Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megyében kezdte, majd 1936-ban került a grót Esterházy Móric uradalmának kötelé­kébe mint erdőmérnök. Fcuhorszky István hentes- és mészáros­mester, Komárom. Csuz községben (Komá­rom m.) 1895-ben született. Iskolái elvég­zése után a hentes- és mészáros ipart ta­nulta ki Komáromban s mint segéd Érsek­újváron és Cegléden gyarapította szaktudá­sát. 1925-ben önálló mester lett Komárom­ban. A világháború alatt a 19-es vadászez­red kötelékeben az orosz, román és szerb fronton küzdött. Háromízben súlyosan se­besült s mint 50%-os rokkant szerelt le. A bronz v. é., a K. cs.-kereszt, a seb. érem és a háb. emlékérem tulajdonosa. A rokkant­egylet tagja. Az Ipartestület előljárósági, a kat. kör rendes tagja. A K. T. C. választm. tagja. Neje: Horváth Mária, fia: Győző. Pothorszky János hentes- és mészáros­mester, Komárom. Perbete községben 1883­ban született, iskolái elvégzése után a hen­tes- és mészáros ipart tanulta ki Komárom­ban és mint segéd évekig fejlesztette szak­tudását, majd 1912-ben önálló lett és meg­alapította jelenlegi üzletét. A világháború alatt a 36. nehéz tüzérezred kötelékében a szerb, orosz és román fronton küzdött, ahonnan súlyos betegen tért haza s mint tűzmester szerelt le 1918-ban. A Károly cs.-kereszt, 6 éves szolg. koronás ezüst ér­demkereszt és a háborús emlékérem tulaj­donosa. Az Ipartestület elöljárósági, a Frontharcos csoport felügyb. tagja. A ta­noncvizsgáztató bizottság elnöke és a mes­tervizsgáztató bizottság alelnöke. Neje: Be­nyus Erzsébet, gyermeke: Erzsébet, férj. Szűr Jánosné. Pöltl József gazdálkodó, Baj. 1873-ban született Baj községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd egész fiatalon átvette az egész gazdaság vezetését. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálko­dik. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett és csak 1918-ban szökés út­ján tért haza. A község vezetésében már 1912 óta vesz részt, amikor bírája volt köz­ségének. A háború után mint képv.-test. tag tevékenykedik. Neje: Koblencz Anna, gyer­mekei: Mária, János, Teréz és Anna. Pöntör Béla ny. ág. hit. evang. igazg. tanító, oki. kántor, Vérteskethely. rés köz­ségben 1875-ben született. Középiskoláit és a képzőt Sopronban végezte. Tanítói és kántori oklevelét 1895-bn szerezte. Műkö­dését Bakonyszombathelyen kezdte, majd Tés, Lajoskomárom, Birda és Tordason ta­nított, ahonnan 36 évi szolgálat után nyu­galomba vonult. 1932-ben telepedett le a községben. Neje: Gerhardt Róza, gyerme­kei: Rozália, István, Irén, Erzsébet és Edit. Dr. Práger Sándor orvos, Ács. 1898-ban Környe községben született. Középiskoláit Tatán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Kórházi gyakorlatait a budapesti Sz^nt István-kórház, Verebély-klinikán, Ap­ponyi-klinikán és a Csepeli gyár kórházá­ban végezte, majd 1924ben Ácson önálló rendelőt nyitott. A világháború alatt a 85. közös gy.-ezred kötelékében az orosz fron­ton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Szeke­res Emma oki. gyógyszerész, gyermeke: Éva. zarkafalvi és praznóci Praznovszky Fe­renc ny. prímási intéző, Esztergom. 1876­ban született Érsekújváron. Középiskoláit szülőhelyén és Nagyszombatban, a gazda­sági tanintézetet Kassán végezte. Működé­sét 1899-ben kezdte meg az esztergomi ér­sekségnél és 1913-ig működött, amikor 15 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Édes­atyja: néhai dr. P. Gyula ügyvéd volt Ér­sekújváron. Édesanyja: néhai Kucsera Má­ria. Testvérei: dr. P. Gyula ügyvéd, P. Kál­mán Esterházy herceg uradalmában felü­gyelő. Nagybátyja: P. István m. kir. rendk. követ, megh. miniszter. Neje: Pissuth Paula régi nemesi család sarja. Priekop János ny. m. kir. csendőrtiszth., Esztergom. Hegybányán 1873-ban született. Iskoláit Zólyom megyében végezte. A köte­lező katonai szolgálat után átlépett a csen­dőrség kötelékébe Pozsonyban. Működését Vágújhelyen kezdte, majd Verboc, Verbo és Vágbori községbe került, ahol 10 évet szol­gált. Utána Fejér megyébe, majd Eszter­gom megyébe vezényelték. 1924-ben 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Szolgá­lata alatt több elismerésben és kitüntetésben részesült. A világháború alatt mint cSendőr­őrsparancsnok Szerbiában teljesített szolgá­latot. Neje: Csiepka Gizella, gyermekei: Margit, Mária, János, Béla, Erzsébet és Ernő. Prikkel Mihály, a gesztesi járás tb. főszol­gabírája, Komárom. 1883-ban Mocsán szü­letett, középiskoláit Komáromban és Győ­rött, egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. A vármegye szolgálatába 1909-ben lépett és előbb Esztergom megyébe, 1925­ben pedig Nagyigmándra került és onnan a gesztesi járásba Komáromba helyeztetett. A világháborúban a 15. tábori tüzérezred kö­telékében az albán fronton harcolt, főhad­nagyi rangban szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa. A Komáromi Társaskör társ­elnöke, több hazafias, kulturális és szociá­lis egyesület támogatója. Printz István géplakatos, kútfúrómester, községi közgyám, Kisbér. Szül. 1879-ben Kisbéren. Iskolái elvégzése után a géplaka­tos szakmát tanulja ki s mint segéd Kolozs­váron és Komáromban gyarapította szak­tudását. 1910-ben átvette édesatyja üzemét és önálló mester lett. Ezen műhelyét később kútfúrási és vízvezetéki műhellyel bővítette ki. A járás egyedüli specializált kútfúrómes­tere, amely iparra sok évi gyakorlata által szerzett kitűnő bizonyítványai alapján nyert engedélyt. A világháború alatt a 31. gy.-e. 853

Next

/
Thumbnails
Contents