Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

röskereszt érdemérmét kapta. Gyermekük: Erzsébet. Máchler János gazdálkodó, Máriahalom. 1900-ban született Máriahalom községben, iskoláit ugyanitt végezte. A világháború alatt az olasz fronton a 14. h. egy.-ezredben küzdött. Jelenleg a saját földjén gazdálkodik. A Temetkezési egylet könyvelője és az O. K. H. felügyb. tagja. Neje: Klinger Anna, gyermekei: József, Erzsébet, János, István és Antal. Márcz András képesített kőművesmester, Felsőgalla. Högyész (Tolna m.) községben született 1904-ben. Iskolái elvégzése után a kőműves ipart tanulta ki Dombováron. Mint segéd Pécsen és Budapesten fejlesztette szaktudását, majd 1930-ban önálló mester lett Felsögallán. 1935-ben vizsgázott Budapesten. A község egyetlen képesített kőművesmestere. A községi inségmunka vezetője és az Ipartestület elöljárósági tagja. Neje: Heszler Teréz, gyermekei: Mária, György és Teréz. Mechler Ferenc kereskedő, közgyám, Tát. Táton 1882-ben született. Iskoláit szülőhelyén, a kereskedelmi szaktanfolyamot pedig Esztergomban végezte. Ezután a kereskedői pályára lépett és 1896-ban felszabadult szakmájában, majd mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását. Önálló kereskedő lett Táton, ahol a Kőbányai Polgári Serfőzde főraktárának is tulajdonosa. A világháború alatt a 14. h. gy.-ezredben az orosz, olasz, román és francia fronton küzdött, s mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é., vas érdemkereszt és a Károly cs.-k. Öccse, néhai M. Sebestyén az orosz fronton szerzett betegségéből kifolyólag 1933-ban hősi halált halt. Volt várm.'th. biz. tag, jelenleg 9 éve községi közgyám, közs. képv. test. tag, az iskolaszéknek volt gondnoka és a Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Baumann Teréz, gyermekei: Ferenc, István, Katalin, Teréz és Erzsébet. Mechler Jakab kőműves iparos, szikvízgyártó, Lábatlan. 1897-ben születet Táton. Iskolái elvégzése után a kőműves ipart tanulta s mint segéd Esztergom, Dorog és Tokodon fejlesztette szaktudását és 1924-ben önálló mester lett. Szikvízüzemét 1929-ben alapította. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. 1918-ban 19 havi szenvedés után megszökött. Testvérbátyja, néhai M. József az olasz fronton szerzett sebesülése következtében 1919-ben hősi halált halt. A NEP választmányi tagja és az Ipartestület tagja. Neje: Morvái Erzsébet, gyermekei: Ferenc, József. Meggyes Miklós községi főjegyző, Bajót. Tokodon 1900-ban született. Középiskoláit Esztergomban, a közigazg. tanfolyamot pedig Győrben végezte. Működését" Tokodon kezdte mint gyakornok, majd első aljegyző, innen Sárisápra került mint h. adóügyi jegyző. 1929-ben került Bajótra, előbb mint helyettes, 3 hónap múlva pedig mint főjegyző. Azóta teljesiti hivatását. A szentkereszti jegyzői menedékház már a működése alatt épült. Édesatyja M. Lajos, ny. főjegyző, 39 éven át szolgált a megyében. A várm. tűzoltó szöv. jegyzője. Elnöke a Polg. Lövészegyesületnek és a Leventeegyesületnek. A Tűzoltótestület elnöke és parancsnoka, a r. kat. egyház világi elnöke. Neje: Demény Ilona, kinek édesatyja irodafőtiszt a megyénél. Mehlschmidt Ferenc kesztyűgyáros, Tóváros. 1880-ban született Tóvároson. Középiskoláit Tatán, a keresk. akadémiát pedig Prágában végezte. Ugyanitt tanulta a kesztyükészítést is. Mint szakember 1907ben megalapította a bőrkesztyű gyárát Tóvárosban. A megye legrégibb és legjobban felszerelt kesztyűgyára, amely már 30 éve áll fenn. Kizárólag kereskedők részére dolgozik. Neje: Szöllinger Frida, gyermeke: Helga. Mehlschmidt Gyula bőrgyáros, Tóváros. 1879-ben született Tóvároson. Tanulmányait Németországban végezte. Majd a család tulajdonát képező bőrgyárban fejlesztette szaktudását. A világháború alatt a szerb és olasz fronton harcol, egyízben meg is sebesült. Mint tart. hadnagy szerelt le. Fivére, néh. M. Károly börgyáros, 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. A Polg. Kör elnöke, a Levente egyesület alelnöke. néhai Meitner Lajos községi főjegyző, Esztergom. Szül. 1869-ben Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a közigazg. szolgálatába lépett. Első állomása Nyergesújfalu volt, ahol mint gyakornok, majd'Süttön segédjegyző lett. 1895ben választják meg Tokodon főjegyzőnek, ahol 32 évet töltött. 1927-ben vonult nyugalomba 40 évi szolgálat után. Az ő nevéhez fűződik, hogy Tokod községben levő káptalani birtok felosztást nyert a község polgárai között, ami által a község hatalmas fellendülésnek indult. Meghalt 1937-ben. — Özv. szül.: Binzberger Sarolta, gyermekei: Lajos, Miklós és Károly. Melkovics Mihály filmszínház-tulajdonos, Komárom. Győrben 1894-ben született. Tanulmányait Győrben és Budapesten végezte. Iskolái után a MAV kötelékébe lépett, mint tisztviselő működött, majd 1925 óta mozgószinháztulajdonos lett Komáromban. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött. A Polg. Lövészegylet tagja, az evang. egyház jegyzője. A Komáromi F. C. tagja. Mellán János kánortaníó, Dunaszentmiklós. 1901-ben született Kálmánd (Szatmár megye) községben. Iskoláit Szatmárnémetin végezte. Pedagógiai működését Kálmándon kezdte, mint kisegítő tanító, majd Perbál és Ujbarok (Fejér m.) következett. 1930 óta Dunaszentmiklóson kántortanító. Nyelvmagyarosítás terén elért érdemeiért elismerő oklevelet kapott. A Leventeegyesiilet eln. tagja, az Önkéntes Tűzoltótestület alapítója 815