Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

volt Tarjánban. Középiskoláit Veszprémben végezte. Utána a közigazg. szolgálatába lépett, majd a pénzügyigazg. mellé rendelt számvevőségnél működött, innen 1927-ben kinevezték vm. th. útbiztosnak. Három évig Székesfehérváron és hat éve Nagyigmándon teljesiti hivatását. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt s mint tart. hadnagy szerelt le. Az úri kaszinó tagja. Két bronz vit. érem tulajdonosa. Neje: Szabó Mária. kertesi Palkovich Béla községi főjegyző, Tarján. Szül. 1900-ban Tarján községben. Középiskoláit Komáromban, a közigazg. tanfolyamot Győrben 1921-ben, jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Édesatyja f P. Imre, aki 1868-ban született, előbb állatorvos volt, majd mint főjegyző 1925-ben bekövetkezett haláláig Tarján község főjegyzője volt és nevét a község fejlesztésével tette maradandóvá. Pályafutását mint gyakornok Tarjánban kezdte, majd Felsőgallára került mint aljegyző és 1925-től Tarján község főjegyzője. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot és mint hadapródőrmester szerelt le. A Levente és Testnevelési egy. és a Népmüvelődési egyesület vezetője, az O. K. H. felügy. biz. tagja. Neje: Mercz Margit, fia: Imre. néhai szenkvici Palkovics László ny. alispán. 1877 február 8-án Esztergomban született. A középiskolák és egyetemi tanulmányok végeztével, 1900-ban mint közigazgatasi gyakornok lépett Esztergom vármegye szolgálatába. 1901-ben szolgabíró, 1906-ban első aljegyző, tb. főjegyző lett, majd 1912ben a párkányi járás főszolgabírójává választották meg. Párkányban érte a háború kitörése. 1917 V. 29-én a megyei közgyűlés helyettes alispánnak, 1918 VI. 17-én pedig alispánnak választotta meg. Az 1918-i októberi forradalom nehéz helyzet elé állította. Az első napokban még kézben lehetett tartani a hatalmat, de később a nemzeti és katona-tanács kerekedett felül. A kommün kitörése után hivatali működése alól felmentették s felügyelet mellett a városházára osztották be alantas szolgálattételre. Innen megszabadulván, újabb és újabb szekatúrák és fenyegetések elől a régi párkányi járásban lévő Béla községben néhai br. Ullmann Adolf ottani nagybirtokosnál húzódott meg, amíg a kommunizmus bukása be nem következett. Amint ennek hírét vette, azonnal átkelt a Dunán s az akkor Esztergomban kitörő ellenforradalmi akció élén Kornhaber Samu ezredessel együtt átvette a hatalmat. Hosszú hónapok nehéz munkájával sikerült a rendet helyreállítani s a közigazgatást a rendes kerékvágásba hozni. 1923 óta mint az egyesített vármegyék alispánja vezette a közigazgatást. Papp Elemér kegyesrendi házfőnök, gimn. igazgató, Tata. 1900-ban Vitka (Szatmár megye) községben született. Középiskoláit Budapesten és Ungváron, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1925-ben szentelték pappá. Tatán a kegyesrendi gimnáziumban kezdte meg működését mint tanár. 1934-ben igazgató és házfőnök lett és azóta vezeti az intézetet. Papp Ernő sütőmester, Komárom. 1905ben Komáromban született. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulja ki Budapesten s mint segéd is itt gyarapítja szaktudását. Mestervizsgát tesz Győrben és 1927-ben önálló sütőmester lett Komáromban. Üzeme teljesen modernül van felszerelve és jóminőségű készítményei közkedveltek az egész városban. Az Ipartestület tagja. Édesatyja, néhai P. Sándor asztalosmester volt, édesanyja: szül. Kiss Erzsébet. Papp János sütőmester, Felsőgalla. 1902ben Kőteleken született. Iskoláit ugyanott végezte, a szakmát Budapesten sajátította el. Mint segéd Bécsben, Budapesten és Győrben fejlesztette szaktudását és 1931ben Felsögallán lett önálló. Ma már a háromkemencés főüzemén kívül két fiókot tart fenn három, illetőleg két kemencével. Üzemeiben 7—8 embernek állandó megélhetést nyújt. Szakképzett iparos, az Ipartestület sütöszakosztályának elnöke, az Iparoskör vál. tagja. Neje: Vigh Erzsébet, gyermeke: Melinda. érsemjéni és vönöczki Papp Kovách Emil ref. kántortan., Dunaalmás. Berhidán 1890ben született. Középiskoláit Pápán, a képzőt Nagykőrösön végezte. Működését Hajmáskéren kezdte, majd Somogy megyében tanított. Innen Nádasdladányra és Bánfalvára került, majd 1923-tól Dunaalmáson megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A Hangya vezetésében 1925-től vesz részt mint ügyvezető. A népm. és énekkar vezetője, a Kaszinó könyvtárosa, az Ifj. egyesület ügyvezetője, a népkönyvtár vezetője. A népm. terén elért eredményeiért kétízben elismerő okiratban részesült. Neje: Bozsa Julianna. néhai Papp Lajos kereskedő, Komárom. 1867-ben született Bécsben. Iskoláit Komáromban végezte. Utána a kereskedői pályára lépett s mina sertéskereskedő működött 1927-ig, amikor önálló kereskedő lett. 1933-ban elhúnyt. Azóta az üzletet fia: Papp Ferenc vezeti, aki 1912-ben született Komáromban. Iskolái elvégzése után szakképzett kereskedő lett. néhai P. Lajos részt vett a világháborúban 28 hónapon keresztül. Tagja volt az Ipartestületnek és a Kereskedők Egyesületének. Özvegye: Bucsek Júlia. Papp Sarolta óvónő, Vértessomló. Középiskoláit Kisvárdán, az óvónőképzőt Sopronban végezte. Pályafutását mint nevelőnő Drávafokon kezdte, majd 1937-ben került Vértessomlóra, ahol a községi óvoda vezetője lett. Pasztcirek Sándor oki. alerdész, Mogyorósbánya. Bajcs (Komárom m.) községben 1889-ben született. Középiskoláit Szentend-