Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Kovács Bálint gazdálkodó, a Hit. Szöv. ig. tagja, Máriahalom. 1878-ban született Unyon. Iskolái után a szülői háznál sajátította el a gazdasági ismereteket, majd önállóan kezdett foglalkozni a földmüveléssel. A világháborúban a 14. honv. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton harcolt, ahol 1919-ig fogságban volt. Neje: Tóth Erzsébet, gyermekei: Bálint, Julianna, Katalin, István és Sándor. Kovács Béla sütőmester Esztergom. Született 1910-ben Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a keresk. pályára lépett. Később a sütőiparban nyert szakképzettséget Scharcz Vilmos üzemében és azóta is ott tevékenykedik. A nemzeti hadseregben a Vak Bottyán 3. h. kerékpárzászlóalj kötelékében 1932/33. évben teljesített katonai szolgálatot. Édesatyja: néhai K. Gyula, édesanyja: Weisz Zsófia, neje: Schwarcz Lívia, gyermeke: Judit. Kovács Béla szabómester, Felsőgalla. Újpesten 1911-ben született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Újpesten és Győrben fejlesztette szaktudását. 1935-ben lett önálló mester Felsögallán. Műhelyében kizárólag rendelésre dolgozik és elsőrendű kivitelű munkák kerülnek ki keze alól. Üzletét személyesen vezeti nagy szakértelemmel. Két tanoncot is foglalkoztat. Az Ipartestület tagja. Kovács Béla ref. tanító, Szőny. 1898-ban született Szőnyben. Középiskoláit Komáromban, a képzőt Losoncon végezte el. A tóvárosi elemi iskolánál kezdte meg működését, ahol két évig tanított és 1922 óta megszakítás nélkül. A szőnyi elemi iskola rendes tanítója. A háborúban a 12. gy.-ezred kötelékében 13 hónapig az olasz harctéren harcolt, ahol egyízben súlyosan megsebesült, később mint hdj. őrmester még két évig a nemzeti hadseregben teljesített katonai szolgálatot. A kis ezüst vit. érem és a seb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. A helybeli Polgári Lövész Egylet ügyvezetője, a Tűzoltó Testület parancsnoka, az O. K. H. könyvelője és pénztárosa, közs. képv.-test. tag, a ref. vegyeskar szervezője és vezetője stb. Neje: Soós Adél ref. pap leánya. Gyermekei: Blanka és Vera. Neje oki. tanítónő, a képzőt Cinkotán végezte és 1932 óta Szőnyön tanít. A vasárnapi iskola vezetője. Kovács Dániel ig.-tanító, Dömös. Nagykőrösön 1890-ben született. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában végezte. Pályafutását Pest megyében kezdte, majd 1915ben került Dömösre, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1927-ben lett igazgató. A községi képv.-test. tagja, a NEP vezető titkára, a Közbirtokosság jegyzője, a Stefánia aljegyzője, a Testnevelési bizottság tagja. Neje: Gál Judit, gyermekei: Dániel és Gyula. Kovács Dezső ny. állampénztári irodatiszt, Neszmély. 1884-ben született Perbetén. Iskoláit Komáromban végezte, majd a kir. járásbíróság kötelékébe lépett. Erdélyben kezdte meg működését, ahonnan hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és Zalaegerszegen nyert beosztást. 1921-ben Nagyigmándra helyezték, később Komáromba került, ahol 1935-ben nyugalomba vonult. A háborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és megsebesült, mint őrmester szerelt le. A bronz vit. érem és a seb. é. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Schlechta Paula. Kovács Endre uradalmi intéző, Ács. Nagyvelegen 1877-ben született. A tanítóképzőt Pozsonyban, a gazdasági szaktanfolyamot Csákváron végezte. Működését 1897-ben kezdte mint segédtiszt Concoháton, majd 1906 óta mint vezetőtiszt tevékenykedik. A világháború alatt a 31. gy.ezred kötelékében az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Az ácsi Kaszinó alapító tagja, jelenleg választm. tag. A községi képv.-test. tagja mb. alapon. A Kossuth Asztaltársaság volt tagja. Neje: Bulla Mária, gyermekei: Endre malomellenör, tart. hadnagy, Gyula evang. pap Nógrád megyében, Szécsényben. Kovács Eszter oki. tanítónő, Szend. Szombathelyen született. Középiskoláit és a tanítóképzőt Kőszegen végezte el. Mint pedagógus 1914-ben kezdte meg működését Szenden és 1916-ban nevezték ki, azóta is ott teljesíti hivatását. Fivére: Sándor tanító, a világháborúban hősi halált halt. pelsőci Kovács Ferenc szikvízgyártó, kocsmáros, Felsőgalla. 1893-ban született Dunaföldváron. Iskolái után a szabóipart tanulta ki és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, majd 1921-ben szakmát változtatott és 1927-ben megalapította szikvízgyárát, 1936-ban pedig megnyitotta ma is fennálló kocsmáját. 1914-ben vonult be a 69. gy.-ezred kötelékébe és az orosz fronton harcolt, megsebesült, majd segédszolgálatra osztották be és 1918-ban szerelt le. Neje: Beer Rozália, gyermekei: Ferenc és Zsuzsanna. Kcr/áts Géza gazd. intéző, Dunaalmás. 1895-ben Kismartonban született. Középiskoláit Kőszegen, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Pályafutását Léván kezdte a lovag Schöder-uradalomban, majd a Pannonhalmi főapátság Tömörpusztai gazdaságában tevékenykedett és 1922-től a dunaalmási uradalom intézője. A világháború alatt a 11. k. vadászzászlóalj kötelékében az olasz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. III. o. katonai érdemker. a kardokkal, bronz vit. é., Károly cs.-ker. és a háb. emlékérem tulajdonosa. A községi képv.-test virilis tagja. A Neszmély—Dunaalmás egyházközség elnöke. Az Actio Catholica és a Komáromi Halászati Társulat elnöke, a Csokonai Kaszinó pénztárosa. Neje: Stöszner Hedvig, gyermekei: Tibor és Iván. réti Kovács Géza ny. rend. hivatali tiszt790