Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nemes dr. Maller József körállatorvos, Kisbér. 1894-ben született Ete községben. Középiskoláit Pápán, az állatorvosi főiskolát pedig Budapesten végezte. Oklevelét 1919-ben, a doktorátust pedig 1927-ben szerezte. 1920-ban Dadon körállatorvos, majd Császár községbe kerül 1928-ban és 1934 óta Kisbéren teljesíti hivatását. Ete, Kethely, Ászár és Kisbér tartoznak kerületébe. A világháborúban a 31. gy.-ezredben az orosz és olasz frontokon vett részt. A bronz v. érem tulajdonosa. Jelenleg e. 1. segédállatorvos. Tagja a községi képv. testületnek. Neje: Pécsvárady Irén. Maller Kálmán ref. lelkész, Bana. Lábatlan községben 1872-ben született. Tanulmányait Pápán végezte. Hivatását Naszályon kezdte mint segédlelkész, majd Kocs, Ete, Szőny és Banára került, ahol 1903 óta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Egyházi irodalommal is foglalkozik. Egyházmegyei tanácsbíró és Egyházm. tanügy elnök. A Hangya és az 0. K. H. alelnöke, a képv. test. tagja. Unokaöccse: néhai Tarcsy Antal az orosz fronton 1915-ben hősi halált halt. Neje: Bertha Lenke, gyermekei: Kálmán ref. lelkész és Géza s. jegyző. Maller Miklós földbirtokos, Kocs. 1881ben szül. Kocs községben. Iskoláit ugyanitt végezte, majd a gazdálkodást sajátította el a szülői háznál. 1898-ban lett önálló gazda, amikor édesatyja, M. Sándor elhúnyt. Jelenleg 63 holdon gazdálkodik. Gazdasága modernül, a szükséges gépekkel van felszerelve. A világháborúban a 6. vártüzérezredben a szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Egyízben sebesült. Kitüntetései: bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt. Mint főtüzér szerelt le. A község képv.-test.-nek virilis alapon tagja. A Maller-család ősrégi nemesi származású. Eredete Németországból származik és 1612-ig vezethető vissza a család nemessége. A család birtokában van az 1612-ből való családi címer másolatban. Neje: Végh Sarolta, gyermekei: Ida, Ilonka és Mária. Malmos József róm. kat. kántor, Sárisáp. 1914-ben szül. Sárisápon. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte. Oklevelet nyert 1934-ben és azóta a község róm. kat. kántora. Az Actio Cath. jegyzője és a sajtószakosztály vezetője. Jegyzője az Egyházközségnek és a csolnoki esp. ker. tanítói csoportjának. A NEP ifj. helyi csoportjának elnöke. Marcsa László gazdálkodó Szomód. — Ószőnyben 1881-ben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást nagybátyja mellett sajátította el. 1916-tól vezette önállóan a gazdálkodást és 1923 óta önálló gazda is lett. Jelenleg kb. 27 holdon gazdálkodik. A világháborúban a 15. tüzérezredben 42 hónapon keresztül az orosz fronton harcolt. 22 éve presbitere a ref. egyháznak és 3 éve pedig tagja a községi képv. test.-nek. Neje: néhai Végh Mária, gyermekei: Eszter és Erzsébet. kisudvarnoki dr. Marczell Árpád középisk. tanár, Esztergom. Pozsonyban 1896ban született. Az Erzsébet tudományegyetemen szerezte bölcsészdoktori és tanári oklevelét 1921-ben. Pályafutását az esztergomi kgi reáliskolánál kezdte, majd a gimnázium tanára lett. Történelem- és magyarszakos. Az iskola cserkészcsapatának vezetője és a könyvtár őre. A X. cserkészkerület vezetőtisztje. A világháború alatt a 307. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant tart. hadnagy szerelt le. Sig. Laudis, bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a seb. é. egy sávval kitüntetések tulajdonosa. A városi képv.-test. tagja, a NEP helyi csop. elnöke, az Actio Cath. és az isk. kív. Népm. társ. egyesületek választmányi, a róm. kat. Egyházközség tanácstagja. Neje: Riszpler Aranka, gyermekei: Árpád és Jolán. margitfalvi Margittay Béla áll. előljáró, Környe. 1888-ban Jankafalván szül., régi nemes debreceni családból, akik nemességüket még Bethlen Gábor idejében kapták. Iskoláit Kassán és Pécsen végezte. 1907-ben lépett a MÁV szolgálatába. Működését Hatvanban kezdte, majd Ujverbász, Piliscsaba, Örkény, Zagyvapálfalva és Balatonfűzfő következett. 1930-ban került Környére és azóta az állomás vezetője. A világháborút a vasút- és távirdaezred szolgálatában küzdötte végig és zászlósként szerelt le. A bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a német kis ezüst érem tulajdonosa. Neje: Bende Irma. vittenci dr. Markhot Imre közs. aljegyző, Uny. Nyitrán szül. 1905-ben. Középiskoláit Nyitrán és Budapesten, jegyzői tanfolyamot Szombathelyen és az államtudományi doktorátust szintén Budapesten végezte. 1931-ig nyitramegyei birtokán élt és akkor visszahonosította magát. 1931-től Dorogon és Sárisápon jegyzögyakornok, majd 1934-től Uny községben aljegyző. Az önkéntes tűzoltóegyesület titkára és alparancsnoka. A Szlovenszkói Magyar Újságírást Pártoló Szindikátus alapító tagja. 1929-ben Nyitrán megjelent egy verskötete: „Nappalok, éjjek" címen. Neje: Jankovics Klára, gyermekei: Gyula, Teréz és Zsuzsanna. Markó Aurél vezető-jegyző, Leányvár. — Budapesten 1896-ban született. Tanulmányait szülővárosában és Szombathelyen végezte. Közigazg. működését Zala megyében kezdte, majd 1918-ban került Nyergesújfalura mint s. jegyző, később adóügyi és végül jegyző lett. 1924-től Leányvár vezetőjegyzője. Az O. K. H. alapítója, jelenleg ügyvezetője. A Faluszövetség alapítója és ügyvezetője, a Levente egy. alapítója és elnöke, a Tűzoltóegyesület megszervezője és az iskolaszék tagja. A Hangya és az O. K H. fiókjának megalapításáért a Földhitelintézet részéről elismerő oklevélben részesült 1924-ben. A nemzeti munkavédelem terén kifejtett értékes munkásságáért és a nyergesújfalusi Ipartestület megalapításáért 810