Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gálatát a 4. h, gy.-ezred kötelékében töltötte és-mint t. hadnagy szerelt le. Fivére, K. Mór az 1912-es stockholmi olimpiász gerelyvetés világbajnoka, jelenleg ref. pap. Öccse, K. Endre a gerelyvetés ifjúsági (Kisok) bajnokságát tartja 1925 óta. Önk. tűzolt. test. parancsnoka, köz. képv. testületi tag, stb. Neje: Franki Julianna, gyermekei: Ilona és Julianna. Koffler Gyula ny. m. kir. honv. alezredes, Esztergom. 1883-ban született Budapesten. A katonai főiskolát Hainburgban végezte és a molinári 38-as ezred kötelékében kezdte meg katonai pályáját. 1904-ben hadnagy, 1910-ben főhadnagy és a 26. gy.-ezredhez helyezik át. A háborúban századosi rangban vett részt. 1915 szept. 13-án orosz fogságba esett és 1918-ban szökés útján tért vissza, majd az olasz harctérre nyer beosztást, ahol az összeomlás érte. 1921-ben őrnagynak nevezik ki és a nemzeti hadseregben szolgált tovább. 1926-ban lett alezredes. 32 évi szolgálattal 1935-ben nyugalomba vonult. Kitüntetései: bronz kat. érd. é., 30 éves szolg. jelv., Károly cs.-kereszt, háb. e. é., osztrák háb. e. é. és jub. eml. é. A frontharcos szöv. elnöke. Neje: Weisz Mária. Koháry Teréz m. kir. postamester, Sárisáp. Hontmegyei nemesi család leszármazottja, Csallón született. Középiskoláit Ipolyságon végezte el. Postai ténykedését Csallón kezdte el, mint postaügynök, majd Szuchányba került, onnan Zlatnó, 1914-ben Kesztölc és 1928-ban Nemesnádudvar, 1930 márc 1-töl pedig a sárisápi postahivatal vezetője. Postamesteri vizsgát 1917-ben Kesztölcön tett. Az Acio Catholica sajtóosztályának tagja, valamint tagja a postamesterek és postamesteri alkalmazottak nyugdíjegyesületének is. Kohn Lipót vegyeskereskedő, Kisbér. 1874ben született Szápáron. Tanulmányai után a kereskedő szakmát tanulta ki Székesfehérváron. 1897 óta önálló Kisbéren. A háborúban a 31. ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Közs. képv. test. tag virilis jogon. Neje: Rosenblüh Katalin, gyermekei: Margit, Faragó Antalné, Köves Andor és Köves László. Dr. Kcikas János polgári iskola igazgató, Felsőgalla. 1895-ben született Szombathelyen. Tanárképzőt Budapesten végezte, diplomát 1920-ban nyert. A békésgyulai gimnáziumban kezdte meg működését 1918-ban, majd 1920—1929-ig nevelő volt Körmenden és Sopronhorpácson, Békésendrődön és Pápán tanított. 1929-től a felsőgallai polg. és fiú isk. igazgatója. Neje: Molnár Margit, gyermekei: János és Margit. Kolb Gyula ny. m. kir. föerdöőr, Esztergom. 1873-ban született Tichán. Középiskoláit Budapesten végezte el. 1888-ban lépett állami szolgálatba Máramarosszigeten a m. kir. Erdőigazgatósághoz. 1894-ben tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd a budapesti földm. minisztériumba nyert beosztást, ahol kinevezték erdöörnek. Később Temesvárra, a vadászerdei iskolához került, ahonnan a megszálláskor Tatára menekült, majd 1924-ben Esztergomba helyezik át az iskolával együtt. 43 évi szolgálattal 1931-ben nyugalomba vonult, mely alkalommal a IV. o. polg. érd.-kereszttel lett kitüntetve. Neje: Laumann Amália, gyermeke: Ilona. Kolbauer Márton molnármester, Kecskéd. 1898-ban született Kecskéden. Ősrégi községalapító molnár-család leszármazottja. Iskolái után édesapja mellett tanulta ki a molnármesterséget, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített. Leszerelés után átvette apjától az „Irén vízimalom" vezetését, ahol a mai napig is folytatja iparát. A háborúban a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton harcolt és súlyosan megsebesült, mint őrvezető szerelt le. A bronz vit. é., a Károly cs.-ker. és a sebesülési érem kitüntetés tulajdonosa. Neje: Balázsik Mária, gyermekei: Károly, Mária, Imre és Anna. Koletár András ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Tata. 1877-ben született Tatán, régi tatai családból ered. Tényleges katonai szolgálata után 1901-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Működési helyei: Pozsony, Szucsa, Rákópribóc, Garamszentandrás, Ruttka, Kaposvár és Tata, ahol 35 évi betudott szolgálat után 1922-ben nyugalomba vonult. Neje: Franek Emília, gyermekei: Olga oki. tanítónő, Ella oki. tanítónő, Endre és Béla. Kollár Imre adóügyi jegyző, Tóváros. 1896-ban született Csicsón. A közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte el, Nagymegyeren kezdte meg működését mint s.-jegyző. 1922—1933-ig Felsögallán teljesített szolgálatot, azóta Tóváros adóügyi jegyzője. A háborúban a pozsonyi 13. k. gy.ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol jobb lábát vesztette el a haza védelmében, mint 50

f/r-os hadirokkant zászlós szerelt le. A nagy ezüst vit. érem tulajdonosa. Neje: zetényi Csukás Erzsébet, leánya: Erzsébet. Kollár József vegyeskereskedő, italmérő, Sárisáp. 1896-ban Sárisápon született. Iskolái elvégzése után a bányatársulat kötelékébe lépett, ahoi 26 évet töltött el és 1936ban vonult nyugalomba mint bányagépész. Üzlete már 1933-ban megnyílt, melyet 1936-ig neje vezetett. 1937-ben fióküzletet is létesített a községben. 1933 óta tagja a községi képv.-testületnek. Pénzügyminisztérium által kinevezett italszakértő. 25 éves bányászi jubileuma alkalmából elismerő oklevelet kapott, valamint pénzjutalmat. Neje: Krajcsirik Mária, gyermekei: Mária, Zita és Irén. Kollár Lajos cipészmester, Esztergom. 1878-ban Nagyendréden szül. Iskolái elvégzése után a cipészipart Esztergomban tanulta s mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. 1907-ben lett önálló mester 786