Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ben nyerte el, azóta Esztergomban folytat ügyvédi gyakorlatot. 1929 óta a főkáptalan, 1933 óta pedig az Iparbank ügy esze. 1923 óta tb. vármegyei főügyész. A világháborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan csere útján 1920-ban tért haza és főhadnagyi rangban szerelt le. A kat. érdem kereszt a kardokkal, Sign. Laud. a kardokkal, Károly cs.-kereszt, háb. e. é., és seb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Könczöl Erzsébet ref. el. isk. tanítónő, Mocsa. 1903-ban született Bönyrétalapon. Oklevelét 1921-ben nyerte Pápán. 1925-ben Mocsán kezdte meg pedagógiai működését és mint megválasztott ref. tanítónő mai napig is teljesíti hivatását. A helybeli ref. nőegylet megalapítója és annak jelenleg is vezetője. Számos kulturális és társadalmi egyesületnek vezető tagja. Unokafivére a háborúban hősi halált halt. Fivére Pál, honv. őrnagy. Könözsy Endre igazgató-tanító, Csolnok. 1898-ban született Ebeden. A tanítóképző elvégzése után 1922-ben Csolnokon kezdte meg működését és mint ig.-tanító azóta is ott teljesíti hivatását. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében 1917-ben orosz fogságba keriilt, ahonnan 1922-ben tért haza és tart. hadnagyi rangban szerelt le. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Helybeli levente főoktató és tűzoltóparancsnok. Neje: Bády Margit oki. tanítónő, aki 1921 óta férje mellett működik mint tanítónő. A vöröskereszt és a Szívgárda vezetője. Gyermekük: Klára. Könözsy Pál ny. MÁV. s. tiszt, Esztergom. 1883-ban született Ebeden. Tényleges katonai szolgálata után lépett a MÁV. kötelékébe Pozsonyban. Szolgált Privigyén, Esztergomban is 1919-től, amikor a csehek elől menekülni volt kénytelen, 26 évi szolgálattal 1933-ban nyugalomba vonult. Számos elismerésben részesült eredmé'nyes működése közben. 1919-ben került Esztergomba, azóta itteni lakós. Több vallásos és kulturális egyesületnek tagja. Körmendi György közs. törv. bíró, társulati lőmester altiszt, Felsögalla. 1890-ben született Tatatóvároson. Iskolái után a társulat kötelékébe lépett, ahol fokozatosan lőmester-altisztnek nevezték ki, mely minőségében mai napig is teljesít szolgálatot. A háborúban a drótnélküli szikratávíró ezred kötelékében a szerb és orosz fronton harcolt és tizedesi rangban szerelt le. 1936-ban a község egyhangúlag törvénybírónak választotta meg. Neje: Klein Teréz, gyermekei: György, Teréz, Erzsébet, Ferenc, János és Mária. Körmendy Károly cserép- és palafedőmester, Esztergom. 1901-ben született, régi esztergomi család leszármazottja. Iskolái után a cserépfedő ipart tanulta ki, szaktudását Esztergomban és Budapesten fejlesztette, majd Esztergomban 1929-ben önállósította magát. Tényleges katonai szolgálatát a 3-ik kerékpáros zlj. kötelékében töltötte. Az Ipartestület és a tanoncvizsgáló bizottság tagja. Neje: Radovszki Erzsébet, gyermekei: Sándor, Erzsébet és Károly. Körmendi Sándor gazdálkodó, Kocs. — 1881-ben született Kocson. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott, majd annak halála után átvette a családi birtok kezelését, melyet mai napig is vezet. A 30 katasztrális hold földön mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. A háborúban a 12. k. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol súlyosan megsebesült és segédszolgálatra osztották be, később a nemzeti hadseregben is szolgált. Az O. K. H. ig. tagja. Neje: Tóth Mária, gyermekei: Eszter és Bálint. 1909—1935-ig volt közs. képviselő, 30 évig a ref. énekkar tagja, 12 évig községi földmérő volt. Környey Gyula aljegyző, Alsógalla. — 1901-ben született Tóvároson. Gimnáziumi tanulmányai után a közigazgatási tanfolyamot végezte el 1929-ben. Alsógallán kezdte meg működését mint gyakornok. Megválasztása óta a község aljegyzője. Az Önk. Tűzoltó Test. parancsnoka. Neje: Eichardt Mária. Dr. Környey József r. kat. plébános, Csolnok. Környén 1886-ban született. Középiskoláit és a teológiát Esztergomban, egyházjogot Budapesten végezte. 1911-ben szentelték pappá. Működését mint káplán Kürt községben kezdte, majd Ipolyszakálas, Tardoskedd és Budapesten teljesítette hivatását. 1930 óta Csolnok község plébánosa. A világháború alatt századosi rangban mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. Testvéröccse, néhai K. György 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. Az összes egyházi egyesületek vezetője, virilis képv. test. tag, az iskolaszék elnöke. Körösi József oki. gazdasági intéző, Tata. (Dióspuszta.) 1900-ban született Debrecenben. Pallagon végezte el a gazdasági akadémiát 1921-ben. 1922-ben a Magyar Lótenyésztő Rt.-hoz került mint gazdasági intéző és azóta is itt teljesíti hivatását. A világháborúban a tiszti iskola elvégzése után a 3. h., majd a 310. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és 1918-ban szerelt le. A tatai Polgári Lövészegyesület tagja. Neje: Fülöp Piroska, akinek atyja: F. Sándor, a háborúban hősi halált halt. Gyermekei: József és László. Körössy Tamásné, szül. Bartos Ilona áll. óvónő, Csolnok. Vácon született. Középiskoláit szülővárosában, a képzőt Budapesten végezte. Működését 1909-ben Erdélyben, Csicsókeresztúron kezdte, majd Désakna és Jászberényben tanított és 1928-ban került Csolnokra, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Gyermeke: Ilona, tanítóképzős növendék Budapesten. Kötély Antal ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Császár. 1883-ban született Sormá793