Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

igazgató. A Levente egy. föoktatója, Népni. ügyvezető és a róm. kat. énekkar vezetője. Nagybátyja: néhai Hlavaty Dezső az orosz fronton 1916-ban hősi halált halt. néhai krasznai dr. Krasznay Gábor kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, Esztergom. 1862-ben Kemecsén született. Középiskoláit Szatmáron, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Pályafutását mint ügyvéd Nagykárolyban kezdte, majd mint h. közjegyző Tapolcán és Debrecenben tevékenykedett. 1895-ben lett Kisújszállás és 1914ben pedig Esztergom kinevezett kir. közjegyzője. Irodáját haláláig, 1928-ig vezette. A világháború alatt szerzett érdemeiért kapta a kormányfötanácsosi címet. Özvegye szül. zsarolyáni Márton Irma, gyermekei: Irma, Weeber Ede tüzérszázados özvegye. Krausz Emil szabómester, Kisbér. 1886ban szül. Kisbéren. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki, majd kellő szakképzettségre téve szert 1913-ban önálló mester lett. Üzletét még 1879-ben édesatyja alapította. A világháború alatt a lovas tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött. Kitüntetései: I. és II. o. ezüst és bronz vit. érem, katonai érdemkereszt koronával, Károly cs.-ker. és a német vaskereszt. Az Ipartestület elnöke, a közs. képv.-test. vál. tagja, a Chevra Kadisa elnöke és a Kisgazdap. helyi csoportjának vez. tagja. Neje: Weiss Ilonka, gyermekei: Magda és László. néhai székelyudvarhelyi Krbek Ferenc m. kir. ezredes, Komárom. Székelyudvarhelyen 1857-ben született. Tanulmányait Erdélyben, a kadettiskolát Prágában végezte. Pályafutását a 12. gy.-ezred kötelékében kezdte mint hadnagy, később mint zlj. s.-tiszt és főhadnagy. Ezután • Bécsben és Komáromban szolgált mint százados, majd lőtér-" parancsnok és önk. tiszti iskola parancsnoka. A törzstiszti vizsga letétele után mint őrnagy a 44. gy.-ezrednél Budapesten, majd Kaposváron tevékenykedett mint zlj. parancsnok, majd alezredes és végül Budapesten mint ezredes 1910-ben és városparancsnok helyettes. Ekkor kapta a Ferenc Józsefrend lovagkeresztiét, 1912-ben nyugalomba vonult, majd a háború kitörésekor önként jelentkezett szolgálattételre és 1915-ig Kaposváron volt mint körzetparancsnok. Utána a budapesti egészségügyi és rokkantintézetek felügyelője volt 1919-ig, amikor 41 éves szolg. után végleg nyugalomba vonult. Kitüntetései: Sign. Laudis, szolg. érdemkereszt, a vöröskereszt tiszti jelv., a német vöröskereszt II. és III. o. tiszti jelvénye. 1928-ban húnyt el. özvegye: nemes Soós Izabella, jelenleg a család szőlőbirtokán gazdálkodik. Gyermekei: dr. K. Ferenc egyetemi tanársegéd Németországban, Alice, férj. Salamon Lászlóné a Nemzeti Bank ellenőrének neje. Dr Krecsányi Kálmán m. kir. rendőrfőtanácsos, Esztergom. Budapesten 1890-ben született. Középiskoláit és az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1914-ben lépett az államrendőrség kötelékébe. 23 esztendeig egyfolytában Budapesten teljesített szolgálatot. 1935-ben vette át az esztergomi kapitányság vezetését. Főtanácsosi címét soronkívül 1937-ben kapta kiváló érdemei elismeréséül. A világháború alatt a 38. gy.ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt. Egyízben sebesült. Károly cs.-ker., seb. érem és a magyar és osztrák háb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. A kommün bukása után a budapesti III. ker. kapitányságon, majd ezt követőleg a főkapitányság bűnügyi osztályán éveken át nagyfontosságú ügyeket intézett. Többízben részesült dicséretben kiváló szolgálataiért. Neje: Domanizsa Margit, gyermekei: Sarolta és Kálmán, aki 14 éves és Esztergom ifjúsági vívóbajnoka és a Szent Imre reáliskola bajnoka. Kreidl Mihály kocsmáros, közs. képviselő, Leányvár. 1900-ban Zsámbékon született. Iskolái után a cipészipart tanulta és mint önálló mester Leányváron működött 1924-ig. A Faluszövetség italmérését vezette, majd 1927-ben nyert italmérési jogot és azóta vezeti jóhírnevű kocsmáját. 1921 óta tagja virilis alapon a községi képv.-testületnek. Neje: Berger Magdolna, gyermekei: Katalin, Gizella, Erzsébet és József. Kreiner Károly úri és női divatkereskedö, Felsögalla. Bonyhádon 1889-ben született. Iskoláit Kaposváron végezte, majd a kereskedői pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. Mint segéd 14 évig Kaposváron fejlesztette szaktudását, majd 1922-ben önálló kereskedő lett Felsögallán és átvette a község első üzletének vezetését, amelyet azóta nagy szakértelemmel városi nívóra fejlesztett. Üzletét még 1909-ben alapította Gárdos Izidor, aki 1918-ig vezette. Utána Goldstein Hermin vezette 1920-ig. Az üzlet ma „Párisi divatáruház" néven a környék egyik legjobban felszerelt szaküzlete. A világháború alatt a 17. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött. Sógora, f Kulka Zsigmond a háborúban hősi halált halt. Az Iparosok és Keresk. Körének tagja. Neje: Goldstein Hermin, aki az Izr. Nőegylet tagja. Gyermekei: Miklós és Tamás. Kreinicker Gyula bognármester, községi képviselő, Ács. 1897-ben Ácson született. Iskolái elvégzése után a bognáripart tanulta s mint segéd Győrben és Pannonhalmán gyarapította szaktudását, majd 1921-ben önálló mester lett. A világháborúban a 7-ik vártüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt, ahol fogságba esett s csak 1919-ben tért haza. A bronz vit. é., Károly cs.-ker. és a F. J. szolg. érdemkereszt tulajdonosa. Egy évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is 1920-ban. Sógorai, néhai Szabó Ferenc az orosz fronton, néhai Szabó Lajos pedig a háborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1929-ben hősi halált halt. A közs. képv.-test. tagja, az Ipartestület választm. tagja. Neje: Szabó Emília, gyermekei: Emília és Irén. 795