Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Pluhár József gazdálkodó, Vértesszöllös. Szül. 1888-ban Vértesszöllősön. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett a gazdálkodást tanulja, majd 1921-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 35 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű állatokat tenyészt. A világháborúban a 66. közös gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1921-ben tért haza. öccsei: néhai P. Gyula és Alajos az orosz fronton hősi halált haltak. 1932 óta vesz részt a község vezetésében mint előljáró és virilis képviselő. Neje: Krupánszky Mária, gyermekei: József gazd. iskolát végzett aranykalászos gazda és a növényvédelmi szolgálat helyi megbízottja, Ferdinánd és Mariska. Pluhár Simon gazdálkodó, Vértesszöllös. 1886-ban született Vértesszöllősön. Iskolái elvégzése után a szülői háznál sajátította el a gazdálkodást, majd 1921-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 35 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1921 óta vesz részt a község vezetésében és mint virilis képv. test. tag. A Hangya alapító és igazg. tagja, a r. kat. egyház tanácstagja. Édesatyja: néhai P. Simon, 15 évig volt a község bírája a legsúlyosabb időben. Egyízben a forradalmárok ki akarták végezni hazafias magatartása miatt. Elhúnyt 1931ben. Édesanyja: néhai P. Katalin, elhúnyt 1905-ben. Neje: Reiner Mária, gyermekei: Mária, férj. Szűr Józsefné, Simon és Mihály, aki Visegrádon papnövendék. Pócs József ny. hercegprímási táblaterítő, Esztergom. 1878-ban Für községben született. Iskolái elvégzése után a hercegprímási udvar szolgálatába lépett. Hat évig mint táblaterítő, majd mint a prímási udvar keresztény múzeum őre működött. 1930-ban 30 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A keresztény múzeum őrének nyugalomba vonulása után is megmaradt. A világháború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, majd a m. kir. csendőrség nyitrai szárnyparancsnokságánál teljesített szolgálatot. 1918-ban szerelt le. 1911 óta házbirtokos Esztergomban. Neje: Vodicska Mária, gyermekei: Erzsébet, férj. Laluja Rudolfné, tanító neje, Mária, férj. Tatár Józsefné, tanító neje és Ilonka, oki. tanítónő. Pocza Ferenc r. kat. plébános, Nagyigmánd. Bő községben 1901-ben született. Tanulmányait Kőszegen és Győrben végezte. 1925-ben szentelték fel pappá. Hivatását Mezőőrsön kezdte, mint káplán, majd Kisbéren mint s. lelkész tevékenykedett 1934-ig, amikor Nagyígmánd r. kat. plébánosa lett. Az összes vallásos jellegű egyesületek megszervezője és vezetője. A kgi képv.-test.-nek virilis tagja. Pogány Dezső oki. jegyző, Bajót. Diósgyőrben 1900-ban született. Középiskoláit Sopronban, a jegyzői, tűzoltótiszti és a leventeoktatói tanfolyamot pedig Miskolcon végezte. Működését Borsod megyében kezdte, onnan Abauj-Torna megyébe, majd Békés megyébe került és 1936 óta Bajót község oki. jegyzője. A világháború alatt a 115. tábori tüzérezred kötelékében teljesített szolgálatot. Jelenleg a nemzeti hadsereg tart. hadnagya. Édesatyja: néhai P. Kálmán, a diósgyőri vasgyár h. igazgatója volt. Édesanyja: néhai Schmied Erzsébet. Nagybátyja: Pittroff Emil, ny. tüzértábornagy és Pitroff Miklós tényleges tüzérezredes. Dr. Pogány Jenő ügyvéd, vm. törvh. biz. tag, tb. vm. tiszti főügyész, Tata. Devecseren 1878-ban született. Középiskoláit Veszprémben, egyetemi tanlmányait Budapesten végezte. Pályafutását, mint ügyvéd, 1905ben kezdte el Tatán. 1913 óta a vármegye tb. tiszti főügyésze. A várm. th. bizottság tagja. A tatai piarista diákok szövetségének elnöke. A világháború alatt a szerb és az olasz fronton küzdött s mint tart. tüzérszázados szerelt le. A Signum Laudis, Károly cs.-kereszt kitüntetés tulajdonosa. Háza a Bencés apátság monostora volt 1093— 1543-ig. Emléktáblával van megörökítve. Neje: Pfeffer Juliska. csebi Pcigány Zoltán MÁV I. o. főintéző, Esztergom. Körmenden 1878-ban ősrégi nemesi családból született. Középiskoláit Szombathelyen végezte. Majd a MÁV szolgálatába lépett, mint gyakornok. Az államszámviteli vizsga letétele után fokozatosan előlépett és 1924-ben lett főintéző. Szombathelyen mint főintéző 9 évig az értékpapírosztályon működött. 1933-ban 33 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Nyugalomba vonulása után évtizedes buzgó és érdemes szolgálata elismeréséül a vasútigazgatóság részéről teljes elismerésben részesült. Neje: Kerner Angéla 21 éven át a szombathelyi áll. polg. leányiskola tanárnője volt. Gyermekei: József MÁV főtiszt, István középiskolai tanár és festőművész Budapesten és László drogériatulajdonos. Pohánka Sándor ág. hitv. evangélikus lelkész, Bokod. Csőváron 1904-ben született. Középiskoláit Aszódon, a teológiát Sopronban végezte. 1928-ban szentelték fel. Működését mint püspöki s. lelkész Sámsonházán kezdte, ahol 5 évig tevékenykedett, ezután Felsőpetényre került, ahol 1 évet töltött, majd 1934 óta Bokodon, mint vezető-lelkész teljesíti hivatását. Népm. előadó, az ág. hitv. evang. egyház Ifjúsági Egy. és a Nőegylet elnöke. Édesatyja: néhai P. Ödön evang. tanító volt, aki 38 éven át Csőváron tanított. Édesanyja: néhai Kiss Vilma. Neje: báttfai Trifmácz Katalin, gyermeke: Sándor. Pokovits József gazdálkodó, községi képv., Bokod. 1881-ben Bokodon született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülei házánál sajátította el, majd 1905-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 10 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tenyészt. A világháború alatt a 12. gy.-ezred