Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Ilona, gyermeke: Zsuzsanna. Édesatyja, Lusztig Ferenc a képv.-test. virilis tagja, volt megyebizottsági tag. Édesanyja: Abelesz Sarolta. Lustig Iván nagybérlő, Kisigmánd, Szentmihálypuszta. 1897-ben született Ács községben. Középiskoláit Tatán végezte és két •évet a budapesti Műegyetemen hallgatott. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást négy •évig édesatyja mellett sajátította el, aki Kocson nagybérlő. 1927 óta bérli a Ghycy•örökösök 850 holdas pusztaszentmihályi birtokát. Belterjes gazdálkodást űz. Siementháli szarvasmarhatenyésztése van. Exportál Svájcba, Olaszországba, Ausztriába és Németországba. A világháborúban a 12. k. gy.-ezred kötelékében szolgált és futárszolgálatot teljesített. Neje: Fritz Rózsa, gyermeke: Edith. Lustig Jakab nagybérlő, Tóváros. 1862ben született Tejfalun. Iskoláit Pozsonyban végezte. Iskolái elvégzése után mint földbérlő és kereskedő tevékenykedik. Jelenleg Kocs-Paradicsompusztán 485 holdat bérel. A kalászosokon kívül termel lent és kendert is. Speciális magtermeléssel is foglalkozik, amely kizárólag export céljaira szolgál (Németországba). Hízott marha- és sertéstelepe van, melyeket Ausztriába, Olasz- és Németországba exportál. Neje: Schlesinger Franciska, gyermekei: Adolf, Iván, Janka, Géza és Zsigmond. Lusztig Jenő fűszer- és vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1898-ban született Felsögallán. Iskoláit szülőhelyén, Debrecenben és Győrben végezte. Érettségi után, úgyszólván az iskola padjaiból vonult a világháborúba. A 26., majd az 5. k. gy.-ezreddel az orosz, román és olasz fronton harcolt, háromszor sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. Nagy ezüst, bronz vit. érem, seb. é., Károly cs.ker. tulajdonosa. Önálló kereskedő 1932-ben lett Felsögallán, amikor édesatyja, Lusztig Ferenc fióküzletét vette át. Üzlete városi nívón van berendezve, szakképzett kereskedő, aki a kereskedelmi élet méltó képviselője, tagja az Iparosok és Kereskedők Olvasó Körének. Lusztig Miksa kereskedő és kocsmáros, Vértesszöllős. Született 1909-ben Vértesszöllősön. Iskoláit ugyanitt végezte. A vegyeskereskedést, melyet jelenleg vezet, még nagyatyja alapította 1885-ben. Az üzletnek trafikengedélye is van. A kocsmát 1904-ben nyitották meg, két helyiségből áll és kb. 300 személy befogadására alkalmas. Szikvíziizeme 1933-ban létesült saját szükségletre. Édesatyja, L. Lajos részt vett a világháborúban az orosz fronton, ahol fogságba esett. 1920-ban tért haza. A közs. képv.-test. tagja. Neje: Singer Teréz, gyermekei: Miksa, aki 1935-ben saját költségén és saját tervei szerint felállította a községben az országzászlót. A községi Levente Sport Club megszervezője és jelenlegi vezetője. Ilona, férjezett Singer Imre keresk. neje. A Singercsaládból hat fiú vett részt a háborúban, kik közül Béla hősi halált halt. Lux András fűszer- és vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1900-ban Pitvaroson született. Iskolákat szülőhelyén és Felsögallán végezte. A fűszer- és vegyeskereskedői szakmát tanulta ki Felsögallán, ahol segédéveit is töltötte. 1927-ben alapította meg jelenleg is fennálló, a község egyik legszebb és legdúsabban felszerelt üzletét. Az Iparosok és Kereskedők Körének tagja. Neje: Horváth Irén, gyermekei: András és Ernő. Bátyja, Mihály a világháborúban hősi halált halt. néhai dr. Machovich Gyula érseki általános helytartó, praelátus-kanonok, Esztergom. 1858-ban Csáporon született. Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombaton, Pozsonyban, teológiát Bécsben végezte el. 1880-ban okt. 17-én szentelték pappá. Pályafutását Garamkeresztesen mint káplán kezdte el, majd a budai királyi palota káplánja lett. 12 éven keresztül Esztergomban érseki udvari pap volt, majd Tardoskedd plébánosa lett. 1913-ban kanonoki rangot ért el, néhai Csernoch János hercegprímás mellett érseki általános helytartóvá neveztetett ki. Hosszú esztendőkön keresztül volt a kat. kör. elnöke, minden vallásos és hazafias, szociális megmozdulás lelkes támogatója volt. A városi képv.-testület és a megyebizottság tagja volt. Értékes irodalmi munkásságot fejtett ki, hazafias és vallásos irányú müvei jelentek meg. A francia forradalom 100 éves évfordulója című művét franciából- fordította magyar nyelvre. 1937 okt. 18-án temették el, a gyászmisét dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás mondotta, ugyancsak ő végezte a temetési szertartást is. Utolsó útjára az ország minden részéből nagyszámban összegyűlt előkelő közönség, barátai, tisztelői, a vármegye, város és a környék hivatalainak vezetői, testületek kísérték el. Nemes lelke éppen pappászentelési napjának 57-ik évfordulóján tért meg Teremtőjéhez. Machovich János ny. főszolgabíró, Esztergom. 1852-ben a nyitramegyei Csáporon született. Középiskoláit Nyitrán végezte. Fiatalon került a magyar közigazgatás szolgálatába és mint gyakornok 1875-ben Tarnócon kezdte el működését, 1876-ban már alszolgabíróvá lépett elő. Pöstyénben lett szolgabíró, majd főszolgabíró, ahonnan 1894-ben Nyitrazsámbokréten helyettes és tényleges főszolgabíró lett. 1898-ban ismét Pöstyénbe került mint főszolgabíró. 1914ben vonult nyugalomba négy évtizedet meghaladó értékes szolgálata után. 1901-ben a bolgár polgári érdemrend tiszti keresztjét, 1912-ben a bolgár kir. szt. Sándor-rend tiszti keresztjét, valamint Ferdinánd király dedikált arcképét, 1913-ban pedig a Ferenc József-rend nagykeresztjét kapta kiváló szolgálatainak érdeméül. A kat. kör tagja, több kulturális és vallásos egyesület munkájában vesz részt. Neje: néhai Kecskeméthy Irma 1935-ben húnyt el. Neveltgyermeke: 807