Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és parancsnoka, a községi dalárda alapító karnagya. Neje: Skrabatovits Karolin oki. tanítónő, gyermekei: János, József, Judit, Róbert és Viktor. Mendel Ká.mán gyárvezető, Piszke. 1877­ben Győrben született. Tanulmányait Buda­pesten végezte. Működését a Hazai Már­ványipar Rt.-nél kezdte meg mint üzemve­zető, ahol hosszú évekig teljesített szolgála­tot. Innen Temesvár, majd Dunaalmásra ke­rült a Kőipari Rt.-hez, ahol mint üzemvezető 5 éven át működött. 1912 óta Piszkén, a Dunamenti Kőbányák és Márványművek Rt. gyárvezetője. Olvasókör választm. tagja, volt virilis kgi. képviselő. Édesatyja: néhai M. Kálmán hajóskapitány volt. Neje: Szom­mer Karolin, gyermekei: Tibor ép. mérnök és Kálmán. Dr. Mertán János esperes-plébános, Dö­mös. Párkányban 1884-ben született. Közép­iskoláit és a teológiát Esztergomban végezte. 1906-ban szentelték fel. Hivatását Komá­romban kezdte mint káplán. Később mint hitoktató és segédlelkész Székesfehérváron és Budapesten tevékenykedett. 1919 óta Dömös község plébánosa. 1926-ban érdemei elismeréseül esperes lett. A r. kat. Ifj. Egye­sület vezetője, kgi képv. test. virilis tagja. Mercz Ferenc szállodás és vendéglős, Fel­sőgalla. 1906-ban született Felsőgallán. Kö­zépiskoláit Tatán végezte, majd a vendég­lős ipart tanulta ki édesatyja mellett és an­nak halála után átvette az üzlet vezetését. Vendéglője 4 helységből áll és állandó hi­deg-meleg konyha áll a vendégek rendelke­zésére. Üzletében van a Frontharcos csop. hiv. helysége, azonkívül évente számos mu­latságot rendeznek termeiben. Állandóan zenekar áll a vendégek szórakozására. Szállodája 5 helységből áll és 10 vendég befogadására alkalmas. Az üzletet még édesatyja: néh. M. Ferenc alapította 1921­ben, aki jónevű, szakképzett vendéglős volt. Tagja volt a vm. th. bizottságnak, elnöke pedig az O. K. H.-nak és a Keresk. és Ipa­rosok Körének. Elhúnyt 1934-ben. Édes­anyja: néh. Hell Rozália, testvérei: István fővárosi tanító, Margit, férj. Palkovics Bé­láné, Róza és Mária, férj. Szabó Istvánné. Mertz Gáspár gazdálkodó, Felsőgalla. Szül. 1904-ben Felsőgallán. Iskolái elvég­zése után édesatyja mellett tanulta meg a gazdálkodást. Korán árvaságra jutott és 1931-ben már önálló gazda lett. Jelenleg 33 holdon gazdálkodik és saját nevelésű álla­tokat tart. A közügyek vezetésében már egé­szen fiatal korában részt vett. Jelenleg köz­ségi esküdt és az egyház tanácstagja. Neje: Fritz Julianna, gyermekei: Teréz, Julianna. Mertz János gazdálkodó, községi pénz­táros, Felsőgalla. 1882-ben született Felső­ga'lán. Iskolái elvégzése után szülői mellett gazdálkodott. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Két évi nehéz rabság után megszökött és 1918­ban tért haza, s mint szakaszvezető szerelt le. Azóta saját földjén gazdálkodik. Élénk részt vesz a község vezetésében is, 1922­ben mint közs. képv. test. tag, majd mint előljáró és 1935 óta pedig a község pénz­tárosa. Neje: Schalkhammer Anna. Meszes Gyula szikvízgyáros, Esztergom. Született 1900-ban Esztergomban. Iskoláit ugyanitt végezte. Majd édesatyja mellett a vendéglős szakmát tanulta ki. A világháború alatt az olasz harctér hadtápvonalán telje­sített szolgálatot. Háború után édesatyja vendéglőjét vezeti. A kommunisták édes­atyját hazafias magatartása miatt súlyosan megsebesítették, úgy hogy 1920-ban ennek következtében hősi halált halt. 1922-ben ön­állósította magát mint vendéglős. Az üzle­tét 1926-ig vezette. 1928-ban alapította a jelenleg is fennálló szikvízgyárát, melyet saját maga vezet. Üzeme motorikus erőre van felszerelve, szikvíz és hűsítő italok gyártására. Neje: Deponte Ilona, gyermeke: Rudolf. A szikvízkészítő iparosok orsz. szö­vetségének tagja. Meszes Gyula műbútorasztalos-mester, Esztergom. Pilismaróton 1902-ben született. Iskolái elvégzése után az iparát Újpesten tanulta. Mint segéd Győrben és Budapes­ten fejlesztette szaktudását, majd 1928-ban önálló mester lett Esztergomban. Kizárólag műbútorok készítésével foglalkozik. 1934­ben a helybeli kiállításon aranyéremmel lett kitüntetve. Az Ipartestület tagja, a belvá­rosi Egyházközség tanácstagja. Édesatyja: néhai M. József, a háborúban az orosz fron­ton 1916-ban hősi halált halt. Neje: Gyur­csovits Erzsébet, gyermeke: Magda. Meszes István drogériatulajdonos, Eszter­gom. Szül. 1901-ben Esztergomban. Tanul­mányait szülővárosában végezte. Utána a szakmát Esztergomban és Budapesten ta­nulta, s mint segéd 1929-ig gyarapította szaktudását, amikor önálló lett Esztergom­ban és átvette Szalamin Miklós „Kultúr"­drogériáját. Az üzletet azóta elsőrendű szaküzletté fejlesztette, amely fővárosi ní­vón áll. Neje: Vanek Júlia tanítónő, gyer­meke: István. Meszéna Jolán oki. tanítónő, Esztergom. Tanulmányait Budapesten végezte. Pálya­futását Torontálkeresztesen kezdte, majd 1921-ben került Esztergomba, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A ke­resztény ifj. egyesület elnöke, a kongregá­ció vezetője. Édesatyja: néhai M. Kálmán ügyvéd volt. Meszlényi Béla községi főjegyző, Csol­nok. Kudal községben 1886-ban született. Középiskoláit Körmendbányán, közigazg. tanfolyamot pedig Szombathelyen végezte. Közigazgatási pályafutását Tokodon kezdi, ahol mint segédjegvző működik. 1920-ban kerül Csolnokra, ahol azóta megszakítás nélkül mint főjegyző teljesíti hivatását. A világháborút a 18-ik tábori tüzérezred kö­telékében küzdötte végig s mint repülő, tü­zérfőhadnagy szerelt le. Csolnokon és Dág­816

Next

/
Thumbnails
Contents