Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

cs.-ker., seb. e. é., Vörösker. II. o. díszjelvénye. Az OTBA, MÁV, MFTR és a posta orvosa. Neje: Tulalák Janka. vitéz nemes Kiss Lajos uradalmi intéző, oki. gazdatiszt, Mocsa-Tömördpuszta. Zalaipátin 1894-ben született. Középiskoláit Pápán, a gazd. akadémiát Keszthelyen végezte. Gazdatiszti oklevelét 1920-ban szerezte. Pályafutását a Szent Benedek-rend zalaapáti uradalmában kezdte meg mint segédtiszt, innen Ölbőpusztára kerül intézői minőségben. 1936-ban került Tömördpusztára, ahol az ottani uradalom vezetője lett. A világháborúban a 48. gy.-ezred kötelékében az orosz, román és macedón fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: 1. o. ezüst vit. érem, seb. érem és a Károly cs.-ker. 1928-ban avatták vitézzé. Hivatalból tagja a közs. képv.-testületnek. Két testvéröccse: néhai K. Jenő és K. Dezső az orosz fronton 1914-ben hősi halált haltak. Neje: Kováts Olga, gyermekei: Éva és Olga. Kiss László róm. kat. plébános. Kecskéd. 1867-ben született Csornán. A teológiát Győrben végezte el, 1892-ben szentelték pappá. Gyömörén kezdte meg hivatását, majd Bogyoszlóra, Kisbérre, Pálira, 1902ben pedig Kecskédre került, ahol a mai napig is végzi áldásos működését, 1935-től betegsége miatt kápláni segéderővel. Édesatyja, K. Mihály volt, aki 1826-ban Nyúláson született, 1922-ben halt meg Kecskéden, édesanyja: Werner Eleonóra. Kiss László ref. kántortanító, Kömlőd. Kecskeméten 1889-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a képzőt Nagykőrösön végezte. Pályafutását mint kántortanító Zemplén megyében kezdte, majd 1923-ban került Kömlődre, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháborúban a 38. gy.-ezred kötelékében a szerb és orosz fronton küzdött, egyízben segesiilt és 1915ben orosz fogságba esett s csak 1921-ben tért haza. Unokafivére, néhai K. Ferenc a szerb fronton 1914-ben hősi halált halt. A községi képv.-test. tagja. A Hangya ügyvezetője. A fiúiskola vezetője, a ref. egyház presbitere. Ügyvezetője a ref. közművelődési egyesületnek, a ref. Énekkarnak és a ref. Olvasókörnek. Neje: Francowszky Mária, lengyel nemesi család sarja, gyermekei: Béla és Sarolta. Kiss László szobafestő- és mázolómester, fűszer- és vegyeskereskedő, Felsögalla. 1908-ban Gyöngyösön született. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ipari pályára lépve Budapesten és Felsögallán a legjobb mestereknél fejlesztvén szakismereteit. 1931ben önálló mester lett saját erejéből, majd ugyanezen évben neje, Weisz Irma nevén fűszerüzletet létesített. Tekintélyes iparos, az ipartestület szakosztályának alelnöke, az Iparosok és Kereskedők Körének tagja. Neje: Weisz Irma, felsögallai családból ered, atyja W. Vilmos kereskedő. Gyermeke: Gizella. Kiss Márton vendéglős, hentes- és mészárosmester, Tárkány. 1899-ben született Tárkányon. Atyja szintén vendéglős volt, aki a Pannonhalmi Apátságtól vette át a jelenlegi vendéglöt, mely eredetileg sörfőzde volt. Atyja a község első virilise, 1921-ben húnyt el. Iskolái után a háborúban a 11. nehéz tüzérezred kötelékében az olasz fronton harcolt, ahol a Károly cs.-ker. tulajdonosa lett és mint önkéntes tizedes szerelt le 1918ban. Atyja üzletében kezdte meg működését és 1936-tól kezdve önálló vezetője a saját tulajdonát képező városi nívójú vendéglőnek és hentes-mészáros üzletnek. Neje: Kintli Margit, gyermekei: Márta és Elemér. Kiss Mátyás nyug, járásbírósági irodaigazgató, Komárom. 1879-ben született Szabadkán. Iskolái után a szabadkai kir. tvszéken kezdte meg működését, ahonnan 1919ben a hűségeskü megtagadása miatt kiutasították és Nagyigmándra, 1930-ban pedig Komáromba nyert beosztást. 1925-ben nevezték ki irodaigazgatónak. Nyugalomba vonulása alkalmával elismerésben részesült eredményes működéséért. A háborúban az orosz, román és ukrajnai frontokon harcolt, megsebesült és mint tábori csendőrőrmester szerelt le. Neje: Nagy Mária, gyermekei: Mária és László. Kiss Mihály Szalézi-int. igazg. tanár, Nyergesújfalu. 1891-ben született Győrszentmártonban. Középiskoláit Olaszországban, a teológiát Lengyelországban végezte. Svájci és olasz tanári oklevél tulajdonosa. 1915-ben szentelték pappá Krakkóban. Működését Lengyelországban kezdte meg, majd Magyarországba és Fiúméba került. Ezután Svájcban a nemzetközi (Szalézi) intézetben, majd újra Magyarországon, Nyergesújfalun és Rákospalotán mint igazgató tevékenykedett. 1934-től kezdve a nyergesújfalui Intézet vezető igazgatója, irodalmi munkássága: magyarvonatkozású cikkek külföldi lapok részére. A világháború alatt századosi rangban mint tábori lelkész teljesítette hivatását. Kiss Mihály géplakatos és mechanikus, Bánhida. 1894-ben született Világoson. Iskolái után a géplakatos szakmát tanulta ki, majd külföldön gyarapította ismereteit. Üzemét 1925-ben alapította, mely jelenleg egvik legjobban felszerelt műhelye Bánhidának. 1913-ban díszoklevéllel tüntették ki szabadalmáért. A háborúban az orosz és olasz frontokon harcolt, megsebesült, a Károly cs.-ker., a bronz vit. érem, a háb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Mint pilóta több ellenséges repülőgépet tett ártalmatlanná. A Frontharcos Szövetség helvi csoportjának tagja. Neje: Szabó Julianna, gyermekei: Gizella és Ilonka. Kiss Mihály gazdálkodó, Gyermely. 1877ben született Gyermelyen. Iskolái után atyja 781