Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

végezte, működését a Tóth-klinikán kezdte meg es lyáJ ota mint Kisbér megvaiasztott szuiesznője tevekenykediK. hérje: R. isivan kisoeri nemesi család leszármuzotija, ly33 óla onáilo gazda 12 holdas birtokán. A komáromi hataror zászlóaljnál teljesített katonai szolgalatot. UyerineKei: Eva es istvan. Kiss János r. kat. el. isk. tanító iyU4-ben szüieteit Orosházán. 1927-ben nyerte tanítói okieveiét Szegeden, anol kántor és hitoktatási kepesnc-st is szerzett. Csornán kezdte meg működését, majd onnan LndrödKonuoros tanyara került es Iy27-töl 1 árkanyban tanít, irodalmi müveivel kétízben nyert dijat. 1 öbb tarsadaimi egyesületnek tagja. Az ifjúsági vöröskereszt egyesület vezetője. Neje: Kósztinger Ulga, fia: Bela. Kiss János gazdáikodo, volt Községi bíró, Kisbér. 1866-ban született Kisbéren, iskoiái után gazdaikodni kezaett, jelenleg 43 hold saját löldbirtoka van, ahol mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik, kiállításokon vesz reszt, Egy tehenével 1934-ben kitüntetést nyert. 22 éven át volt vm. th. biz. tag, a legnehezebb időkben pedig, a háború és a forradalom alatt közs. bíro. Tevékeny részt vett a község fejlesztése terén. Neje: Grizler Mária, gyermekei: János, Imre, fcrzséb^t, Teréz, Anna, Mária, József és Rozália. Fiai részt vettek a világháborúban. iij. Kiss János gazdálkodó, cséplőgéptulajdonos, községi valasztott képviselő, Héreg. 1895-ben született Héregen. Iskolái után atyja mellett a gazdálkodást tanulta, jelenleg 15 katasztralis holdon folytat észszerű gazdálkodást, mellette pedig bércsépléssel is foglalkozik. A világháborúóan a 71. közös gy.-ezred kötelékében 40 hónapig az orosz fronton harcolt, megsebesült és vitézi magatartásáért a Károly cs.-ker. és bronz vit. érmet kapta. 1936 óta választott községi képviselő. Neje: Ollé Katalin, gyermekei: Ida, Erzsébet és János. Kiss János Ágoston r. kat. kántortanító, Uny. Esztergomban 1893-ban született. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában végezte. Pályafutását Pilismaróton kezdte, majd 1920-ban került Uny községbe, ahol azóta megszakítás nélkül mint r. kat. kántortanító tevékenykedik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A Lövészegyesület tagja, az iskolán kív. népm. vezetője, a Hangya ügyv. elnöke. Neje: Bády Gizella, gyermekei: Adrién és Kálmán. Kiss Jenő vendéglős, Ács. 1896-ban szül. Markotabödögén. Iskolái elvégzése után Győrben a vendéglösipart tanulta ki, majd Érsekújváron, Nagyszombatban fejlesztette szaktudását. A háború alatt Zágrábban és Fiúméban nyert katonai kiképzést és az akkor orosz fogságból hazatérő Endresz György 19. k. gy.-ezredbeli főhadnagy mellett a bécsújhelyi repülöiskolában kapott oktatást a repülésből. Később Albániába, majd Casternouvoba helyezték őket. 1921-ig teljesített a híres óceánrepülő mellett katonai szolgálatot. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Leszerelése után ismét a szakmájában helyezkedett el, Budapesten, Győrben és k" lönböző helyeken működött, majd Ácson 1 vette a község legrégibb vendéglőjét, m lyet teljesen átalakított és a családja tagja val együtt vezeti. Kitűnő magyar konyha, vezet, jó borokat tart, a konyhát neje vezeti. nemeskürti Kiss Józsa ny. m. kir. postamesternő, Neszmély. Ősrégi nemesi család sarja; atyja, K. Imre 30 évig, anyja, Szűcs Anna 20 évig volt Neszmély postamestere. Iskoláit Budapesten végezte, majd szülei mellett sajátította el a postai ismereteket, 1900—1935-ig pedig Neszmély postamesternője volt. A családból unokaöccse: Grössinger Ferenc zászlós a háborúban hősi halált halt, G. Dezső őrnagy pedig 1935-ben a háborúban szerzett betegsége következtében halt meg. Kiss Károly ny. m. kir. rendőrfötörzsőrmester, Császár. 1896-ban született Tápióságon. Tényleges katonai szolgálata után az államrendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan 1929-ben főtörzsőrmesternek nevezték ki. 22 évi szolgálattal 1934-ben nyugalomba vonult. A háborúban a 29. h. gy.ezred kötelékében 40 hónapig az orosz fronton harcolt, egyízben súlyosan megsebesült és mint altiszt szerelt le. A kis ezüst és bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a háb. e. érem kitüntetések tulajdonosa. Neje: Kerék Teréz, gyermekei: Margit, Teréz és Erzsébet. Kiss Lajos ref. lelkész, Csép. Ács községben 1878-ban született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Működését Dadon kezdte meg 1903-ban, majd Szöny, Tata és Szend községbe került és 1908 óta Csép község ref. lelkésze, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Minden hazafias és kulturális intézményben részt vesz. Neje: Fazekas Margit, gyermekei: Adél egészségvédőnő, Margit, dr. Tőkés Zsigmond jegyző neje Tokodon és Lajos joghallgató. Kiss Lajos közigazgatási aljegyző, Ács. 1900-ban született Ácson. Középiskoláit Pápán, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte el. Ácson kezdte meg működését mint gyakornok, 1924-ben aljegyzőnek választották meg, azóta is ott teljesít szolgálatot. Neje: Fehér Irén, leánya: Ilonka. Dr. Kiss Lajos orvos, ny. törzsorvos, Komárom. 1889-ben született Somoskőújfalun. Orvosi diplomáját 1911-ben nyerte, majd tényleges katonai szolgálatának tett eleget mint katonaorvos a bécsi helyőrségi kórházban. 1926 óta magán praxist folytat Komáromban. A háború alatt az olasz fronton súlyosan megsebesült és mint 50%-os rokkant tovább szolgált. 15 évi katonaorvosi működéssel 1926-ban nyugalomba vonult. Kitüntetései: Ferenc József-rend lovagker., kor. arany érdemker., Sign. Laud., Károly 780