Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nára működik az intézetnek a német és a történelem szakon. Hét évig volt az intézet cserkészcsapatanak vezetője. Három éven át internátusi prefektus, jelenleg a segélykönyvtár pénztárosa és kezelője. A Balassa Bálint irod. és művészeti társaság jegyzője, a Régészeti és Történelmi Társulat választmányi tagja. A világháborúban a 31. h. gy.ezred kötelékében az olasz fronton küzdött s mint hadapródőrmester szerelt le. Gyermeke: György. id. Roszitska József kádármester, Neszmély. Szül. 1880-ban Neszmélyen. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta ki a kádáripart, melyben teljes szakképzettségre tett szert és 1905-ben önálló kádármester lett. Ezen időtől fogva megszakítás nélkül folytatja iparát. 1934-ben az esztergomi ipari kiállításon arany és ezüst érmet, valamint oklevelet nyert, ami a legnagyobb bizonyítéka szakértelmének. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött, ahol megsebesült és légnyomást szenvedett s mint őrvezető szerelt le. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Volt tűzoltóparancsnok és a r. kat. egyházközség gondnoka. Neje: Hüllser Mária, gyermekei: József oki. gazdász, Mária, férj. Horváth Ferencné, Valéria, férj. Pataki Ferencné, Vilma, férj. Szabó Ferencné, Margit, férj. Hollósi Dezsőné és Izabella. néhai rosznáki Rosznáky Alajos főkáptalani intéző, Esztergom. 1872-ben született Parnó községben. Középiskoláit és a gazdasági tanfolyamot Kassán végezte. Működését az Andrássy-uradalomban kezdte, majd a főkáptalan uradalmának szolgálatába lépett, ahol 1919-ig mint intéző teljesítette hivatását. 1919-ben húnyt el. Özvegye: Schmied Emilia, gyermekei: Mária, férj. Friedrich Jánosné, Emilia, Edit, férj. Klinda Lászlóné és Kornélia. néhai Róth Károly postaszámtanácsos, Tata. 1862ben a somogymegyei Toldi pusztán született. Középiskoláit Veszprémben, majd Keszthelyen végezte és mint gazdatiszt került Festetich, majd onnan gr. Esterházy szomodi birtokára, ahol tíz évet tö'tött el mint bérlő. A m. kir. posta szolgálatába lépett és Érsekújváron, Zólyomban és Pozsonyban, majd a keresk. minisztériumban működött, ahol a számvevőségi osztályon teljesített szolgálatot 1921-ig, amikor betegsége miatt kénytelen nyugdíjazását kérni. 1923 szept. 23-án halt meg Budapesten. Özvegye: Zugschwerdt Irén, régi tatai családból származik, kinek édesatyja f Zugschwerdt Antal tatai (bírósági tisztviselő, irodafőtiszt volt, édesanyja pedig f galántai Fekete Mária volt. néhai Róthnagel Ferenc ny. városi gazd. tanácsnok, h. polgármester, Esztergom. 1868-ban Esztergomban született, ősrégi esztergomi familia leszármazottja. Iskoláit szülővárosában végezte és ügyvédi irodában gyakorolt, majd fiatalon került Eszter864 gom városhoz, ahol mint díjnok kezdte el működését. A kedves, rokonszenves és minden szép iránt lelkesedő, sokoldalú tisztviselő köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendett s úgy tisztviselő társai, mint a város közönsége szeretete vette körül. Negyven évig szolgálta szülővárosát és minden ténykedését a város iránti hűsége és szeretete vezette. Mint gazdasági tanácsnok, a helyettes polgármesteri tisztséget is ő töltötte be a világháború és az utana bekövetkezett legnehezebb és válságos időben. 1923-ban vonult nyugalomba és 1928-ban Esztergomban halt meg. A város társadalmi és kulturális egyesületeinek vezetőségi tagja, a templom gondnoka volt. Özvegye: Németh Anna, kinek édesatyja: f N. József, Esztergom első állomásfőnöke volt. Gyermekei: Margit (oki. tanítónő), férj. dr. Balassa László MÁV tanácsos, osztályfőnök neje, fia: József, aki Császár község körorvosa. Dr. Róthnagel József körorvos, Császár. 1896-ban Esztergomban született. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. 1925-ben nyerte diplomáját. Kórházi gyakorlatait Újpesten végezte mint alorvos, majd az Újpesti Mentő Egyesület orvosa volt hét évig, ahol az utolsó évben mint főorvos tevékenykedett. 1926-ban került Császár községbe, ahol mint megválasztott körorvos teljesíti hivatását. Az OTI körzeti, a CsERBA és a m. kir. posta orvosa. A községi képv.-test. tagja, a r. kat. egyháznak éveken át világi elnöke volt. Édesatyja: néhai R. Ferenc Esztergom helyettes polgármestere volt. Neje: Kubányi Ilona. Rozgonyi Dénes r. kat. el. isk. tanító, Mocsa. Székudvar (Arad m.) községben 1907ben született. Középiskoláit Debrecenben, a képzőt Esztergomban végezte. Oklevelét 1928-ban nyerte. Pedagógiai működését 1928-ban kezdte Mocsán, ahol azóta is mint rendes tanító teljesíti hivatását. Leventeegyesület főoktatója. Részt vett a Leventeegyesület lovascsoportjának a Bakonyi távlovaglásán. Az isk. kív. népm. vezetője, az Iparoskör énekkarának karnagya. Iskolaszéki jegyző, a Lövészegyesület oktatója és a NEP helyi csop. titkára. Neje: Hegyesi Ilona, gyermeke: Piroska. Dr. Rudolf Béla ny. kir. járásbír. elnök, Esztergom. 1871-ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait és az ügyvédi vizsgát Budapesten végezte. Pályafutását Budapesten kezdte, majd Szekszárdon, Szombathelyen, Gödöllőn, Muzslán és Párkányban teljesített értékes szolgálatot. Hazafias magatartása miatt a csehek kiüldözték és akkor került Esztergomba 1920-ban. 1921—1931-ig a kir. járásbíróság elnöke volt Esztergomban. Nyugalomba vonult 1931-ben. A világháború alatt a 14. h. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. százados szerelt le. A Signum Laudis, Ká-