Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szépségeinek állandó propagálója. Tanulmányutakat tett a Felvidéken, Csehországban, Németországban és Ausztriában. Főbb munkái vallásos, illetve történelmi tárgyúak. (Hegyi beszéd, Krisztus siratása, Háromkirályok, Várépítés, Parsifál megérkezése.) A Heraldikus című képe a komáromi múzeumban van. Ka'.lay Ödön szőnyi adóügyi jegyző példáján felbuzdulva 1934-től kezdve szenvedélyes érdeklődéssel gyűjti az Almás és Neszmély környékén előkerülő, pusztulásnak szánt őskori emlékeket, mely tárgyakból máris nagyon szép gyűjteménye van. Állandóan foglalkozik egy általa létesítendő Almás-vidéki őskori múzeum tervével, mely máris nagyon közel jutott a megvalósuláshoz. Gyűjteményéből pár szép tárgyból álló kollekció képét e monografia közli. Lenkei Emil rt. igazgató, Fonciére bizt. társ. vezértitkára, m. kir. keresk. tanácsos, Esztergom. Pécsett 1877-ben született, ahol tanulmányait is végezte. Működését a Fonciere kötelékében kezdte Pécsett, majd Szombathelyen és Budapesten működött. 1901-ben kerül Esztergomba, 1917 óta vezértitkár. Az „Esztergomi Behozatali és Gyógyáru Rt." igazgatója 1920 óta. Kereskedelmi tanácsos 1937. május 1-én lett. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat elnöke, az Izr. Kultúr Egy. elnöke, a vm. tvht. biz. tagja, úgyszintén a városi képviselőtestületnek, Győri Keresk. és Iparkamara rendes tag, az Orsz. Hitelvédő Egy. igazg. tagja. Minden hazafias, vallásos és kulturális mozgalom támogatója. A világháborúban is kivette a részét, a 11. h. gy.-ezred kötelékében az orosz harctéren sebesült. A sebesülési érem, Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Tartalékos százados. Neje: Putz Rózsi. Lernyei József ny. áll. isk. igazgató, Piszke. 1874-ben született Esztergomban. Középiskoláit és a tanítóképzőt Esztergomban végezte. Pedagógiai működését Fűr községben kezdte, innen került 1895-ben Piszkére, ahol megszakítás nélkül 1934-ig nyugalomba vonulásáig teljesítette hivatását. 1912-ben lett igazgató. Értékes munkájáért számtalan elismerésben s pénzbeli jutalomban részesült. Tevékeny részt vett a község vezetésében is, a képv. testületnek ma is tagja és a Hangya üzletvezető igazgatója volt 25 éven át. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje: Irsch Mária, gyermekei: József, Ákos, Mihály, Aranka, Sándor, István és Kálmán. Levárdy Károly szabómester, Esztergom. 1889-ben a komárommegyei Für községben szü'etett. Iskoláit szülőfalujában végezte, a szabó ipart Esztergomban sajátította el. Mint segéd Budapesten, Komáromban és Esztergomban fejlesztette szaktudását. A világháborúban a 6. vártüzér, majd a 20. honvéd nehéztüzérezred kötelékében szolgált. A szerb, olasz, orosz fronton harcolt s 31 hónapi rajvonal szolgálat után szerelt 862 le. A világháború után telepedett le Esztergomban és 1923-ban lett önálló mester. Főleg a város és a környék úri társadalmának dolgozik, a legkényesebb igényeket is kielégíti. A legelső szabóiparosok közé tartozik. Az ipartestület tanonc- és mestervizsgáztató bizottság tagja. Neje: nemes Begovich Mária, aki ősi felvidéki nemesi családból származik. Nemességüket II. Mátyás királytól kapta a család. Esztergomba a XIX. század derekán telepedett le néhai B. Ferenc. A Begovich-családnak élő tagjai: Bárdos Kálmán férfiszabó Esztergomban, Anna, férj. Benedek Pálné, Bogárdi Nándor hentes és mészáros, Gyula kárpitos Budapesten és Mária, férj. Levárdy Károlyné esztergomi szabómester neje. Gyermekük: Károly. Lévay Bálint sütőmester és kereskedő, Felsőgalla. 1890-ben Neszmélyen született. Iskoláit Dunaalmáson végezte, a sütőipart Süttőn tanulta ki. Mint segéd Budapesten és Felsőgallán fejlesztette szaktudását. 1912ben Tatán önálló lett. Utána Felsőgallán a bányatársulat sütődéjének vezetője volt 18 évig. Felsőgallai üzemét 1931-ben alapította. Ma már a főüzleten kívül 2 fióküzlettel is rendelkezik s üzemeiben állandóan több embernek nyújt megélhetést. Vegyeskereskedését 1935-ben alapította. A Nemzeti Munkavédelem és Iparoskör tagja. Neje: Körmendy Erzsébet, gyermekei: Margit, férj. Sebestyén Kálmánné, gamási jegyző neje és Bálint, tanuló. Id. Lévai József gazdálkodó, Neszmély. Szül. 1862-ben Neszmélyen. Iskoláit ugyanitt végezte. Már egész fiatal korában önálló gazda. Jelenleg kb. 40 hold földön és 2 hold szőlőn gazdálkodik. A közügyek vezetésében is fiatal korától szerepelt, előbb mint képv. test. tag, később előljáró, majd a háború alatt 5 éven keresztül bírája volt községének. Elnöke volt a legeltetési társulatnak és az erdöbirtokosságnak. A ref. egyház presbitere volt hosszú éveken keresztül. Jelenleg a megye biz. tagja s így még ma is részt vesz a közügyek vezetésében. Neje: Maller Julianna, gyermekei: József, András, Sándor és Lídia. Lieber Jakab vendéglős és szállodás, Felsőgalla. Szül. 1900-ban Felsőgallán. Továbbképző gazd. iskolái elvégzése után a szakmát Budapesten tanulta s mint éttermi pincér Budapesten és Felsőgallán gyarapította szaktudását, majd mint Hangya üzletvezető tevékenykedett. 1935-ben vette át a Czermann vendéglőt. Üzlete 3 helységből áll és 2 vendégszobával rendelkezik. Állandó hideg-meleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. Vendéglőjének korlátlan italmérési és trafikjoga is van. Üzletét mint bérlő személyesen vezeti. Az Ipartestület tagja. Neje: Huszár Irén, gyermeke: Éva. Dr. Lindenberg Dezső orvos, Felsőgalla. Tatán, 1896-ban született. Középiskoláit Tatán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését Budapesten a Zita- és a