Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

son. Tényleges katonai szolgálata után 1907-ben lépett a csendőrség kötelékébe és mint próbacsendőr Székesfehérváron kezdte meg működését. Főbb szolgálati állomásai: Pinkafő, Sárvár, Trencsén, a háború alatt a kismartoni cs.-őrs, majd a 11. huszárezredben katonai szolgálatot tett és tiszthelyettesi rangban nyugalomba vonult. 1917ben költözött Császárra, ahol 1929-ig a Hangya üzletvezetője volt. A r. k. egyháztanács, valamint több kultúregyesiiletnek tagja. Neje: Schlőgl Mária, gyermekei: Anna és Margit. vitéz Kővári István gazdálkodó, községi képv., Ács. 1886-ban született, Ácson. Tényleges katonai szolgálata után a csendőrség kötelékébe lépett és mint szakaszvezető szerelt le, majd a postához került, ahonnan a 12. gy.-ezreddel az orosz, oláh és olasz frontra került. 29 hónapi frontszolgálattal a forradalomkor szerelt le, őrmesteri rendfokozattal. Kitüntetései: kétszer a nagy ezüst vit. é., kis ezüst vit. é., bronz vit. é., Károly cs.-kereszt, seb. e. é. két sávval, 6, 10, 20 éves szolg. keresztek és a 60 éves jub. ker. 1923-ban avatták vitézzé. Leszerelése után ismét folytatja szolgálatát a postánál, de Érsekújvárról a cseh megszálláskor a hűségeskü megtagadása miatt menekülnie kellett és Ácsra került, ahol azóta vitézi telkén gazdálkodik. A Gazdakör választmányi tagja, a r. k. egyházközség tanácstagja, stb. Neje: Landesz Teréz, akinek öccse, István, orosz fogságban hősi halált halt. Kövesdi Ferenc ny. bányamester, Esztergom. 1873-ban Karinthiában született. Szülei 1882-ben telepedtek le a megyében. Iskoláit már Sárisápon végezte s azok után azonnal az annavölgyi bánya kötelékébe lépett. 1924-ben főaknász, ' 1926-ban pedig bányamester lett. 1933-ban vonult nyugalomba 47 évi szolgálat után. Működése folyamán kifejtett kiváló, érdemes munkásságáért dicsérő okiratban részesült a bányaigazg. részéről. 40 éves hű szolg. alkalmával ugyancsak a bányaigazg. részéről értékes jutalomban részesült. 1932-ben a bányaipar terén kifejtett értékes szolgálatáért Magyarország Kormányzójától az V. oszt. magyar érdemkeresztet kapta. Neje: néhai Grosch Josefin, gyermeke: Mária, férjezett Szalay Ferenc bányaraktárnok neje. Kraft János oki. erdőmérnök, Tóváros. Szár községben 1889-ben született. Középiskoláit Tatán és Pápán, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. Mint magánmérnök Máramaros megyében erdőmérnöki és bírósági szakértői tevékenységet fejtett ki. 1933-ban hazafias magatartása miatt kénytelen visszatérni és azóta Tóvároson magánmérnöki praxist folytat. A világháború alatt a szerb, orosz és román fronton küzdött, kétszer sebesült, s mint főhadnagy szerelt le. A III. o. katonai érdemkereszt, ezüst és bronz Sign. Laudis, Károly cs.-kereszt és a seb. érem kitüntetések tulajdonosa. 1936-ban háborús érdemeire való tekintettel századossá lépett elő. Édesatyja: néhai K. József erdőgondnok volt a gróf Esterházy uradalomban. Édesanyja: Palák Lenke. néhai Krakker Henrik kgi főjegyző, Uny. Kapuváron 1874-ben született. Középiskoláit Kapuváron végezte, jegyzői oklevelét Esztergomban szerezte. Közigazg. működését Győrben kezdte, majd Tokod, Uny és Süttön mint aljegyző, később mint főjegyző újra Uny községben teljesítette hivatását haláláig, 1907-ig. Működése alatt a községek hazafias egyesületeiben vezető szerepet játszott. Neje: Venturini Albertina, régi olasz nemesi család sarja. Gyermekei: Ödön kgi jegyző Nyergesen, Endre a család birtokán gazdálkodik és a közs. képv. test. virilis tagja. Kranier Ernő kereskedő, Komárom. 1897ben Komáromban született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban szakképzettséget is nyert Mezőlakon. Műszaki üzletét 1933-ban, a cipőüzletét pedig 1936-ban alapította. A világháborúban a szerb és olasz fronton küzdött s mint számos kitüntetés tulajdonosa szerelt le. A frontharcos csop. tagja, a kereskedők egyesületének pénztárosa. Neje: Fürst Margit. Dr. Krammer György prelatus-kanonok, Esztergom. Budaőrsön 1863-ban született. Középiskoláit Budapesten és Esztergomban, a teológiát Rómában végezte. 1888-ban szentelték pappá. Pályafutását Esztergomban kezdte meg, ahol a szeminárium tanára volt hosszú éveken keresztül. 1918-ban lett prelátus. Egyházi irodalommal foglalkozott. Fontosabb munkái: ,,A Szentmise" és a „Keresztény Államtan". Folyóiratokba főleg vallásos tárgyú cikkeket írt. Testvére, K. Máté részt vett a világháborúban. Unokaöccse: néhai K. György az orosz fronton hősi halált halt. Krancz Antal gazdálkodó, O. K. H. könyvelő, Tarján. 1889-ben Tarján községben született. Iskolái elvégzése után szülei mellett sajátította el a gazdálkodást és 1921ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 16 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban a 12. gy.ezred kötelékében vett részt s mint szakaszvezető szerelt le. Az 0. K. H. adminisztráció vezetője, közs. képv. test. tag, az Iskolaszéknek és az építk. bizottságnak tagja. Éveken át volt Hangya biz. tag. Jelenleg a közművelődési egy. és az Erdőbirtokosság tagja és pénztárosa. Neje: Trezl Erzsébet, gyermekei: Antal, Ferenc, János, Erzsébet és József. Krasznai Dezső kgi igazg.-tanító, okleveles kántor, Almásfüzitő. Bátorkeszi községben 1902-ben született. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte. Működését Pusztamaróton kezdte, majd 1926 óta Almásfüzitőn teljesíti hivatását. 1927-ben lett 794