Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

márom. 1898-ban született Komáromban. Középiskoláit szülővárosában és Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Pozsonyban végezte. 1928-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját Komáromban. A világháború alatt az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. A Signum Laudis, bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A Jókai-egyesület szépművész, oszt. titkára, a Polg. Lövészegylet ügyésze és a Frontharcos-csoport int. bizottságának tagja. Neje: Katona Ilona. 1476-ban nyerte a család a nemességet és 1594-ben Rudolfféle nemesi levélben lett megerősítve. Raab Lajos kereskedő, községi képviselő, Pilismarót. Szül. 1884-ben Pilismaróton. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és 1918-ban önálló kereskedő lett. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében 23 havi frontszolgálatot teljesített s egyízben sebesült. A községi képv.-test. virilis tagja, a Sport Egyesület elnöke. Neje: Schöfer Rózsika, gyermekei: Juliska és Imre. Rabenseifer Alfréd esp. plébános, Sárisáp. 1890-ben Puovicén (Morvaország) született. Középiskoláit Eperjesen, a teológiát Esztergomban végezte. Hivatását mint káplán, Somorján kezdte, majd Récsén, Vedrődön és Budapesten tevékenykedett. 1932-ben Sárisáp plébánosa lett, 1934-től kezdve pedig mint kerületi esp.-plébános és kerületi egyházi tanfelügyelő teljesíti hivatását Az egyház kebelében működő egyesületek vezetője, a községi képv.-test virilis tagja. Az Actio Catholica Bajót—csolnoki esperes tanácsának elnöke és az iskolagondnokság tagja. Rabi István gazdálkodó, vir. képviselő, Naszály. 1897-ben született Naszály községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1919-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik és haszonállatokat tart. Szőlőtermeléssel is foglalkozik és saját szüretelésű borait a helyi polgárságnak adja el. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton küzdött s mint a bronz v. érem és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa szerelt le. 1924 óta a község vezetésében is részt vesz, előbb mint elöljáró, majd mint virilis képv.-test. tag. A ref. egyház presbitere. Neje: Horváth Julianna, gyermekei: Julianna és István. Raczkó István igazgató-tanító, Tóváros. Szül. 1884-ben Tóvároson. Tanulmányait Léván végezte. 1904-ben nyert oklevelet. Működését Nagysallóban kezdte, majd Pozsonypüspökibe és Jánosvágásra került, ahol tíz évig tanította a tót gyermekeket magyarul és ezen munkája elismeréséül helyezték később Ógyallára, ahonnan a cseh megszállás miatt menekülnie kellett és akkor került Tóvárosra mint tanító és 1922-től mint iskolaigazgató tevékenykedik. A helyi kulturális egyesület tagja, a tóvárosi Magyar Asztaltársaság titkára. Neje: Perényi 856 Vilma, aki a MANSz. választmányi és a Jótékony Nőegylet rendes tagja. nádudvari Radó Lajos vallalati igazgató, Komárom. Hajdúnádudvaron 1900-ban született. Középiskoláit Debrecenben végezte, majd Frankfurtban és Cavarrában cipőipari szaktanári t anfolyamokat végzett. Iskolái elvégzése után előbb az Umo gépkeresk. vállalat diszponense, majd annak felszámolása után megalapítja 1930-ban a „Ternó" általános keresk. és forg. vállalatot, amelynek mai napig is a vezetője. A vállalat az OMTK dunántúli kirendeltség vezetője és a „Singer" komárommegyei képviselete. Az IBUSz. és az Első Magyar Bizt. Társaság keieti főfelügyelősége. A világháború alatt a vasútezrednél teljesített szolgálatot, egyízben súlyosan sebesült s mint zászlós szerelt le. A Komáromi Kereskedő Társulat titkára. A választott bíróság tagja. Jelenleg több újság munkatársa. Neje: Fischer Olga, gyermekei: Éva, Veronika és Sándor. Dr. Radó Tibor ügyvéd, Kisbér. Győrben 1906-ban született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte. Pályafutást Győrben kezdte meg mint ügyvédjelölt, később mint önálló ügyvéd, majd 1936-ban Kisbéren nyit önálló ügyvédi irodát. Az Ügyvédi Kamara választm. tagja és volt pénztarosa. Neje: Beregi Róza. Radványi Mihály ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Nagyigmánd. Tótmegyeren született 1869-ben. iskolái elvégzése után a kötelező katonai szolgálatot teljesítette és annak elvégzésekor lépett a csendőrség kötelékébe. Működését mint csendőr Korponán kezdte meg, majd az altiszti iskola elvégzése után Aranyosmaróton, Kistapolcsányon, Verebélyen, Nagyigmándon, Pozsonyban, Komáromban, Vágújhelyen, Pöstyénben és Nagyszombatban teljesített szolgálatot. 1914-ben vonult nyugalomba 24 évi szolgálat után. A világháború alatt önként 3>/

2 évig mint kórházi katonai fegyelem fenntartója működött. Hűséges és buzgó szolgálatáért kétízben honv. minisztérium, egyízben csendőrség felügyelői és négyízben csendőrkerületi parancsnokság részéről elismerő dicséretben és pénzbeli jutalomban is részesült. A koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa. Neje: Gödör Franciska, gyermekei: Erzsébet, László, Győző, Károly, Béla, Ferenc és Elemér, aki testőr Budapesten. Rajner István tisztviselő, Rákosszentmihály. Budapesten 1901-ben született. Tanulmányait a budapesti Barcsay-u. főgimnáziumban végezte. Működését a Budapest Lipótvárosi Takarékpénztárnál kezdte mint banktisztviselő, majd mint magántisztviselő tevékenykedett. Jelenleg az Esztergom és Komárom vm. „Múltja és jelene" című monográfia kiadóhivatalának egyik tagja. A Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének főtitkára és a Keresztény Községi Párt jegyzője. Dr. Rajner János orvos, belgyógyász, kór-