Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

viselő, Komárom. 1883-ban született Borosjenön. Iskolái után Aradon kezdte meg működését mint segédtiszt. 1919-ben a hűségeskü megtagadása miatt kiutasították és Kolozsváron 7 hónapig vizsgálati fogsápban tartották és 1920-ban áttették a hataron. Később a budapesti főkapitányság útlevélosztályára nyert beosztást, majd Debrecenbe helyezték, ahol hivatali tisztté lett kinevezve. 1923-ban mint pénztári ellenőrt a pécsi rendőrségre osztották be, 1925-ben ugyanebben a minőségben Komáromba helyezték, ahol 1934-ben nyugalomba vonult. Neje: Hajdú Irén, fia: Sándor, oki. tanító. néhai dr. Kovács Gyula ny. középiskolai tanár, Esztergom. 1880-ban született Nagyszalontán. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el. Verseczen, Zalaegerszegen, Budapesten és Esztergomban teljesített szolgálatot mint tanár. 1923-ban vonult nyugalomba és 1927-ben elhúnyt. Számos tudományos és szépirodalmi cikket közöltek tollából úgy fővárosi, mint vidéki lapok. Neje: Kató Edith oki. tanítónő, gyermekei: Edith, oki. tanítónő, Emilia, oki. tanítónő és Zoltán. Kovács István gazdálkodó, közs. bíró, Gyermely. 1882-ben született Gyermelyen. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült és mint tizedes, rokkantan szerelt le. A kis ezüst vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Jelenleg 33 katasztrális hold földbirtokán gazdálkodik. Mint községi bíró számos helyi szociális és társadalmi egyesületnek vezető tagja. A Hangya, az O. K. H., a Tejszöv., Legeltetési társulat igazg. tagja. Neje: Pauli Teréz, gyermekei: József, Teréz és Mária. Kovács István gazdálkodó, közgyám, Dad. 1877-ben született Dadon. 1901-ben saját 13 holdnyi földjén kezdte meg a gazdálkodást, jelenleg 45 katasztrális holdon folytat észszerű, belterjes gazdálkodást. A háborúban a 13. tábori tüzérezred kötelékében az olasz és albán fronton harcolt 16 hónapig, egyízben megsebesült. A bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Egyhangú választás alapján 1936-ban lett közgyám. A ref. egyházközség presbitere, közs. képv. test. tag. Neje: Nagy Rebeka, fia: István, aki 1904-ben született és iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodik. A ref. énekkar és a tűzoltó testület tagja. Neje: Pongrácz Lidia. P. Kovács István gazdálkodó, községi határbíró, Dad. 1878-ban született Császáron. Iskolái után gazdálkodni kezdett és önálló gazda 1907 óta, 20 katasztrális hold földbirtokán. Saját nevelésű haszonállataira különös gondot fordít. A háborúban elejétől végig az olasz fronton harcolt a komáromi 6-os vártüzérek kötelékében. A Károly cs.kereszt és a háb. e. éremmel lett kitüntetve. 1934 óta határbíró, közs. képv. test. tag. Neje: Pordáriy Erzsébet. Kovács János ny. m. kir. főpatkolómester, Komárom. 1876-ban született Oszkóban. Iskolái után a kovács mesterséget tanulta ki, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített és mint továbbszolgáló, Budapesten 2 évig az állatorvosi főiskolán gyógykovácstanfolyamot hallgatott, később a komáromi 2-es tüzéreknél nyert beosztást. A háborúban 30 hónapig az olasz fronton harcolt, ahol súlyos betegséget szerzett. 32 évi szolgálattal 1921-ben vonult nyugalomba. A kis ezüst vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Neje: Legáth Mária, gyermekei: Marianna, János, Ella, férj. Földes Józsefné, Ferenc és Tibor. 1931 óta a komáromi 2/2 határőrségi laktanya kantinosa. Kovács József ny. MÁV. s. tiszt, főkalauz, Mocsa. 1876-ban született Mocsán. Tényleges katonai szolgálata után 4 évig csendőr volt, majd 1904-ben lépett a MÁV kötelékébe. Szabadkán működött, mikor a szerb megszállás elől Győrbe menekült és a budapesti üzletvezetőségnél teljesített szolgálatot 1924-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig. 1924 óta 20 hold földbirtokán gazdálkodik. A községi képviselőtestület tagja. Neje: Kaiser Mária, akinek első férje: Hintenberger Mihály, a világháborúban hősi halált halt. Gyermekei: Mihály, Mária és János. Kováts József városi vámkezelő, Komárom. 1873-ban született Komáromban. Iskolái után atyjánál az ács mesterséget tanulta ki, majd 1914-ben az 5. árkász gy.-ezred kötelékében az orosz frontra került, ahol háromízben súlyosan megsebesült és mint 100%-os hadirokkant szerelt le. 1917-től a városi vám kezelője. Rokkantsága miatt volt kénytelen abbahagyni ács iparat. Neje: Németh Ágnes, aki férjével közösen látja el a szolgálatot. Kovács Lajos róm. kat. plébános, Uny. Pomázon 1893-ban született. Középiskoláit Budapesten, a teológiát Esztergomban végezte. 1917-ben szentelték fel. Pályafutását Somorján kezdte 1917-ben, majd Bpestre, Márianosztra, Tölgyes és 1929-ben Uny községbe került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A községi képviselőtestület tagja, az isk. kív. népművelés vezetője. Kovács Lajos r. k. tanító, Bajót. 1891-ben született Esztergomban. A tanítóképzőt Baján, a tudományegyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte el. Működését mint gimnáziumi tanár Kisszebenben kezdte meg, majd Rózsahegyre került, ahonnan hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és Esztergomban helyezkedett el magántanári minőségben. 1933 óta Bajnán teljesíti hivatását mint r. k. tanító. Kováts Miklós halászati intéző, Tata. — 1898-ban született Székesfehérváron. Tanulmányait Budapesten a közgazdasági egyetemen végezte majd a háborúban a 20. 791