Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol Przemysl feladása után fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján tért haza. A község vezetésében 1930 óta vesz részt, mint előljáró és képv. test. tag. A Zselléri Legeltetési Társ. elnöke és a r. kat. egyház iskola gondnoka. Neje: Dubnitz Teréz, gyermekei: József szfőv. alk., Julianna, férj. Komlon.Ferencné és Imre. néhai Polczer István anyakönyvvezető, Esztergom. 1887-ben szül. Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, a jogot Bu­dapesten végezte. 1902-től 1935-ig anya­könyvvezető volt. Elhúnyt 1935-ben. Mun­kásságáért a minisztérium részéről elisme­résben részesült. A régészeti társulat tagja volt. Özvegye: szül. kisszecsei és nagysze­csei Lévay Mária ősrégi nemesi família le­származottja, a család 1222-ben nyerte ne­mesi oklevelét. Polevkovics Tibor elektromester, az Elektr. Áramszolg. Rt. üzemvezetője, Ács. Budapesten 1904-ben született. Középisko­láit Liptószentmiklóson, a felső elektromos­ipari szakiskolát pedig Budapesten végezte. Utána egy évig a Siemens-H. műveknél volt, mint laboráns, majd 1929-ben került Tóvá­rosra, mint az Elektromos Áramszolgáltató Rt. helyettes üzemvezetője. 1931-ben Ácsra került, mint a cég önálló körzetvezetöje. A kaszinó választmányi tagja. Édesatyja: Po­levkovics Ottó ny. posta- és távirdafelügy. Neje: Klapper Anna, az Elektr. Áromszolg. Rt. tisztviselője, gyermeke: Ottó. Polhammer József kőfaragómester, Süttő. 1885-ben született Süttő községben. Iskolái elvégzése után a kőfaragó ipart tanulja ki s mint segéd 1922-ig gyarapítja szaktudá­sát. Édesatyja halála után, 1922-ben önálló mester lett. Üzeme géperőre van berendezve és főleg sírkőgyártással foglalkozik. Az esztergomi zászlótartót is ö készítette. Só­gorai: néhai Lachner János, Rábl János és Wittmann József az orosz fronton hősi ha­lált haltak. Az Ipartestület tagja, volt pénz­tárosa, az O. K. H. alelnöke, a községnek jelenleg törvénybírája és 6 évig pénztárnoka volt. Neje: Rábl Szidónia, gyermekei: Sán­dor kántortanító és József. Pollák Artúr gyártulajdonos, Tóváros. — 1875-ben született Tóvároson. Iskoláit Bu­dapesten végezte. Utána a gyár kötelékébe lépett, mint társtulajdonos. A világháború alatt a 18. h. gy.-ezred kötelékébe önként vonult be és részt vett az orosz fronton, ahol sebesülten fogságba esett s csak 1918-ban szökés útján tért haza. Mint főhadnagy sze­relt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Pollák Hugó gyártulajdonos, Tóváros. Szül. 1878-ban Tóvároson. Tanulmányait Magyarországon és németországi szakisko­lákban végezte. 1900-ban lépett a vállalat kötelékébe, mint társtulajdonos és azóta megszakítás nélkül a gyár egyik vezetője. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kö­telékében az orosz fronton harcolt, három­52» ízben súlyosan sebesült, majd súlyos váll­sebbel fogságba esett, de néhány napi fog­ság után megszökött. Több kitüntetés tu­lajdonosa s mint tart. százados szerelt le. Neje: Láng Aranka, gyermekei: Sándor és György. Pollák Miklós r. kat. plébános, Pilisma­rót. Sárkányfalván 1903-ban született. Ta­nulmányait Budapesten és Esztergomban végezte. 1927-ben szentelték pappá. Műkö­dését Érsekvadkerten kezdte, majd Eszter­gomban tevékenykedett 6 évig és 1935 óta Pilismarót r. kat. plébánosa. Az Országos Kat. Gyermekvédelmi Lap szerkesztője volt 5 éven keresztül. A kgi képv.-test. tagja, az Egyházközség kebelében működő összes vallásos intézmények vezetője, a P. S. C. díszelnöke, a Hangya és az O. K. H. elnöke. Polniczky Lajos m. kir. méneskari alez­redes, Kisbér. Nagyszombatban 1885-ben született. Középiskolai tanulmányai után a cs. és kir. lovassági hadapródiskolát vé­gezte. 1905-töl a 11-ik huszárezred kötelé­kében szolgált 1912-ig, amikor a cs. és kir. lovaglótanári iskolába vezényelték. A világ­háború alatt visszakerült ezredéhez és az orosz, olasz és román fronton küzdött 29 hónapi frontszolgálattal. Egyízben sebesült. Kitüntetései: kat. érdemkereszt kardokkal, ezüst és bronz v. érem kardokkal, Károly cs.-kereszt, seb. érem, háb. emlékérem, 1908-as jub. kereszt, 1912/13. mozg. emlék­érem, magyar érdemérem zöld szalagon, bolgár kir. érdemjel V. osztálya, lengyel Polonia Restituta Rend középkeresztje és az osztrák háb. emlékérem. Háború után 1920-ban a soproni gr. Nádasdy huszárez­red kötelékében, majd Keszthelyen és 1922­től 1923-ig a m. kir. lovagió-tanárképzőis­kola kebelében teljesített szolgálatot. Ké­sőbb Komáromban mint lovaglótanár mű­ködött. 1926-ban mint huszárőrnagy a kis­béri méneskarhoz lett beosztva. Mint beosz­tott tiszt, később osztályparancsnok, 1923­ban lett alezredes és 1933-ban ménespa­rancsnok. Neje: felsőeőri Gaál Janka. Polszter Frigyes urad. számtartó, Nagy­igmánd. Debrecenben 1903-ban született. Középiskoláit és a gazdasági akadémiát szülővárosában végezte. Működését 1924­ben gróf Pappenheim Sz. uradalmában kezdte, majd nemestóti Szabó György ká­rolyházapusztai és gr. Somsich uradalmá­ban tevékenykedett. 1933-tól a Szalay ura­ság bérletén, mint számtartó működik. A Kaszinó tagja. Neje: Kovácsik Mária, gyer­meke: Péter. Polusin Mátyás polg. és papi úriszabó­mester, Esztergom. Malonyán 1865-ben szü­letett. Iskolái elvégzése után a szabó ipart tanulta ki Léván és mint segéd Érsekújvá­ron és Pozsonyban fejlesztette szaktudását. 1897-ben telepedett le Esztergomban és ön­álló szabómester lett. A helyi papság és pol­gárság állandó szabója. 40 év óta a Sze­minárium részére dolgozik és a város egyik 851

Next

/
Thumbnails
Contents