Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mellett tanulta meg a gazdálkodást, jelenleg 21 magyar holdon gazdálkodik. A háborúban 36 hónapig a román, orosz és olasz fronton harcolt a 31. és a 21-es gy.-ezredben, kétizben megsebesült. Kitüntetései: bronz vit. érem, Károly cs.-ker., seb. e. é. Atyja, néhai Kiss József jelentős szerepet töltött be, volt ref. presbiter, gondnok, magtárkezelö stb. Neje: Csordás Eszter, gyermekei: Géza, Irén, Farkasdi Sándorné, Etel, Szabó Bálintné, Mária és László. Kiss P. Mihály gazdálkodó, virilis képv., presbiter, Gyermely. 1888-ban született Gyermelyen. Atyja halála után a családi birtokon gazdálkodik, ami jelenleg 34 kat. holdon terül el és mezőgazdálkodással, valamint állattenyésztéssel foglalkozik. A háborúban a 15. tábori tüzérezred kötelékében egy évig, a 6-os tüzérekkel pedig az összeomlásig az olasz, orosz és szerb frontokon harcolt. 1927—1936-ig mint I. esküdt, azóta pedig virilis képviselő, a ref. egyház presbitere, Hangya felügy. biz., Tejszöv. felügy. biz. és alapító tagja. Neje: Somogyi Ilona, gyermekei: Eszter, Lajos és Sándor. Kiss Móric vendéglős, közs. virilis képv., Nagyigmánd. 1883-ban született Kocson. Középiskoláit Győrben végezte el, majd a hentes- és mészárosmesterségből nyert képesítést és 16 évig Tárkányban volt önálló mester. 1926-ban nyitotta meg vendéglőjét Nagyigmándon. A háborúban a 12. k. gy.ezred kötelékében a szerb, román, olasz és orosz frontokon harcolt és mint szakaszvezető szerelt le. 1931-ben szikvízüzemet létesített, amely ma is prosperál. Neje: Mészáros Julianna, gyermekei: Géza és István. Kis Pál gazdálkodó, Tarján. 1861-ben született Tarjánban. Iskolái után egyideig atyja mellett gazdálkodott, majd 1894-ben önálló lett és jelenleg 40 kat. holdon gazdálkodik. 1896-ban terményeivel a milleniumi kiállításon rész vett és elismerő oklevelet nyert. A községi társadalmi és szociális egyesületeknek vezető egyénisége, volt ref. egyházi gondnok, most örökös presbiter, 1912-ig törvénybíró volt. Neje: Kecskeméti Zsófia. Ferenc fia a háborúban szerzett betegsége következtében elhúnyt, özvegye: Somogyi Eszter, gyermekei: Elek és Judit. Kiss Péter MÁV főintéző, áll.-főnök, Kisbér. 1896-ban született Sopronban. Gimnáziumi érettségije után a MÁV kötelékébe lépett mint gyakornok Szombathelyen. 1916ban forgalmi hivatalnoknak nevezték ki, majd Sopronba helyezték ellenőrnek, onnan Bükkre, Siófokra, 1930-ban pedig Kisbérre került, ahol 1936-ban főintéző lett. Atyja K. Péter MÁV altiszt. Öccse, K. Ferenc az orosz fronton megsebesült és fogságba esett, majd tart. hadnagyi rangban szerelt le. Neje: Purt Margit, akinek atyja ev. tanító volt. Fia: Péter. Kiss Vince m. kir. postamester, hivatalvezető, Felsőgalla. Bogyoszlón 1883-ban született. Iskolái elvégzése után a m. kir. posta szolgálatába lépett. 1902-ben posta, távírda és távbeszélő szakvizsgát tett. Működését mint helyettes postamester Fertőszentmiklóson kezdte, majd Répcekéthelyen, Beleden, Ógyallán, Almásfüzitőn és Martonvásáron tevékenykedett. 1924 óta Felsőgallán mint postamester megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A Gazda Kör alapító tagja, volt titkára. A közs. képv.-test. póttagja és a Postamesterek Orsz. Egyesületének tagja. Neje: f Harcz Julianna 1923-ban húnyt el. Gyermeke: Zita-Gabriella. Kisszebeni Ede igazg. kántortanító, Kesztölc. Kisszebenben 1878-ban született. Középiskoláit és a képzőt Sárospatakon végezte. Pályafutását Csév községben kezdte, majd 1899-ben került Kesztölcre, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1918ban lett igazgató kántortanító. A magyar nyelv eredményes tanításáért számos kitüntetésben és pénzbeli jutalomban részesült. A világháború alatt a 9. kassai népf. ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol Przemysl feladása után fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján tért haza. A helyi népművelődés vezetője és törzskönyvvezető. Az O. K. H. ügyv. igazgatója és az Actio Catholica tagja. Neje: Hünner Teréz. Kladek Imre gazdálkodó, közs. bíró, Dömös. 1878-ban született Nagykovácsiban. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1908-ban önálló gazda lett. A világháború alatt a 9. nehéz tüzérezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A község vezetésében 1922 óta vesz részt, előbb mint esküdt és törvénybíró, majd 1930 óta a község egyhangúlag megválasztott bírája. A közbirtokosság elnöke, az egyháztanács tagja. Neje: Vitéz Julianna, gyermekei: Béla, József, Etel és Julianna. Klapper Gyula községi irodatiszt, Tata. 1896-ban született Tatán. Régi komárommegyei családból való. Tanulmányait szülőhelyén végezte el, majd 1920-ban a tatai községházára került, ahol 1921 óta irodatiszti minőségben teljesít szolgálatot. A világháborúban a 38. tábori tüzérezred kötelékében a román fronton harcolt és mint tizedes szerelt le. A vármegyei hordójelző hivatal vezetője. Neje: Tóth Mária v. postatisztviselőnő, leánya: Emília. Klausz Pál szabómester, Alsógalla. 1881ben született Alsógallán. Iskolái után a szabóipart Bicskén tanulta ki és mint segéd több helyen fejlesztette szaktudását, majd 1905-ben önállósította magát. A háborúban a 12. k. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. Az Iparoskör volt vezetője és alapító tagja. Az iskolaszék tagja. Neje: Leib Anna, gyermekei: Pál, István, Mária, Wernsdorfer Ádámné, János és Teréz. néhai Klein Antal gazdálkodó, volt közs. bíró, Felsőgalla. 1879-ben született Felső782