Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

foglalkozik. A községi képv.-testület virilis tagja. Neje: Vogl Ágnes. Édesatyjának testvéröccse, néhai Lövenstein Gyula a do­berdói fensíkon, nejének édesatyja pedig, néhai Vogl Mihály Bukovinában 1916-ban hősi halált halt. Dr. Lövenstein Jenő orvos, Dad. Született 1903-ban Császár községben. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait pedig Pécsen végezte. Működését a budapesti zsidókór­házban kezdte, majd Kiskunmajsán volt gya­korló orvos. 1932-ben alapította jelenlegi rendelőjét. Részt vesz a község társadalmi életében is, a NEP helyi csop. vezető tit­kára és a Vöröskereszt-tanfolyamok veze­tője. Neje: Bodánszky Edith, gyermekei: Margit és Tibor. Lövenstein Sándor kereskedő és kocsmá­ros, Császár. 1874-ben született Kajászó­szentpéter községben. Iskoláit Esztergom­ban végezte. Előbb a bádogosipart tanulta ki, majd 1897-ben a kereskedői szakmát sa­játította el sógora mellett. 1901-ben lett ön­álló kereskedő és kocsmáros. A községi képv.-test. virilis tagja. Neje: Stem Hermin, gyermekei: Jenő, Ernő és Ilonka. Sógora, néhai Stern László orosz fogságban 1916­ban hősi halált halt. Löwy Sándor bőrkereskedő, Esztergom. Győrben 1907-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte. A bőrkereskedői szakmát Párkányban tanulta s mint segéd Esztergomban fejlesztette tudását, ahol a Stormf Ignác cég üzletvezetője volt. 1934­ben átvette főnökétől az üzletet és azóta saját maga vezeti. Az üzletben a szakmába vágó cikkeken kívül felsőrészkészítéssel is foglalkozik. 1936-ban Dorogon fióküzletet létesített. Tagja a Kereskedők Társulatá­nak, a Magvar Bőrkereskedők Orsz. Szö­vetségének választm. tagja és az izr. kultúr­egylet háznagya. Neje. Pintér Katalin, gyermeke: Zsuzsanna. Dr. Ludasy Géza gyárigazgató, Ászár. 1884-ben született Rácszentmiklóson. Kö­zépiskoláit Székesfehérváron, egyetemi ta­nulmányait pedig Budapesten végezte. Egy évig a berlini egyetem előadásait hallgatta. 1912-ben került az ászári keményítőgyárba mint gyárvezető és 1915 óta mint a gyár üzemvezető igazgatója működik. A községi képv.-testület virilis tagia. Neje: Márkus Klára, neveltgvermeke: Weinberger Éva. néhai Lugosi Gyula közs. főjegyző, Tóvá­ros. 1866-ban született Bai községben. Isko­láit Győrben végezte. Pályafutását Tatán kezdte, maid Tóvárosra került vezetőiegy­zőnek. 1930-ig vezette a községet és számos újítás, fejlődés és építkezés fűződik nevéhez. Számos kitüntetésben részesült értékes mun­káiáért. 1936-ban húnyt el. Első neje: fKromi Mária, gyermekei: Endre, Béla és László. Második neje: Hornyátsek Erzsébet, gyermeke: Gvula. Lukács Antal gazdálkodó, Mocsa. Szüle­tett 1869-ben Mocsa községben. Iskolái el­végzése után édesatyja mellett gazdálkodott. 1898-ban lett önálló gazda. Jelenleg kb. 78 holdon gazdálkodik. Részt vesz a község vezetésében mint a közs. képv.-test. tagja. Neje: Lukács Teréz, gyermekei: Franciska, Antal és Imre. Régi megyebeli család. Lukács Ferenc gazdálkodó, közs. törvény­bíró, Mocsa. 1879-ben született Mocsa köz­ségben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1905-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 60 holdon gazdálko­dik. Többízben részt vett a Mezőgazdasági kiállításon. A világháború alatt az orosz és román fronton harcolt s meg is sebesült. Élénk részt vesz a közügyek vezetésében is, előbb mint elöljáró, majd mint közs. képv., később törvénybíró, végül 14 éven keresztül egyfolytában bírája volt községének. Jelen­leg a község törvénybírája és várm. törvh. biz. tag. A r. kat. egyház tanácstagja, a NEP helyi elnöke és a Hangya igazg. tagja. Neje: Wohlmuth Viktória. Dr Lukácsy István szfőv. tanácsjegyző, Budapest. Budapesten 1897-ben született. Középiskoláit Budapesten és Erdélyben, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten vé­gezte. Pályafutását mint gyakornok 1915­ben kezdte a fővárosnál. 1920-ban állam­tudományi diplomát szerzett s 1936-ban ta­nácsjegyző lett. A világháborúban a 39. tá­bori tüzérezredben a román, orosz és olasz fronton harcolt, egyízben sebesült. Több ki­tüntetés tulajdonosa, emléklapos hadnagy. Fivére, néhai Lukácsy Endre 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. 1937 óta a piszkei Hangya Szöv. elnöke. Neje: Geren­day Aliz, gyermekei: György és András. Fivére, Endre 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. Lupták János ny. m. kir. méneskari tiszt­helyettes, Ács. Született 1862-ben Kriván­gyetván. Iskolái elvégzése után előbb édes­atyja mellett gazdálkodott, majd a kötelező katonai szolgálat után került a bábolnai mé­nesbirtok szolgálatába 1882-ben. 48 évi szolgálat után ment nyugalomba. Szolgálata alatt több kitüntetésben és dicséretben ré­szesült. 1930-ban telepedett le Ácsra. Károly fia a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1932-ben hősi halált halt. Neje: Szerencsés Mária, gyermekei: János, Béla, Hermina, Lajos, László és Erzsébet, nevelt­gyermekük: Wágner István. Lusztig Andor kereskedő, Felsőgalla. Szü­letett 1895-ben Felsőgallán. Iskolái elvég­zése után a kereskedelmi pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. 1925-ben lett önálló kereskedő, amikor átvette édesatyja által 40 évvel azelőtt alapított üzletet, me­lyet azóta a község első üzletévé fejlesztett. A világháború alatt a 71. k. gy.-ezred köte­lékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tizedes szerelt le. Kis ezüst, bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Az Iparosok és Kereskedők Körének elnöke, a hitközség választm. tagja. Neje: Leipnik 806

Next

/
Thumbnails
Contents