Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gezte. A 26. gy.-ezred kötelékében kezdte meg katonai működését 1893-ban. Fokozatos előléptetésekkel 1920-ban nevezték ki ezredesnek. A világháborúban 30 hónapig orosz fogságban volt és szökés útján tért vissza hazájába. 1921-ben nyugalomba vonult. Kitüntetései: katonai érdemkereszt kardokkal, Sign. Laud., Károly cs.-ker, háb. e. é. stb. Neje: nagysági Sághy Melania, leánya: Magda. Neje a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége Esztergomi Csoportjának elnöke. Dr. Korpás Pál aljegyző, Dömös, 1905ben született Újpesten. 1929-ben végezte el a jegyzőtanfolyamot Egerben. Mint jegyzőgyakornok Szöd községben kezdte meg működését, közben a budapesti Pázmány Peter Tudományegyetemen ledoktorált és 1930 óta Dömösön teljesít szolgálatot aljegyzői minőségben. Az önk. tűzoltó testület parancsnoka. A tűzoltótiszti tanfolyamot 1932ben végezte el Esztergomban. Több társadalmi egyesületnek vezető egyénisége. Neje: Péteri Margit. Korpitsch Rezső vezérigazgató, Tata. Nagykanizsán 1883-ban született. Tanulmányait Zalaegerszegen végezte. Pályafutását mint banktisztviselő Csáktornyán kezdte. 1911-ben került a Tata-Tóvárosi Közgazd. és Iparbank Rt. kötelékébe. 1920-ban lett igazgató, 1929-ben vezérigazgató. Vm. th. biz. tag és a közs. képv.-test. tagja. Számos egyesület elnöke és vezetője. Neje: Dénes Erzsébet. Kósik Ferenc építőmester, Esztergom. 1871-ben született Cegléden. Középiskoláit és a felsőipariskolát Budapesten végezte el, 1904-ben építőmesteri vizsgát tett. 1901-ben lett önálló Esztergomban, vállalkozási telepe a mai napig is fennáll. A háborúban az olasz és orosz fronton harcolt, ahol az építő-század parancsnoka volt és mint műszaki tiszt szerelt le. Nevéhez fűződik a helybeli bírósági épület és az iskola felépítése, valamint a dorogi ref. templom. Számos köz- és magánépület munkája. Az esztergomi építőiparosok elnöke volt hosszú ideig, jelenleg az építőmesterek elnöke. Neje: Einzinger Alojzia, gyermekei: ifj. Ferenc építőmester jel., Ilona, Újvári Ferencné és Kornél. Neje régi esztergomi származású. Kostyál János erdőőr, Vértestolna. 1902ben született Oroszlányban. Erdőőri és vadöri iskolát Esztergomban végezte el 1927ben. 1928 óta az Esterházy grófok szolgálatában áll mint erdőőr. Atyja, néhai K. Mihály gazdálkodó, anyja: Bosák Anna. Neje: Bauer Mária. Kcrttler László ny. áll.-pénztári igazgató, Esztergom. 1877-ben született Lőcsén. Középiskolái után tényleges katonai szolgálatának tett eleget, majd a pénzügy kötelékébe lépett és szülőhelyén kezdte meg működését, mint gyakornok. Esztergomban nevezték ki fokozatosan főtanácsosnak, később érdemei elismeréséül öföméltóságától az áll.-pénztári igazgatói címet és jelleget kapta és az esztergomi hivatal vezetője lett. Ebben a minőségében 1935-ben nyugalomba vonult. A háborúban a Kárpátokban és az olasz fronton harcolt, megsebesült és főhadnagyi rangban szerelt le. A koronás arany érdemkereszttel lett kitüntetve. A megyebizottság és a városi képv.-test. tagja. Neje: Brutsy Gizella, gyermekei: László városi állatorvos, Miklós jogász, Gabriella, Takács Ernő gyógyszerész neje és Ottó. Kottra Károly ny. városi kat. nyilvántartó, Esztergom. 1852-ben született Libádon. Tanulmányai után a közigazgatási pályára lépett. Először mint jegyzögyakornok működik, Köbölkút, Sárkány, Uyiva és Karva, majd e négy község körjegyzője lett. 15 év után Esztergom városába került, ahol 38 éven át teljesített szolgálatot megszakítás nélkül, összesen 53 évi tényleges szolgálattal ment nyugalomba. Neje: Szabó Teréz, gyermekei: Béla alezredes, Arthur pü. főszemlész, Ilonka, Nyári József kántortanító neje és Emília. Kotra Rezső áll. tanító, Nyergesújfalu. Pozsonyban 1881-ben született. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte. Működését 1900-ban kezdte meg Nyergesújfalun, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tart. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: két Signum Laudis kardokkal, Károly cs.-ker., seb. érem és a háb. emlékérem. Polgári Olvasó Kör elnöke. Az Ipartestület és a Tűzoltó Testület jegyzője, a róm. kat. egyház tanácstagja, volt iparostanonc isk. igazgatója. Népm. előadó és a Polg. Lövészegylet tagja. Neje: Meisermann Teréz, gyermekei: Mihály és Ilona. Kovács Aladár malomellenőr, leventeoktató, Dad. 1908-ban született Ácson. Középiskoláit Pápán, a felsőmezögazdasági iskolát és az érettségit Orosházán végezte el, majd tényleges katonai szolgálatának tett eleget. Leszerelés után a komáromi pénzügyigazgatóság kötelékébe lépett, ahol forgalmiadó ellenőrnek nevezték ki, 1934 óta pedig malomellenőri minőségben teljesít szolgálatot. A Polgári Lövész Egylet titkára, az O. K. H. könyvelője és a Népművelési Bizottság állandó előadója. Leventeoktató. Neje: Eglis Rózsa e. ü. védőnő. Kovács Aladárné szül. Eglis Rózsa egészségügyi védőnő, Dad. Budapesten született. A tanítóképző elvégzése után Budapesten az OKI-nál 1933-ban egészségügyi vizsgát tett. 1933-ban kezdte meg működését Komáromban, majd Ácson, 1934 óta pedig Dadon teljesíti áldásos hivatását. Körzetéhez tartozik Bokod, Szák és Szend. Évente 2—3 népművelési előadást tart. Édesatyja, Windhausen Rudolf kereskedő 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Nevelőatyja: Eglis János gépészmérnök. Férje: Kovács Aladár malomellenőr. 789