Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

csára, Győrbe és Mihályházára került. 1917­ben Derhidára választották meg rendes lel­késznek, majd 1922-ben Mocsán válasszák meg, ahol azóta megszakítás nélkül vezeti a ref. egyházat. Az összes vallásos egyesü­letek vezetője, a képv.-test. tagja, a Polg. Lövészegyesületnek alelnöke és a Levente­egyesület elnöke'. Neje: Balog Borbála. Koncsán Flórián ny. honvédtiszthelyettes, Bánhida. 1890-ben született Iregen. Közép­iskoláit Pécsett végezte el, majd tényleges katonai szolgálata után mint továbbszolgáló a 12. gy.-ezred kötelékében 41 hónapig a szerb, olasz, román és francia frontokon harcolt, ahol többízben súlyosan megsebe­sült. 16 évi szolgálattal 1927-ben nyuga­lomba vonult. Kitüntetései: arany, nagy ezüst, kis ezüst, bronz vit. érem, bajor 11. o. hadi é., Oldenburgi ker., Károly cs.-ker,, háb. e. é. és seb. e. é. 6 sávval. A Fronthar­cos Szövetség tagja. Neje: Kleisz Mária, gyermekei: Jenő és Anna. Az arany vitéz­ségi érmet, mint a hadosztály oldalvédje, Ipeg elfoglalásáért kapta. Dr. Koncz Zoltán m. kir. tisztiorvos, Ko­márom. 1904-ben született Beregszászon. 1931-ben nyerte orvosi diplomáját Buda­pesten. Mint orvos Szekszárdon, Tóvároson és Banán, 1934 óta pedig Komárom tiszti­orvosa. Atyja, néhai K. Lajos beregszászi adóhivatali főellenőr volt. A MONE és az Orvoskamara tagja. Neje: Kéméndy Lili, fia: Lajos. Komárom szab. kir. megyei vá­ros és a gesztesi járás tisztiorvosa. Ezen monografia munkatársa. Kondor Ferenc r. kat. igazg.-tanító, oki. kántor, Ászár. Somlóvásárhelyen 1889-ben született. Középiskoláit Pápán, a képzőt Győrben végezte. Tanítói és kántori okle­velét 1909-ben szerezte. Működését Bana községben kezdte, majd Devecser, Kisszöl­lős és 1918-ban Ászár községbe került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1932-ben lett igazgató-tanító. Isk. kív. nép­műv. ügyvezetője. A képv.-test. választm. tagja, a r. kat. Ifjúsági Egyesület alelnöke. Neje: Ács Vilma oki. tanítónő, a helybeli r. kat. iskolában 1918 óta tanít, gyermekei: Ferenc, Erzsébet, Pál és Mária. Dr. Konkoly-Thege István ny. tb. főszol­gabíró, Komárom. 1898-ban született Ó-Ko­máromban. A gimnáziumi érettségije után a pozsonyi és szegedi egyetemen szerezte diplomáját. 1919-ben kezdte meg működését mint közigazgatási gyakornok és egyben főispáni titkár (Bornemisza mellett), előbb Komáromban, majd Győrben. 1920—24-ig Nagyigmándon, 1924—27-ig pedig Tatán teljesített szolgálatot szolgabírói minőség­ben és tb. főszolgabírói rangban ment nyu­galomba. 1916-ban önként vonult be a monarchia legnehezebb tüzérezredéhez, a 21. cm., 38. cm. és 30'/2 cm. mozsaraknál szolgált és mint hadnagy szerelt le. A nem­zeti hadsereg kötelékében három hónapig Komáromban szolgált parancsnok-tiszti mi­788 nöségben. Kitüntetései: bronz vit. é., Károly cs.-ker. és osztrák és magyar háb. e. érmek. A Frontharcos Szövetség tagja. Konkoly-Thege Miklós földbirtokos, ny. főmeteorológus, Ács. 1873-ban Tatán szüle­tett. Középiskoláit Tatán, a budapesti Lu­dovikán, majd a gazd. akadémiát Magyar­óvárott végezte el. Csillagászati tudomá­nyok érdekelték és így került Ógyallára. Mint meteorológus 1899-ben ogyallán kezdte el pályafutását, melynek később or­szágos hírű vezetője lett. A cseh megszál­láskor hazafiassága miatt kiutasították, így azóta kizárólag gazdaságának intenzív ve­zetését látja el. Nemzetközi, tudományos körökben jól ismert neve van. Számos ön­álló, tudományos munkája jelent meg nyom­tatásban, melyek közül ,,A felhők magassá­gának mérési módja és eszközei", a „Me­teorológia és mezőgazdaság" c. munkái köz­ismertek. A vármegyei törvényhatóság, köz­ségi képv.-testület és számos hazafias, kul­turális egyesület tagja, az ácsi ref. egyház tanácsbírája. Konrád Lajos fűszer- és vegyeskereskedő, Komárom. 1899-ben született Csornán. Isko­lái után a kereskedői szakmát tanulta ki és mint segéd Csornán, Győrön, Magyaróvá­ron, Balatonbogláron gyarapította szaktu­dását, majd 1933-ban Komáromban önálló­sította magát. A háborúban a 13. h. gy.­ezred kötelékében az olasz fronton harcolt és mint tizedes szerelt le. Több kulturális és szociális egyesületnek tagja. Neje: Ga­lambos Erzsébet, leánya: Edith. nemes Konta József földbirtokos, Köm­lőd. 1887-ben született Szekszárdon. Iskolái után a kereskedői pályára lépett és 1919-ig fűszerüzlete volt Tatán, azóta saját 30 hold földbirtokán időszerű gazdálkodást folytat. Fivérei: K. Dénes és K. István a világhábo­rúban hősi halált haltak. Virilis jogon közs. képv.-test. tag. Neje: somodi és nomodori Pázmándy Julianna, gyermekei: Dénes és István. Kopasz Mária ref. el. isk. tanítónő, Nesz­mély. 1882-ben született Komáromban. 1906-ban nyerte tanítói oklevelét Pozsony­ban. 1909-ben kezdte meg pedagógiai mű­ködését Tatán, majd Banára, Madarasra he­lyezték, 1914-től pedig Neszmélyen tanít. Számos kulturális és társadalmi egyesület­nek tagja. néhai kőszirti Koretkó Géza oki. gyógy­szerész, Bajna. 1852-ben született Ungvá­ron. Budapesten végezte el az egyetemet és mint gyógyszerész több helyen gyarapította szaktudását, önálló Ócsán lett először, majd 1900-ban Bajnán telepedett le, ahol 1927­ben bekövetkezett haláláig vezette patikáját, özvegye: kisruszkai Cserépy Ilona, régi ne­mesi család leszármazottja, leánya: Irén, Sipos Gergelyné. Kornháber Samu ny. ezredes, Esztergom. 1873-ban született Drohobicon. A cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolát Krakkóban vé-

Next

/
Thumbnails
Contents