Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Bács-Bodrog megyében teljesített szolgálatot. A világháború alatt mint tábori csendőr vett részt az orosz fronton. A háború után Cegléden, Nagykőrösön és Abonyban mint őrsparancsnok teljesített szolgálatot. 1935ben ment nyugalomba mint őrsparancsnoktiszthelyettes. A koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa, azonkívül több ízben részesült szolgálata alatt dicséretben és elismerésben feleitesei részéről. Neje: Cs. Takács Erzsébet, gyermekei: Rózsa, Erzsébet. Dr. Major Ödön nyug. vármegyei árvaszéki elnök, a Ferencz József-rend lovagja, Esztergom. 1874 október 6-án született Esztergomban. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1899-ben lépett a vármegye szolgálataba. Árvaszéki ülnök, 1907ben pedig árvaszéki elnök lett. 1924-ben vonult nyugdíjba. A Közalkalmazottak Nemz. Szöv. helyi elnöke, a Kat. Kör. alelnöke, a Várm. Tisztviselők Orsz. Egy.-nek gyámhatósági szakosztálya 1923-ban díszelnökévé választotta, a status rendezésekor kifejtett érdemdús munkásságáért. A gyámhatósági reformot előkészítő ötös bizottságnak volt tagja. 25 évig volt vmegyei töv. hat. biz. tag. A fővárosi lapokban számtalan cikke jelent meg. 1927-ben írta irredenta munkáját, mely „Miért osztották föl Magyarországot" címmel látott napvilágot. Özv. Major Pálné kéményseprőmester, Alsógalla. Férje 1873-ba.n született Vácon. Iskoláit ugyanitt végezte, majd itt tanulta ki iparát is. A tatai kerület, tatabányai körzetét vezette 25 évig. 1927-ben szerzett önálló jogot, amikor létesült ezen kerület: Tatabánya, Bánhida és Alsógalla. Férje 1930-ban húnyt el. Jelenleg özv. jogon vezeti a kerületet, Berta József szakképzett üzletvezetővel együtt. Szül. neve: Heutschy Mária, gyermekei: Mária és Irén. Major Tibor irodatiszt, Tarján. 1898-ban született Mór községben. Középiskoláit ugyanitt végezte. Iskolái elvégzése után édesatyja gyógyszertárában segédkezett, majd a világháborúba vonult, ahol az orosz és a szerb fronton küzdött. A háború után a Nemzeti hadseregben is szolgált. Kitüntetései: kis ezüst és bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt. Katonáskodása után még egy ideig édesatyja mellett segédkezik a gyógyszertárban és vezeti a szülei gazdaságát. 1928-ban választották meg a községhez irodatisztnek. A NEP helyi csoportjának vezető titkárja, a Polgári lövészegylet főlövészmestere és leventeoktató. Makk Béla r. kat. plébános, Bánhida. — Győrszentmártonban 1890-ben született. Középiskoláit és a teológiát Győrben végezte. 1913-ban szentelték pappá. Hivatását Nyulfalun kezdte mint káplán, majd Pázmándfalu és Tatán tevékenykedett és 1921 óta Bánhida plébánosa. A világháború alatt mint tábori lelkész működött. A r. kat. iskola igazgatója, több hitbuzgalmi intézmény vezetője. Díszelnöke a Polg. Körnek és a Levente Egyesületnek, a képv. test. tagja. Makra Sándor főintéző, Naszály. Gyöngyösön 1889-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a gazd. akadémiát Debrecenben végezte. Iskoiái után saját birtokán gazdálkodik, majd 1927-ben átveszi a Nemzetközi Borker. Rt. naszályi szőlőbirtokának vezetését, mint intéző. 1937 óta mint főintéző tevékenykedik. A világháború alatt a 60. gy.-e. kötelékében az orosz és román fronton küzdött, s mint tart. főhadnagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Az Orsz. Magy. Gazdatisztek Egyesületének tagja. Neje: Káplány Anna, gyermeke: Sándor. malatini Malatinszky Anna háztulajdonos, Esztergom. Nagyszombati régi magyar nemesi családból származik, akik nemességüket még 1560-ban kapták. Iskoláit Nagyszombaton végezte, ahol tanítónői oki. szerzett. 1921-ben telepedett le Esztergomban. Édesatyja malatini Malatinszky Imre földbirtokos volt, édesanyja Horváth Eleonóra. Nagybátyja: dr. Halmos Ignác praelatuskanonok volt Esztergomban. A Ferenc Salvátor főherceg tiszti keresztjének tulajdonosa, a műemlékek országos bizottságának volt tagja, szociális munkákban tevékeny része volt. Dr. Maliász Tibor m. kir.ezredorvos, Esztergom. 1900-ban született Budapesten. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Diplomáját 1924-ben szerezte. 1924—1927-ig a debreceni egyetem belgyógyászati klinikáján volt kinevezett gyakorló orvos. 1927-től a honvédorvosi karban teljesít szolgálatot. Jelenleg a m. kir. „Vak Bottyán" h. ezr. kpos. zlj. vezető orvosa. Neje: Etter Magdolna. Maller Ferenc vezetőjegyző, Ete. Dadon 1893-ban született. Középiskoláit Pápán, közigazg. tanfolyamot pedig Szombathelyen végezte. Mint jogász 4 félévet hallgatott és két alapvizsgát tett. Működését Ete községben kezdte meg édesatyja mellett, aki 31 évig volt főjegyzője ezen községnek. 1922ben választják meg aljegyzőnek, 1924-ben pedig főjegyző lesz. A világháborúban a 31. honv. gy.-ezredben az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1920ban jött haza. Jelenleg emléklapos hadnagy. Elnöke a Tűzoltótestületnek és parancsnoka, a Levente egyesület és a Polg. Lövészegyletnek szintén elnöke és az 0. K. H. kinevezett igazg. tagja. Neje: Orbán Margit, gyermeke: Judith. szentkirályszabadjai mallosi Maller Géza adóügyi jegyző, Szend. 1905-ben Bana községben született. Középiskoláit Pápán, a jegyzői tanolyamot pedig Szombathelyen végezte. 1926-ban Banán jegyzögyakornok lett, 1934-ben pedig Neszmélyre került mint kisegítő, 1936-tól Szenden helyettes adóügyi jegyző. Régi nemesi család leszármazottja. Édesatyja: Maller Kálmán banai ref. lelkész. 809