Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Krenner Henrik borkereskedő, szakképzett cipésziparos, Felsőgalla. 1883-ban Kozma községben született, ahol iskoláit is végezte. Utána a cipészipart tanulta ki és abban Budapesten fejlesztette szaktudását. Önálló mester Felsőgallán lett 1907-ben s mint ilyen 1935-ig folytatta iparát, amikor is bőrkereskedést nyitott. A világháborúban a 17. h. gy.-ezredben szolgált és az orosz, olasz fronton harcolt, ahol 1915-ben fogságba esett, ahonnan 1919. szept. 20-án tért haza. János és Mihály testvérei hősi halált haltak. Neje: Scheffer Borbála, első neje: Pigelbauer Katalin volt, akitől két gyermeke van: Katalin és Mária, aki Szám üáspár neje. néhai Kreutz Antal ny. MÁV főnök, ny. postamester, Esztergom-Kenyérmező. Pozsonyban 1863-ban született. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a MÁV szolgálatába lépett. Mint állomásfőnök Kenyérmezőn teljesített szolgálatot, ahol a postamesteri teendőket is végezte. 1924-ben vonult nyugalomba. Elhunyt 1936-ban. A háború alatt a posta érdekében tett szolgálata elismeréséül az arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, a Sign. Laudis és a háb. emlékérem kitüntetéseket kapta. Neje: Pleva Erzsébet 1918-ban postakiadói vizsgát tett és férje nyugalomba vonulása után átvette a postamesterség vezetését. Gyermekei: Antal és Gabriella. Kricsfaivi Viktor m. kir. erdőmérnök, szakisk. tanár, Esztergom. 1897-ben Putnokon született. Középiskoláit Szegeden, főiskolai tanulmányait Selmecbányán és Sopronban végezte. Működését a miskolci m. kir. erdőfelügyelőségnél kezdte, majd a szikszói erdőhivatal vezetője volt három évig. Innen került Esztergomba 1931-ben, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháború alatt a 12. h. gy.-ezred tötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. A kis ezüst és bronz vit. érem és Károly cs.-ker. tulajdonosa. Neje: Greiner Margit. Dr. Kriegler György r. kat. plébános, Tatabánya. Mosontarcsán 1898-ban született. Középiskoláit Magyaróváron, a teológiát Győrben, egyetemi tanulmányait pedig Szegeden végezte. 1923-ban szentelték pappá Győrben. Hivatását Császár községben kezdte mint káplán, majd Mosonszolnokon és Sopronban működött és 1935 óta Tatabánya plébánosa. A világháború alatt a 6. dragonyos ezred kötelékében az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett és 1919-ben tért haza s mint tart. hadnagy szerelt le. A megyebizottság tagja. néhai Krizmanits János róm. kat. igazg.tanító, Bajna. Und községben 1892-ben született. Tanulmányait Esztergomban végezte. Oklevelét 1913-ban nyerte. Működését 1913ban Bajnán kezdte, ahol haláláig teljesített értékes szolgálatot. 1930-ban lett igazgatótanító. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1922796 ben tért haza. Leventefőoktató és a népművelés vezetője volt. Neje: Kicsindy Gizella oki. tanítónő, 1917 óta a községben tanít megszakítás nélkül. Fivére, néhai Kicsindy József tanító a világháborúban szerzett betegségében 1933-ban halt meg. Krupánszky György gazdálkodó, Vértesszöllős. Született 1875-ben Vértesszöllösön. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, majd 1919-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 80 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tenyészt. A világháborúban a 6. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült, 1918-ban szerelt le. Öccse, néhai K. Péter az olasz fronton hősi halált halt. A község vezetésében előbb mint közs. pénztáros, majd 9 évig mint a község bírája vett részt. A Hangya felügy biz. tagja. Az iskola és egyház fejlesztéséhez anyagi támogatással is hozzájárult. Neje: Ongrádi Katalin, gyermeke: Kálmán, aki 1903-ban született s jelenleg édesatyja mellett gazdálkodik. Neje: Krupánszky Paula, fia: Kálmán. Krupánszky Imre kereskedő-mészégető, Bánhida. 1901-ben született Bánhidán. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását és két évig önálló kereskedő is volt. 1931-ben vette át a jelenlegi mészégető üzemét. Bánhida és környéken egyedüli mészégető üzem. Nyáron 6—7 hónapig van üzemben az égető s azután kőfejtéssel foglalkoznak. Két évig teljesített szolgálatot a nemzeti hadseregben. Az Ipartestület tagja. Neje: Oroszy Mária, gyermekei: Gyula és Imre. Krupánszky Mihály gazdálkodó, községi pénzt., vir. képv., Vértesszöllős. Született 1883-ban Vértesszöllösön. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást szülei mellett sajátította el, majd 1903-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 45 holdon gazdálkodik és haszonállatokat tart. A község vezetésében előbb mint elöljáró, majd 30 éve már mint közs. pénztáros veszi ki részét. Neje: Kutenics Paulin, gyermekei: Mihály önálló gazda, Gyula, Mária, férj. Nagy Ferenc csendőrtörzsőrmester neje, Béla és István. Kubányi Sándor bádogos- és vízvezetékszerelő mester, Esztergom. Budapesten 1897-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd a bádogos- és szerelőipart tanulta ki édesatyja, néhai K. Sándor mellett, aki ismert nevű iparosa volt városának. 1918-ban vette át az édesatyja üzemének vezetését mint önálló mester és azóta kiváló szakértelemmel vezeti. Tanonckorában kiállításokon is részt vett, ahol értékes díjakat nyert. A világháborúban a 13. táb. tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt s mint tizedes szerelt le. Az ipartestület tanoncvizsgáztató bizottságának tagja, a MOVE választm. tagja. Számos