Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

előadója és a helybeli NEP női szervezetének elnöke. Dr. Paál Gábor kórházi alorvos, Esztergom. 1898-ban Szökefalván született. Középiskoláit Székelyudvarhelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1930-tól az esztergomi Kolos-Simor kórházban mint gyakornok, később mint helyettes alorvos és 1937 jún. óta pedig mint kinevezett tényleges alorvos működik. A világháborúban a 82. székely gy.-ezred kötelékében a román és az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tart. zászlós szerelt le. A bronz v. érem, Károly cs.-kereszt és a seb. érem kitüntetések tulajdonosa. Dr. Paár Lajos kir. közjegyző, Tata. — 1872-ben Felsöcsöllén született. Tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Pályafutását, mint gyakornok és közjegyzőhelyettes Pozsonyban és Somorján kezdte, majd 1909-ben önálló közjegyző lett Nagyigmándon. 1918 óta Tatán mint kir. közjegyző tevékenykedik. A vm. th. bizottságnak és a kgi képv. test. tagja. A r. kat. egyház világi elnöke. A Kaszinó és a NEP kerületi elnöke. Neje: Follrich AugusztaMária, aki a nőegylet alelnöke, gyermekei: ifj. dr. P. Lajos h. közjegyző és Mária, férjezett dr. Vizkeleti József győri táblabíró neje. ifj. paczolai Paczolay Imre zeneszerző, karnagy,Esztergom. 1908-ban Esztergomban született. Középiskoláit szülővárosában, a Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolát Budapesten végezte. Működését Újpesten kezdi meg egy magán-zeneiskolában. 1935-ben hívják meg az esztergomi Bencés gimnáziumba, a Szt. Antal Feréncrendi gimn. zeneoktatója és a zenekar karnagya. Szerzeményei jelentek meg növendék korában, zenekari kompozíciók és kiadásra kerültek Amerikában, Londonban és Svédországban. Rádióban a tatai népdalgyüjteményböl részletek feldolgozása került" előadásra. Egyik mesejáték, melyet ő zenésített meg, itt került előadásra a középiskolában. Jelenleg feldolgozás alatt áll a magyar népmesék és balladák dramatizálása és zenésítése. Állandóan dolgoz fel magyar műdalokat, zongora és zenekari kompozíciókat. Budapesten 1934-ben József főherceg fővédnöksége alatt álló magyar müdalpályázaton ezüst oklevelet nyert. 1936-ban Göcsej (Zala megye) községben népdalgyűjtésen volt. Az 1938. évi Szent István ünnepségekre megbízást nyert egy szabadtéri játék megzenésítésére. Édesatyja id. paczolai Paczolay Imre, dorogi bányatisztviselő. nemes Padányi Lajos áll. isk. igazg., iskola felügyelő, Nyergesújfalu. Padányban 1884-ben született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését, mint rendes tanító Nagymegyeren kezdte. Innen Tárnok, Albár és Kistengelicre került, majd 1920 óta Nyergesújfalun teljesíti hivatását. 1913ban lett igazgató és 1936-ban iskola felü838 gyelő. Az esztergomi II. körzet tartozik vezetése alá. A világháborúban a 72. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 17 havi fogság után tért haza. II. o. ezüst vit. érem és a Károly s.-ker. tulajdonosa. Az Ált. Tanító Egy. választmányi tagja. A Hangya és az Iparoskör volt elnöke. Kalász Rt. választm. tagja. A Leventeegyesület megalapítója és első főoktatója volt. Neje: Poszmik Anna, gyermekei: Lajos és Mária. Nejének fivére, Padányi Andor tanügyi főtanácsos és Pest megye főtanfelügyelője volt. Paksi Sándor gazdálkodó, községi közgyám, Császár. Szül. 1887-ben Császár községben. Iskolái elvégzése után egyideig szülei mellett tanulta a gazdálkodást, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 40 holdon gazdálkodik családjával együtt. A község vezetésében már régebben vesz részt; előbb hat évig képv.-test. tag volt, majd 1937-ben egyhangúlag megválasztott közgyámja lett községének. A Hangya szöv. igazg. tagja. Neje: Rózsa Julianna, gyermekei: Zsigmond, Sándor és Eszter. Palik Antal r. kat. főtanító, oki. kántor, Ács. Makón 1894-ben született. Tanulmányait Nagyváradon és Szegeden végezte. Pályafutását Rimócon kezdte meg, mint kántortanító, majd 1926-ban választották meg főtanítónak Ács községbe, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháború alatt az 5. h. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A r. kat. Énekkarok vezetője, az O. K. H. felügy. biz. tagja, a Gazda-ismétlőiskola vezetője, a Népm. előadások ügyvezetője, a Dalosszövetség választmányi tagia. Neje: Budinszky Gabriella, gyermekei: Sarolta, Piroska és Gabriella. Paltagi Pál községi vezető-jegyző, Nagysáp. Kisújszálláson 1900-ban született. Középiskoláit Szilágysomlyón, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályafutását Csolnok községben kezdte mint segédjegyző, majd 24 éves korában már Uny község főjegyzője lett. A községet úgy társadalmilag, mint anyagilag felvirágoztatta működése alatt. Innen Nagysáp községbe pályázott, ahol egyhangúlag megválasztották főjegyzőnek. Itt is áldásos munkát fejtett ki a község felvirágzása érdekében. Utakat építtetett, tűzoltótestületet szervezett, tíízoltószertárt emeltetett, műkedvelőgárdát alapított és még számos kulturális tevékenység fűződik nevéhez. A Leventeegyesiilet és tűzoltótestület elnöke. A Legeltetési Társulat jegyzője, amely egyesület szintén neki köszönheti jó anyagi helyzetét. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. kertesi Palkovich Árpád vm. th. útbiztos, Nagyigmánd. 1896-ban Tarján községben (Komárom m.) született. Régi sopronmegyei nemes család leszármazottja. Édesatyja, f P. Imre hosszú ideig községi főjegyző