Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1926-ban nyugalomba vonult. Neje: néhai Rácz Erzsébet, gyermekei: János, Miklós, Gábor és Irma. Pfaff Károly gyárigazgató, Piszke. 1896ban Fogaras megyében született. Tanulmányait Brassóban végezte. Működését Ausztriában kezdte meg, majd 1919-ben került Piszkére, a Miskolczi és Tsa gyárába, ahol 1931 óta mint igazgató tevékenykedik. A községi képv.-test. virilis tagja. Pfeifer Imre Emil kereskedő és kocsmáros, Gyermely. Szül. 1885-ben Gyermely községben. Középiskoláit Budapesten végezte, majd édesatyja mellett a kereskedői szakmát tanulta ki. Édesatyja halála után 1934-től önálló kereskedő és kocsmáros lett. Kocsmája 2 helységből és egy táncteremből áll. Üzlete mellett még kb. 13 holdon gazdálkodást is folytat. A világháború alatt az 1. népf. huszárezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton küzdött, s mint őrmester szerelt le. A kis ezüst, 2 bronz v. érem, Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Neje: Ney Aranka, fia: József. Pichler Béla „Hangya" üzletvezető, Baj. 1899-ben született Baj községben. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd 1918-ig fejlesztette szaktudását, amikor a Hangya szöv. üzletvezetője lett. Azóta megszakítás nélkül, mint felelős üzletvezető nagy szakértelemmel vezeti a Hangya üzletét. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton harcolt s mint a bronz v. é. és a Károly cs.kereszt tulajdonosa szerelt le. Édesatyja: P. Mihály ny. igazg.-tanító Tóvároson. — Neje: Izing Katalin, gyermekei: Irén és Erzsébet. Pichler Mihály ny. igazg.-tanító, Tóváros. Sopronban született 1872-ben. Iskoláit ugyanitt végezte és oklevelét 1892-ben nyerte. Pályafutását Széplakon kezdte, majd Egyed, Felsőgalla következett és 1894-ben került Baj községbe, ahol 1927-ig, mint igazg. kántor-tanító teljesítette hivatását. 36 évi szolgálat után vonult nyugalomba, amikor miniszteri elismerésben is részesült. Neje: Stein Erzsébet, gyermekei: vitéz Peterdy Ferenc gazd. igazg. Balassagyarmaton, Béla, Imre, Mihály, László, Erzsébet, Géza és Cecilia. Pick Mátyás kereskedő és gazdálkodó, Dorog. Szül. 1895-ben Dorogon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd önálló gazda lett és jelenleg 12 holdon gazdálkodik. 1924-ben alapította meg saját házában jelenleg is fennálló szaküzletét. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. A bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Fivére: néhai P. János az orosz fronton hősi halált halt. A község vezetésében 8 éve mint képv.-test. tag vesz részt. Neje: Liebl Erzsébet, gyerm.: Anna és Erzsébet. Pifkó Ignác vendéglős, Esztergom. Pifkó János gazdalkodó, vm. tvht. biz. tag, Esztergom. 1878-ban Esztergomban született, ősrégi esztergomi famíliából származik. Iskoláit szülővárosában végezte s utána a mezőgazdasági pályára lépett. Önálló gazda 1903-ban lett. A világháborúban a 14. nyitrai honvédeknél szolgált s az orosz fronton 1914-ben fogságba esett, ahol 67 hónapig volt. 1920-ban tért haza, mint szakaszvezető. Tevékeny részt vesz a közügyek terén, a Szent Anna róm. kat. egyházközs. képv.-test. tagja, a Belvárosi Olvasókör világi elnöke, a Gyümölcsértékesítö és Központi szeszfőző szövetkezet üzemvezetője, az O. K. H. ügyvezető-elnöke, vm. tvht. biz. tag, mezőgazdasági kamarai tag. Felesége: Pifkó Borbála, gyermekei: Julianna és Rozália. Pillér István ny. pénzügyőri szemlész, Környe. Babót községben 1870-ben született. Iskoláit Sopronban végezte, utána előbb a vendéglős iparban működött, majd a kötelező katonai szolg. a 76. közös gy.-e. kötelékében töltötte és azok után lépett a pénzügyőrség szolgálatába 1894-ben. Működését Trencsén megyében kezdte és ott a megszállásig teljesített szolgálatot. Utána Sopron megyébe került, ahol 1921-ben 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1932ben telepedett le Környe községben. Neje: Janda Ilona. vitéz Pillér József asztalosmester, Mocsa. 1890-ben Mocsa községben született. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett és az asztalos iparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Budapesten 7 évig gyarapította szaktudását, majd 1919-ben önálló épületés bútorasztalosmester lett. 1920-ban temetkezési vállalatot létesített és ugyanez évben kezdett foglalkozni a méhészettel is 2 családdal s ma már 100 családból álló méhészete van. A világháború alatt a 12. h. gy.ezred kötelékében a szerb és olasz fronton küzdött 42 hónapon keresztül, négyízben súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: nagy ezüst, kis ezüst, bronz vitézségi érmek, Károly cs.-kereszt, seb. és a háborús emlékérem. 1923-ban avatták vitézzé. Az Iparoskör alapító tagja, jelenleg alelnöke, a közs. képv. test tagja, leventeoktató, a Polg. lövészegylet vezetője és a Hangya szöv. vezetőségi tagja. Neje: Leitner Mária, gyermekei: vitéz József, Mária és László. id. Pintér János gazdálkodó, községi közgyám, Héreg. Héreg községben született és iskoláit is itt végezte. Utána a gazdálkodást tanulta a szülei mellett, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 16 holdon gazdálkodik. A község vezetésében 1900 óta vesz részt, előbb mint esküdt, majd 3 éven át bíró és képv. test. tag, 1933 óta pedig, mint közgyám. A róm. kat. egyház vezetésében is hosszú éveken vett részt, mint gondnok és iskolaszék tagja. A Hangya alapító és igazg. 848