Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

házi főorvos, Esztergom. 1904-ben Abaszéplakon született. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Urvosi diplomáját 1928-ban szerezte. A Rókus-kórház belgyógyászati osztályán, budakeszi Erzsébet-szanatórium és az esztergomi Kolos-kórházban öt éven át volt alorvos, majd 1934 óta osztályvezető főorvos. 1934 óta magángyakorlatot is folytat. Az OTBA szakorvosa. Az ürsz. Orvosszovetség helyi fiók pénztárosa, a MONE és a helybeli Casino tagja. Neje: Fetter Beatrix, gyermeke: Miklós. Rangl Antal gépjavító, lakatos és vízvezetékszerelő mester, Esztergom. 1874-ben született Pécsett. Iskoláit fcsztergomban végezte, majd utána a prímási gépgyárban a géplakatos- és szerelőipart tanuua ki. Szaktudását Budapesten az Államvasutaknál tejlesztette, majd a prímási gépgyár vezetője lett, ahol 20 évig egytolytaban működött. Ezen idő alatt a mezőgazdasági gépek speciális gyártását irányította s azonkívül vezetője volt a prímási víztelepnek is. 1920ban létesítette önálló üzemét. Számtalan munkát végzett a megye, város, Államvasutak és fökáptalanság részére. Az Ipartestület elöljárósági tagja. Neje: néhai Klein Emma. Fia: Antal, aki felsöipariskolát végzett Budapesten. Jelenleg édesatyjával együtt vezeti üzemüket. Részt vett a háborúban és az orosz fronton fogságba esett és három évi raboskodás után szökve tért haza. Raskó Márton bolgárkertész, Dorog. — 1885-ben Bulgáriában született. Iskolái elvégzése után Magyarországra került s mint bolgárkertész dolgozott 1911-ig, amikor önálló kertész lett előbb Tokodon, majd Tát községbe és 1919 óta Dorogon kertészkedik. Gazdaságában állandóan 8—10 embert foglalkoztat. Terményeivel kiállításokon is vett részt és egyízben értékes dijat is nyert. A világháborúban és a Balkánháborúban a tengerészeknél szolgált. Neje: Mária Marinova, gyermeke: Iván Marinoff. Rauhecker József uradalmi számvevő, Tóváros. Budapesten született 1890-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte. Jelenleg a gróf Esterházy F. tatai uradalmának számvevője. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1920-ban tért haza. Tart. zászlós. Neje: Wyhnalek Hilda. Rattsch Ferenc ny. bányatisztv., Leányvár. 1871-ben született Stájerországban. Középiskoláit és a bányaszakiskolát ugyanitt végezte. Működését Pécsett, a DGT bányájánál kezdte meg, majd 1898-ban került az Annavölgyi bányához, ahol 1930-ig teljesített szolgálatot^ amikor nyugalomba vonult. Buzgó és lelkiismeretes szolgálatának elismeréséül a Salgótarjáni Köszénbánya részéről elismerő és díszoklevélben részesült. Virilis községi képv., volt közgyám. A róm. kat. egyházközség és az Actio Catholica volt világi elnöke. A Faluszövetség tagja. Neje: Kiss Mária, gyermekei: Gizella, Mária, férj. Kálmos Antalné, Ferenc, Hedvig és Erzsébet. Rausch Gyula uradalmi pagony-erdész, Vértestolna. 1899-ben Kolozs vármegyében Bodonkúton született. Iskoláit Budapesten, az erdészeti szakiskolát Temesváron végezte. Oklevelét 1921-ben Tóvároson nyerte el. Gömör megyében mint uradalmi erdész kezdte meg működését. 1927-ben került a gróf Esterházy-uradalom kötelékébe és 1935 óta mint pagony-erdész teljesít szolgálatot. A vértestolnai pagony felelős kezelője. A világháború alatt a 25. k. gy.-ezred kötelékében az olasz harctéren küzdött. Neje: Ternóczky Julianna, gyermekei: Julianna és László-Gyula. id. Ray Gyula róm. kat. igazgató-tanító, Komárom. Született 1886-ban Komáromban. Középiskoláit szülővárosában, a képzőt Győrben végezte. Működését Mocsán kezdte meg 1906-ban, majd 1910-ben Komáromba került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Öt éven keresztül a püspök által kinevezett iskolalátogató volt. Unokaöccse: néhai Vinczellér József a világháborúban hősi halált halt. Neje: Vinczellér Margit, gyermeke: Gyula. ifj. Ray Imre vendéglős, Komárom. Szül. 1898-ban Komáromban. Iskolái elvégzése után a vendéglösipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Érsekújváron, Füzesabonyban és Komáromban fejlesztette szaktudását, majd 1929-ben önálló vendéglős lett Komáromban. A vendéglő három helyiségből áll és 80 személy befogadására alkalmas, fővárosi nívójú vendéglő, kitűnő magyar konyha és hazai borok jellemzik, naponta cigányzene van. A konyhát felesége személyesen vezeti. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, ahol sebesülten fogságba esett és csak 1919-ben tért haza. Kis ezüst, 2 bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. Három éve vesz részt a község vezetésében mint virilis képviselő. Az Ipartestület vezetőségi, a Frontharcos-csop. rendes tagja. Neje: Vlásza Ilona. néhai dr. Rayman János tanár, Esztergom. 1882-ben született. Középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályafutását a vegyészeti karon mint asszisztens kezdte, majd az esztergomi reáliskolába került, ahol 24 éven keresztül a természetrajz és a vegytan tanára volt. Állandó népmüvelödési előadásokat tartott, amiért elismerésben is részesült. Számos szakcikke jelent meg a lapokban. Az iskolai dalkör karnagya volt és mint zenetanár is tevékenykedett. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1920-ban szökés útján tért haza s mint hadnagy szerelt le. Hadifogságában összegyűjtött tapasztalatait a lapokban is közöltette. 857