Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

•elismerésben részesült. Neje: Molnár Margit, gyermekei: Erzsébet és Arisztid. Markovics András sütőmester, Esztergom-Tábor. Garamkövesden 1883-ban született. Iskoláit Esztergomban végezte. Utána a sütőipart tanulta s mint segéd Vác, Párkány, Budapesten és Esztergomban fejlesz-tette szaktudását. 1937-ben lett önálló sütőmester. A világháborúban az orosz fronton küzdött és 6 helyen sebesülve került fogságba. 1918-ban jött haza s mint 50%-os rokkant szerelt le. Ipartestület és a Frontharcos csoport tagja. Neje: Fodor Margit, gyermeke: András. Marschall József ny. igazg., kántortanító, Mocsa. 1872-ben Berkesd községben született. Tanulmányait Pécsen végezte. Pedagógiai működését Somogy megyében kezdte, majd 1909-ben került Mocsára, ahol 1933-ig megszakítás nélkül teljesítette hivatását. 1913-ban lett igazg.-tanító. A tanítás terén elért eredményeiért miniszteri és egyházmegyei elismerésben részesült. 1933-ban 42 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A Hangya és a r. kat. Énekkar megalapítása fűződik nevéhez. Tagja volt a kgi képv.testiiletnek. Neje: Gaál Ilona oki. tanítónő, a helybeli iskolában tanít 1918 óta megszakítás nélkül. Gyermekei: Ilona, József, Ánna, György és Ferenc. néhai Martiny József vendéglős, Agostyán. 1871-ben született Agostyán községben. Iskoláit Tatán végezte. A vendéglős ipart Budapesten tanulta ki s utána átvette szülei vendéglőjének vezetését, melynek önálló tulajdonosa lett édesanyja halála után. A vendéglőt feleségével együtt fejlesztette tovább. 'A vendéglő 2 zárt- és egy kerthelyiségből áll. A veszprémi II. vonatezrednél szolgált hosszú ideig és szolg. elismerésein a jubileumi emlékérmet kapta. Az iskolaszék elnöke és a r. kat. egyház tanácstagja volt. Elhúnyt 1937-ben. Halála után a vendéglőt özvegye, szül. Janisch Lujza vezeti. nemes Marthon László gazdálkodó, Szend. 1877-ben szül. Szenden. Régi vármegyei eredetű nemesi családból ered, atyja néhai M. László, édesanyja néhai elsőeőri Adorján Julianna volt. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a gazdasági szakismereteket, 1907 óta önállóan gazdálkodik. Mezőgazdálkodást folytat, kiváló minőségű haszonállatokat tart. Cséplőgépe is van. 1908 óta vesz részt a közügyek vezetésében, volt esküdt, pénztáros. Áz evangélikus egyház volt gondnoka, 1907 óta presbitere. A földreform útján alakult új legeltető társulat elnöke. Neje: nemes góri Szabó Zsófia. Gyermekei: Ferenc és Magdolna. Marton Géza ny. m. kir. csendőrtörzsőrmester, Ács. 1889-ben Nagylucs (Pozsony megye) községben született. Iskolái elvégzése után szülei mellett gazdálkodott, majd az 5-ös huszárezredben leszolgálta a kötelező katonai éveit. 1913-ban lépett a csendőrség kötelékébe. Mint csendőr Párkánynánán kezdte meg működését. Ezután Dad, Esztergom, Ács, Kisbér és Tarjánban szolgált, majd 1924-ben nyugalomba vonult. Neje: Landesz Ágnes, gyermeke: Géza. Marx József ny. vájár, közs. bíró, Csolnok. Csolnokon 1884-ben született. Iskolái elvégzése után azonnal a Salgótarjáni Kőszénbánya szolgálatába állott. 1934-ben vonult nyugalomba. A világháborúban a 26. közös gy.ezredben az orosz fronton küzdött s kétízben súlyosan sebesült. Mint tizedes szerelt le s a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1936-ban választották meg a község bírójává. 9 évig tagja volt a közs. képv. testületnek. A Munkás Otthonnak volt titkára és a Fogy. Szöv.-nek pedig könyvelője. Választmányi tagja a róm. kat. egyháznak és a temetkezési egyletnek. Neje: Wiszt Mária, gyermeke: Mária. néhai Math Gyula kántortanító, Esztergom. 1879-ben született. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte. Kántori oklevelét Kalocsán szerezte. Az ipariskolai rajztanfolyamot pedig Győrben végezte. Pedagógiai működését Zselizen kezdte, majd Esztergom belvárosában mint kántor és Szentgyörgymezőn mint kántortanító működött. A tanítás terén szerzett érdemeiért több elismerésben részesült felettesei részéről. A világháborúban az orosz fronton küzdött s megsebesült. A Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A Turista Dalárda alapító karnagya volt. 1937-ben húnyt el. Özvegye: Baroth Júlia, gyermekei: Gyula és Margit. Öccse, néhai M. Géza a világháborúban hősi halált halt. Matisz László urad. intéző, Ászár. Győrben 1884-ben született. Középiskoláit Sopronban, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Működését Czirákon, a gróf Dégenfeld uradalmában kezdte, majd br. Solymossy Jenő kisterenyei 4000 holdas birtokán előbb mint kezelőtiszt, később mint önálló intéző tevékenykedett. 1924 óta a herceg Schwarzenberg Alajos ménesgazdaságának intézője. Kiváló gazd. szakértelme révén a gazdaság működése alatt hatalmasan fellendült. Matkovics Alajos vendéglős és kereskedő, Esztergom-Tábor. Dömösön 1894-ben született. Ipariskolát Esztergomban, majd erdészeti szakiskolát Görgcnyszentimrén végzett. Okleveles erdész. A világháborúban az orosz és olasz ronton a 26. k. gy.-ezredben harcolt s meg is sebesült, s mint 25%-os rokkant szerelt le. A bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A háború után 6 évig mint uradalmi erdész tevékenykedett, majd a kereskedői pályára lépett. Előbb Cséven 3 évig mint üzletvezető volt, majd 1930-ban önálló kereskedő és vendéglős lett. A vendéglő 3 zárt- és egy kerthelységből áll. Neje: Csonka Mária, gyermekei: Irén, Alajos és Gabriella. Dr. mattyasóczi Mattyasóvszky Béla ügyvéd, Esztergom. 1879-ben szül. Esztergom811