Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

legrégibb szakiparosa. Az ipartestület elöljárósági tagja, a mester- és tanoncvizs­gáztató bizottság tagja. Volt városi képv.­test. tag. A kat. legényegylet alapító tagja. Több elismerő oklevél tulajdonosa. Öccse, néhai P. János a világháborúban hősi halált halt. Neje: néhai Borz Teréz, gyermekei: Teréz és Anna. vitéz Pongrácz Bartha Endre ny. tábor­nok, a vitézi szék kapitánya, Esztergom. 1882-ben Tordán született, erdélyi familia leszármazottja. Katonai pályára készült és a hadapródiskola elvégzése után a 12. ko­máromi gy.-ezredhez osztották be. Ezredé­vel a világháború alatt a szerb és az olasz fronton küzdött, majd vezérkari beosztásban Ukrajnában teljesített fontos hadiszolgála­tot. A háború után 1920-ig a zalamegyei kat. parancsnokság vezérkari főnöke, majd 1924-ig Balatonfüreden a kat. nyilvántartó és járási népgondozó kirendeltség vezető­jévé neveztetett ki, majd az esztergomi vár­megyei vitézi szék kapitánya lett. A világ­háborúban szerzett vitézi magatartásáért a 111. o. vaskoronarend, a III. o. kat. érdem­kereszt, az ezüst és a bronz Signum Laudist, I. és II. o. oldenburgi vaskeresztet, Károly cs.-keresztet, valamint a 2 sávos sebesülési érmet érdemelte ki. Pongrácz Ferenc földbirtokos, Ete. 1893­ban Ete községben született. Középiskoláit Pápán végezte, majd a budapesti egyetem orvosi fakultásán 9 szemesztert hallgatott. Családi okok miatt tanulmányait abba kel­lett hagynia és azóta a családi birtokon gaz­dálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. Törzskönyvezett magyar piros-tarka tehenei vannak. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött 40 hónapi frontszolgálattal. Kitüntetései: bronz v. érem, kétszer II. o. ezüst v. é., Károly cs.-kereszt. Mint tart. e. ü. hadnagy szerelt le. Az O. K. H. igazg. tagja, 1936 óta ügyvezetője. A Kisbéri tkpt. igazg. tagja. K. Pongrácz János kisbirtokos, községi képv., Ete. 1863-ban Ete községben szüle­tett. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1890-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 43 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü fajtiszta álla­tokat tenyészt. A község vezetésében 1898 óta vesz részt mint közgyám, majd 20 éven keresztül mint kgi pénztáros. 1925 óta vi­rilis képv.-test. tag. Éveken keresztül pénz­tárnoka volt a ref. Énekkarnak és a Tűz­oltótestületnek. Az 0. K. H.-nak 18 éven át pénztárosa volt, jelenleg elnöke. A Gazda­körnek alapításától kezdve elnöke, a ref. egyháznak 35 éven át presbitere volt. Neje: Cseke Zsuzsanna, fia: János. Pongrácz M. János kisbirtokos, községi törvénybíró, Ete. Szül. 1896-ban Ete köz­ségben. Iskolái elvégzése után a gazdálko­dást a szülői háznál sajátítja el és 1920-ig vezeti a családi birtok gazdálkodását. 1920­852 tói apósával, Katona Józseffel közösen gaz­dálkodik. 6 éven át a községi képv.-testület tagja volt és 1936 óta pedig a község egy­hangúlag megválasztott törvénybirája. — Édesatyja: néhai P. M. János a háborúban orosz fogságban hősi halált halt. Neje: Ka­tona Zsuzsanna, gyermekei: János és Dé­nes. Pongyor János gazdálkodó, Héreg. 1869­ben született Héregen. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesapja mel'ett ta­nulta, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 28 holdon gazdálkodik és haszonállatokat tart. 1918 óta részt vesz a község vezetésé­ben is, előbb mint törvénybíró, majd elöl­járó és jelenleg virilis képviselő. Éveken át presbitere volt a ref. egyháznak és a Han­gya igazg. tagja volt 3 évig. Neje: Fülöp Lidia, gyermekei: Zsigmond és Julianna. Poócs Rezső igazg. tanító, kántor, Pilis­marót. Esztergomban 1888-ban született. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban vé­gezte. Pályafutását Bars megyében kezdte. A megszállás után a csehek hazafias maga­tartása miatt kiüldözik és akkor Jásztelekre, majd Tarnaőrsre került. 1926 óta Pilisma­róton működik. Az O. K. H. és a Hangya szöv. ügyvezetője. A népművelődési előadá­sok vezetője. Neje: Gollack Mária, gyerme­kei: Mária, Ilona és Rezső. Dr. Popper Dezső ügyvéd, vm. tb. fő­ügyész, Esztergom. Szül. 1883-ban Eszter­gomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelét 1912-ben nyerte. Önálló ügyvédi irodát ugyanez évben nyitott és azóta is megszakítás nélkül teljesíti hivatá­sát. A vi'ágháború alatt a 26. gy.-ezred kö­telékében teljesített katonai szolgálatot Há­rom cikluson át volt a város kép\ test. tagja. 1912-ben tb. vm. árvaszéki ülnök, majd vm. tb. főügyész lett. Az izr. hitköz­ség ügyésze. Neje: Balog Kornélia, gyer­mekei: Vera, férj. dr. Kardos Miklós helyb. ügyvéd neje és Zsuzsanna. néhai Porgesz Sándor szikvízgyártó és kereskedő, Esztergom. Devecserben 1867­ben született. Iskolái elvégzése után a ke­reskedői pályára lépett és 1910-ig az Anna­bánya kaszinójának bérlője volt, majd Esz­tergomba jött és megalapította a Szent Ist­ván-ásványvíz üzemet, később pedig a ma is fennálló szikvízüzemét. Az üzem moto­rikus erőre van berendezve és kizárólag Esztergom részére dolgozik. Az üzem mel­lett szén- és fakereskedéssel is foglalkozik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelé­kében teljesített katonai szolgálatot. 1931­ben húnyt el. özvegye: szül. Grosmann Malvin, gyermekei: Anna, férj. Rónai Im­réné és Irén, oki. tanítónő. Porst József erdőmérnök, Várgesztes. — 1907-ben Kiskúnfélegyházán született. Kö­zépiskoláit szülőhelyén és Kecskeméten, az erdészeti főiskolát Sopronban végezte. Ok­levelét 1931-ben nyerte. Pályafutását Fejér

Next

/
Thumbnails
Contents