Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Margit oki. tanítónő, férjezett Kovács Józsefné. csákvári Madocsay József Budapest székesföv. nyugdíjas, Császár. 1881-ben Császár községben született. Iskolái elvégzése után előbb a szövőipart tanulta ki s mint segéd édesatyjánál működött. 1907-ben lépett a Beszkárt szolgálatába és 1933-ban ment nyugalomba. 25 éves szolg. jub. alkalmával felettesei díszoklevéllel tüntették ki. Édesatyja, néhai Madocsay József császári születésű szövőmester volt, aki 1936-ban hunyt el. A világháborúban a 12. k. gy.ezredben a szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: bronz vit. érem, Károly cs.-ker. Neje: Somogyi Julianna, akinek első férje, Dávid János 1915-ben az orosz harctéren hősi halált halt. Gyermekei: Teréz, Erzsébet, József, Ilona és Béla. Magocs Károly evangélikus püspöki másodlelkész, Budapest. Oroszlány községben 1890-ben született. Középiskoláit Tatán, a teológiát pedig Pozsonyban végezte, ösztöndíjas tanulmányúton volt Németországban. A világháború alatt tábori lelkészi szolgálatot teljesített. Segédlelkész volt Rimaszombaton, Szénáson, Budapesten a fasori plébánián és Rákospalotán. Albertirsán már mint rendes lelkész működött. 1931 óta a budapesti Deák-téri evangélikus lelkészi hivatalban Raffay püspök mellett mint másodlelkész teljesíti hivatását. Magocs Sándor gazdálkodó, kovácsmester, cséplőgéptulajdonos, Oroszlány. 1897ben született Oroszlány községben. Iskolái elvégzése után előbb a szabóipart, majd a kovácsmesterséget tanulta ki. 1917-ben Zalaegerszegen bevonult és a patkoló kovácsiparban fejlesztette tudását. 1918 óta bátyjával közösen vezetik kovácsműhelyüket. A műhelyben patkoláson kívül foglalkoznak kocsik, gépek és szerszámok készítésével és javításával. Társas viszonyban bércséplést is végeznek s azonkívül saját földjükön gazdálkodnak. Neje: Akocs Julianna, gyermekei: Júlia, Sándor, Magda és Klára. Bátyja: M. Pál 1894-ben született. Iparát Galgócon tanulta. A háború alatt a 4. tüzérütegnél mint kovács működött Érsekújváron. Neje: Akocs Irén, gyermekei: Irén, Pál, Károly és Gyula. Édesatyjuk Magocs János kovácsmester, a községi képv.-testület tagja. Magos Sándcr ny. h. őrnagy, Esztergom. 1885-ben született Esztergomban. A Ludovika Akadémiát Budapesten végezte. Mint hadnagy szolgált Léván, Nyitrán és Budapesten. Debrecenben már mint főhadnagy teljesített szolgálatot. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahol sebesülten fogságba esett és csak 1920-ban tért haza. Kitüntetései: Károly cs.-ker. és a sebesülési érem. 1920-ban lett százados, 1922-ben pedig őrnagy. 1923-ban vonult nyugalomba. Édesatyja néhai Magos Sándor ny. kúriai bíró volt. 1917-ben húnyt el. Édesanyja: néhai Bleszl Emília. 808 Magyar Géza evang. lelkész, alesperes. Szák. Vas megyében 1883-ban született. Középiskoláit és a teológiát Sopronban végezte. Működését mint s.-lelkész Nagygeresden kezdte, majd Bükkön és Pápán tevékenykedett. Bakonyszentlászlón már mint rendes lelkész működött és 1910-ben választják meg Szák községbe, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1935ben alesperessé nevezik ki és 1936-ban az Egyetemes egyház aljegyzője lett. A Dunáninneni evang. egyház számvevőszékének elnöke. A népm. bizottság ügyvezetője, a Hangya elnöke, az O. K. H. alelnöke és a közs. képv.-test. tagja. Neje: Antal Gizella, gyermekei: Géza, Ilonka és László. Magyaródi Dénes ref. lelkész, Kömlőd. Csajágon 1889-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Pályafutását Csajágon kezdte meg, majd püspöki titkár volt és 1928 óta Kömlőd község vezető ref. lelkésze. Közs. képv.-test. tagja és a ref. Közm. Egyesület elnöke. Testvére: néhai M. József orosz fogságban 1915-ben hősi halált halt. Neje: Szabó Mária, gyermeke: Ilona. székhelyi Majláth Irén ny. m. kir. postamester, Szőny. Csóka (Torontál m.) községben született. Iskoláit Lippán végezte. 1893-ban lépett a magy. kir. posta szolgálatába Párkány községben. Innen Szatymazra került postamesternek. Ezután került Németcsernye községbe, ahonnan 1922-ben hazafias magatartása miatt menekülnie kellett. 1925-ben kerül Szőnybe, ahol 43 évi szolgálat után 1936-ban nyugalomba vonult. Édesatyja: néhai M. Gyula dohánybev. hív. felügyelő, édesanyja néhai Rozvácz Omazta Emma volt. Régi nemesi család. Major Elek gyógyszerész, Tarján. Esztergomban 1872-ben született. Középiskoláit Tatán és Győrben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint gyógyszerész Tata, Komárom, Györszentmárton, Pozsony és Somorján fejlesztette tudását, majd 1894-ben Tarján községben megalapította a jelenlegi gyógyszertárat. Tűzoltófőparancsnok, az óvoda biz. elnöke, a képv. test. virilis tagja. A NEP helyi elnöke. Az Actio Catholica jelenlegi, a róm. kat. egyház volt világi elnöke. A megye biz.-nak is tagja volt. Neje: Fischl Ilona, gyermekei: Imre, Tibor és Béla. Major Ferenc urad. könyvelő, Tóváros. Szül. 1895-ben Devecser községben. Középiskoláit Győrben végezte. A világháborúban az olasz harctéren küzdött, ahol fogságba esett. Emléklapos hadnagy. A Tóvárosi P. L. E. főtitkára és a Frontharcos Csop. titkára. Major János ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Nagyigmánd. 1884-ben született Nagyigmándon. Iskoláit ugyanitt végezte. A kötelező katonai éveit az 5-ik huszárezred kötelékében szolgálta és 1908-ban lépett át a csendörséghez. Mint csendőr Borsod,