Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergomban. A város egyik legjobb szakiparosa. Több ipari kitüntetés tulajdonosa. A világháború alatt a 27. nehéz tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett és onnan szökés útján tért haza. Az Ipartestület tagja, a mestervizsgáztató bizottság alelnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja. A Credo-egyesületnek, Kat. Legényegyletnek és az Olvasókörnek szintén tagja. Neje: Habicsoszky Franciska. Kollár László kereskedő, Tokod. 1891-ben született Szőnyben. Középiskoláit Komáromban végezte el, utáni tényleges katonai szolgálatra vonult be, amikor kitört a háború, a 33. tüzérzered kötelékében az orosz, majd az olasz fronton harcol, ahol megsebesült. Tfízmesteri rangban szerelt le. Kitüntetései: a koronás ezüst é. ker. a vit. é. szalagján, bronz vit. é., Károly cs.-ker., háb. e. é., seb. e. é. A községi képv.-test, tagja virilis jogon. Neje: Varga Etel, leánya: Edith oki. tanítónő. Kollárovits Ernő ny. posta és távírda s.-ellenőr, Esztergom. 1869-ben született Hidaskürtön. Tanulmányai után lépett a posta kötelékébe Besztercebányán 1892-ben, ahol 16 évet töltött, 1908-tól nyugalomba vonulásáig, 1923-ig Esztergomban teljesített szolgálatot. Neje: Lovas Irén, gyermekei: Jenő oki tanár, Jolán oki. tanítónő, Dévényi Jánosné, László oki. tanító, Margit, Szalézinővér, főnöknő Kairóban és Ágoston tanárjelölt. Unokája Dévényi Laci, az ismert gyermek-filmszínész. Dr. Kolos Endre bencés tanár, Esztergom. 1905-ben született Csornán. A teológiát Pannonhalmán végezte el, 1930-ban szentelték fel. Mint paptanár kezdte meg pályáját Pápán, majd 1937-től Esztergomban teljesiti hivatását. Doktorátust a budapesti tudományegyetemen nyert, magyar-latin szakos. Discertatiója jelent meg Az 1800-as évek irodalma címmel (tíz esztendőnek feldolgozása). A Pápa és Vidéke lapban számos cikke jelent meg. Kolozsváry Arnci'd nyug. csendörtiszthelyettes, Mocsa. 1882-ben született Párkányon. Iskolái után a cipésziparban működött egyideig, majd tényleges katonai kötelezettségének tett eleget a 26. gy.-ezred kötelékében, ahonnan közvetlenül a csendőrség szolgálatába lépett. A felvidéken kezdte meg működését, azonban a forradalomkor Naszályra menekült és később Tarjánból ment nyugalomba 35 évi szolgálattal 1928-ban. A háborúban mint tábori csendőr az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült. Neje: Fűzik Ágnes, gyermekei: Árpád, Rezső, Kálmán és László. Számos elismerő és dicsérő okirat tulajdonosa. Kolozsvári Ferenc nyug. tanító, Naszály. Torda-Turon 1881-ben született. Tanulmányait Kolozsváron végezte. 1902-ben nyerte oklevelét. Pályafutását Torda-aranyos megyében kezdte mint h. tanító, 1904-ben került Naszály községbe mint kinevezett ren•

r)0» des tanító és 32 éven keresztül teljesítette hivatását 1936-ig, amikor nyugalomba vonult. Jelenleg kb. 50 holdon gazdálkodást is folytat. A világháború alatt az 50. gy.-ezred kötelékében a román fronton mint tábori csendőr teljesített katonai szolgálatot. Képv.test. tag virilis jogon, a Legeltetési Társulat elnöke. Neje: néhai Vörös Julianna, gyermeke: Piroska. id. Komáromy Ferenc fürész- és famegmunkálótelep tulajdonos, Esztergom. 1863ban Komáromban született, ősrégi komáromi családból származik. Iskoláit Komáromban és Esztergomban végezte. A mult század végén telepedett le Esztergomban, ahol az ottani fatelep vezetője lett. Majd később saját tulajdonába ment át. 1930-ig személyesen vezette a céget s ma már fiai helyettesítik őt. Egyike Esztergom legnagyobb vállalkozóinak. Városi képv.-tes. tag, volt vm. tvhat. biz. tag, tagja volt az adófelszólamlási bizottságnak. Neje: Zalezsak Róza, gyermekei: Ernő, Ferenc, akik a cég vezetésében vesznek részt, István prímási intéző, Sándor, aki szintén a vállalat kötelékében működik. Komeiner Mihály vendéglős, Esztergom. 1891-ben született Nyergesújfalun. Iskolái után szülei mellett gazdálkodott, majd a mozgósításkor a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz frontra került, ahol megsebesült és mint szakaszvezető, 50%-os hadirokkant szerelt le. A kis ezüst, Károly cs.-ker., seb. érem tulajdonosa. 1917-ben telepedett le Esztergomba, ahol saját házában vendéglőt nyitott „A három jóbaráthoz", mely ma is fennáll. Vendéglösi képesítését 1920-ban nyerte. Fivére, K. Ferenc az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Szenczi Anna, gyermekei: Anna és Mihály. Komjáthy Aladár ref. lelkész, Tárkány. üyőrszemerén 1877-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Működését Mocsán kezdte meg, majd Tatára, Étére és 1904-ben Tárkányba került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Az O. K. H. vezetője 33 éve, a vm. th. biz.nak 10 éve tagja. A Tanáregyesület és a Történelmi Társulat tagja. Lelkes támogatója minden hazafias, vallásos és kulturális mozgalomnak. komjáti Komjáthy Endre MÁV állomáselöljáró, Nyergesújfalu. 1894-ben született Belegen. Középiskolái után 18 éves korában, 1912-ben lépett a MÁV kötelékébe. Több állomáshelyen teljesített szolgálatot, majd 1930 óta Nyergesújfalu állomás-elöljárója. Számos hivatali és társadalmi egyesületnek tagja. A háború alatt, mint MÁV alkalmazott, hadtápterületen teljesített katonai szolgálatot. Neje: Ujj-Kocsis Ilona, gyermekei: Endre és István. Komjáthy János ref. lelkész, Mocsa. 1888ban Adorjánházán született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Papi hivatását Nagyigmándon kezdte, majd Étére, Mo787