Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tagja és a mezőgazd. bizottság elnöke volt Az O. K. H igazg. tagja 30 év óta. Neje: Boza Erzsébet, gyermekei: Katalin, János, aki részt vett a világháborúban az olasz és az orosz fronton, ahol súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le, Ilona, Ferenc és Anna. Pintér László ny. MÁV üzemi s. tiszt, Komárom. 1888-ban született Szőny községben. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett. Működését 1907-ben kezdte meg Dorogon. 1907—1922-ig teljesített szolgálatot, amikor 21 évi beszámított szolgálat után nyugalomba vonult. Neje: Eberhardt Mária, aki 1920-ban kötőszövő üzemet nyitott saját nevén, ahol kereskedők és megrendelők részére dolgozik. A kötő-szövő ipart és a szabászatot Budapesten tanulta s abban szakképzettséget is nyert. Gyermeke: Fabiola. Pirchala Imre festőművész, rajztanár, Esztergom. 1904-ben Nyitrapereszlényen született. Középiskoláit Pozsonyban és Esztergomban végezte. A képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte és 1929-ben nyerte el a festömüvészi oklevelét. Az akadémián Vaszary és Csók tanítványa volt. JRajztanári oklevelét 1932-ben szerezte. A festészetben az impresszionista irányzat követője. A Nemzeti Szalon és az Ernst-múzeum kiállításain vett részt olajfestményeivel. 1932-ben kezdte meg működését, mint rajztanár a Bp. Szfőv. műszerész ipariskolájában, 1933 óta pedig az Esztergom községi iparostanonciskola rajztanára. A Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaság tagja. Édesatyja: néhai P. Imre oki. gazda, az esztergomi főkáptalan főpénztárosa volt. Elhúnyt 1923-ban. Nagyatyja: néhai P. Imre, a kiváló pedagógus, nyelvész és tanker. főigazgató volt. Neje: Zerinváry Anna, akinek édesatyja, néhai Z. Andor, ny. vezértörzsorvos volt. Gyermeke: Ilona. Piri Károly evang. lelkész, Szend. 1878ban Dáka községben született. Középiskoláit Pápán, a teológiát Sopronban végezte. Mint segédlelkész Pápán kezdte meg működését, majd 1905-ben választás útján Szend községbe került, ahol azóta mint felszentelt lelkész megszakítás nélkül tevékenykedik. Az 0. K. H. elnöke, a Hangya igazg. pénztárosa. Tagja volt a megyebizottságnak. Neje: Magyar Katalin, gyermekei: dr. Lajos alorvos, Márta, férj. Végh Pálné, ref. tanító neje, Mária, oki. tanítónő, Katalin oki. tanítónő, Margit oki. tanítónő és József. Piroska József úri szabómester, Felsőgalla. Pilisvörösváron 1908-ban született. Iskoláit Budapesten és Felsőgallán végezte. Utána a szabó iparban nyert szakképzettséget s mint segéd 11 éven át fejlesztette szaktudását. 1935-ben lett önálló mester saját erejéből. Műhelyében kizárólag rendelésre dolgozik és elsőrendű kivitelű munkák kerülnek ki szakértő kezei alól. Az Ipartestület tagja. Pisuth Kálmán ny. főszolgabíró, Esztergom. Szül. 1872-ben Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Grázban és Budapesten végezte. Pályafutását Esztergom megyében kezdte, ahol előbb mint aljegyző, majd mint főbíró teljesített szolgálatot. A háború alatt mindent elkövetett, hogy városát és megyéjét a járványos betegségektől megmentse. Neve ismertté lett az egész ország területén. Számos szociális intézmény működésében vezető szerepet vitt. 1920-ban vonult nyugalomba 30 évi érdemdús szolgálattal. Édesatyja: P. István, 1848-as huszártiszt, polgármester, közjegyző és országgyűlési képviselő volt. Piszter József községi esküdt, bányatársulati térmester, Felsőgalla. Szekszárdon 1877-ben született. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a bányatársulat kötelékébe lépett Felsőgallán. Szorgalmas és becsületes munkásságáért a pénzügyminisztérium és a bányatársulat részére kitüntetésben is részesült. A község vezetésében 1936-tól vesz részt, mint községi esküdt. Neje: Kakas Katalin, gyermekei: Anna, férj. Tober Jánosné és Erzsébet. özv. Plank Lászlóné szül. Gottschall Mária oki. tanítónő, Dömös. Középiskoláit és a képzőt Nagyszombatban végezte. Mint oki. tanítónő működését Nyitra megyében kezdte, majd 1903-ban került Dömösre, ahol azóta megszakítás nélkül tevékenykedik mint r. kat. tanítónő. Népmüvelödési előadásokat tart. A Stefánia Szöv. és az Actio Catholica tagja. Férje néhai P. László, 1885-ben született Mohácson. Iskolái elvégzése után a MFTR szolgálatába lépett és mint hajóstiszt teljesített szolgálatot 1915-ig, amikor a világháborúban az orosz fronton vett részt és az ott szerzett betegségében 1916-ban hősi halált halt. Gyermeke: László, orvostanhallgató. Plettler Károly szállodás és vendéglős, Kisbér. 1908-ban született Kisbéren. Középiskoláit Győrben végezte. Utána Bécsben a vendéglői és szállodai szakiskolát végzi, majd Salzburgban, a Hotel „Europe"-nál és Budapesten a Gundel étteremben gyakornokoskodott, azután a győri „Royal-szálló" üzletvezetője lett. Budapesten a ny. p. udvar éttermében mint főpincér teljesített szolgálatot, majd 1935 óta a kisbéri Nagyszálló bérlője. A nagyvendéglő és a szálloda az állami ménesbirtok tulajdona. 7 szobából áll, 16 férőhellyel. Étteremmel, söntéssel és egy különteremmel rendelkezik bankettek és a ménesintézeti kaszinó részére. A nemzeti hadseregben a 4. h. gy.-ezred 3 géppuskás századában teljesített szolgálatot. Édesatyja, néhai P. Károly, földbirtokos, háztulajdonos és szállodabérlő volt. Elhúnyt 1932-ben. Testvérei: Etelka, Károly, Mihály, Margit, László és Magdolna. 52 849