Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A fogságában szerzett betegségéből kifolyólag hunyt el 1934-ben. Neje: Smelik Katalin, gyermekei: János, Katalin, József és Jenő. Rábl Dezső róm. kat. tanító, Tát. Süttőn 1899-ben született. Tanulmányait Esztergomban és Léván végezte. Működését Tarjánban kezdte, majd 1923 óta Tát községben tanít. A világháborúban a 14. gy.-ezred kötelékében a belga fronton küzdött. A Hangya ügyvezetője, a községi faiskola vezetője, a Leventeegyesület pénztárnoka, a r. kat. Legényegylet és az Iskolaszék könyvelője. Neje: Dvoratsek Katalin, gyermeke: Ernő. Rábl Mátyás kőfaragómester, bányabérlő, Süttő. Szül. 1869-ben Süttő községben. Iskolái elvégzése után a kőfaragóipart tanulta ki s mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását, majd 1896-ban saját erejéből önálló mester lett. Üzemében főleg sírköveket készít, de más építkezési munkákat is vállal. Mint mester, ő készítette a tihanyi IV. Károly király-emlékművet. A község vezetésében már 42 éve vesz részt. Három évig volt községi bíró, hat évig közgyám, majd mint képv.-test. tag. Neje: Huber Aloisia, gyermekei: Hedvig, férj. Hammer Jánosné, Gizella, férj. Vince Andrásné, Aloisia, férj. Bangha Béláné és Irén, férj. Tillmann Józsefné. Rácz Antal ny. honv. tiszthelyettes, Komárom. Vas m. Dióslak községben 1884-ben született. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta s mint önálló sütőmester 14 évig működött Komáromban. A tényleges katonai szolgálatát Komáromban teljesítette. 1905—1922-ig állott a honvédség szolgálatában, amikor betudott 24 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült. A bronz vit. érem, koronás ezüst érdemkereszt a vit. érem szalagján és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. A Frontharcoscsoport tagja. Neje: Haits Julianna, gyermeke: Amália. Rácz József ny. szfőv. isk. igazgató, Esztergom. Született 1871-ben Esztergomban. Középiskoláit és a tanítóképzőt szülővárosában, a polg. isk. tanárképzőt Budapesten végezte. Működését mint segédtanító Budapesten kezdte, majd Ipolyszalkán osztálytanító lett. 1894-ben leánytanonciskolai igazgató, 1909-ben pedig ideiglenes, 1913ban pedig rendes szfőv. elemi isk. igazgató lett. 40 évet tanított és elérte a legmagasabb főigazgatói „C" fizetési fokozatot és 1933-ban nyugalomba vonult. Működése alatt a „Rökk Szilárd"-féle jutalomdíjban részesült. A főváros tanácsától és a tanfelügyelőség részéről külön elismerésben részesült a hazafias és nemzeti szellemben kifejtett működéséért. A Magyar Tanítók Otthona és a budapesti hivatalos Tanító Testületben élénk kulturális tevékenységet fejtett ki. A Keresztény Községi Párt meg858 szervezésében vezető szerepet játszott. Neje: Platz Ilona oki. főv. elemi isk. tanítónő, oki. felsőleányiskolai tornatanítónö és középiskolákra képesített énektanitónő. — 1897-ben lépett a szfőv. szolgálatába és 1937-ben vonult nyugalomba 40 éves érdemdús szolgálat után. ifj. Rácz József gazdálkodó, Tata. 1888ban Tatán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1924-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 28 holdon gazdálkodik. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében a szerb és az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak négy évi fogság után 1919-ben tért haza. A község vezetésében 1936 óta vesz részt mint megválasztott képv.-testületi tag. Neje: néhai Budai Julianna, gyermekei: Mária, Júlia, József és Ferenc. lécfalvi Rátz Lázár ref. kántor-tanító, Mocsa. Lécfalván 1888-ban született. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Székelykeresztúron végezte. 1908-ban nyerte oklemajd Nagymegyeren tevékenykedett és veiét. Működését Somogy megyében kezdte, 1914-ben került Mocsára, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A Hangya alapítótagja, a Tejszövetkezet alapítója és jelenlegi elnöke. A Levente és népm. előadások ügyvezetője, a Legeltetési Társulatnak 5 évig volt jegyzője. Két tanító testvérbátyja: néhai R. Albert és R. Mózes a világháborúban hősi halált haltak. Neje: Nagy Ilona, gyermekei: Levente, Károly, Attila, Vilmos, Csaba és Ildikó. nemes Rácz Mihály magánzó, Esztergom. Győr megyében 1864-ben született. Iskolái elvégzése után a vendéglösipart tanulta ki s mint segéd Győrben fejlesztette szaktudását. 1896-ban önálló vendéglős lett Lovászpatonán és fűszerkereskedést is nyitott. 1908-ban lisztnagykereskedő lett Esztergomban, majd 1909—1913-ig Nyergesújfalun volt vendéglős. 1913-ban jött végleg Esztergomba, ahol azóta a város házbirtokosa. Neje: nemes Petróty Tekla oki. óvónő, aki mint vezető-óvónő teljesített szolgálatot a megye több községében 1923-ig, amikor nyugalomba vonult. Működése alatt, több kiállításon vett részt kézimunkáival, amelyekkel oklevelet is nyert. Gyermekük: néhai Rudolf, Dorog község adóügyi jegyzője volt, aki a világháborúban orosz fogságban szerzett betegségéből kifolyólag 1930-ban hősi halált halt. Rác Sándor gazdálkodó, Tata. szül. 1896ban Tatán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd önálló gazda lett. A világháború alatt a 12. k. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett 1916-ban és csak 4 évi fogság után, 1920-ban tért haza. Neje: Molnár Lidia. Gyerm.: Erzsébet, Sándor és Lidia. Rádl Dezső kőfaragómester, Piszke. 1873-ban született Piszke községben. Isko-