Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tott. 1906-tól Felsőgallán a r. kat. elemi iskola rendes tanítója. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz, szerb és olasz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. 1913—14-ben a „Tatabánya" című és 192&ban pedig a „Tatabánya és Vidéke" című hetilap szerkesztője volt. Hangya ügyvezetője volt, jelenleg a Levente Egy. vezetője és főoktatója. Nemzeti Munkavédelem megalapítója és tíz éven át körzeti vezetője volt. Mint a Magyarosító Népakadémia titkára kiváló érdemeket szerzett a magyarosítás terén. Népm. bizottság tagja és előadója, amiért a tanfelügyelőség részéről elismerésben is részesült. A Polgári Lövészegylet ügyvezető elnöke és a Komárom Várm. Ált. Tanító Egy. választmányi tagja. Első neje: f Hecht Irma oki. tanítónő volt, második neje: Szauter Ilona, gyermeke: Béla községi aljegyző. kisfaludi Kisfaludy Mihály ny. igazg.-tamtó, Környe. Sümegen 1860-ban született. Középiskoláit és a képzőt Győrben végezte. Pedagógiai működéséi 1878-ban kezdte meg Környén, amikor a lakosság egyhangúlag magyar tanítót kért Győrből. 48 évet tanított a községben és értékes munkájáért többízben elismerésben is részesül. A magyarosítás terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. 1926-ban vonult nyugalomba. Az O. K. H. egyik megalapítója és 48 éven át vezetője volt. A vm. th. bizottságának húsz évig volt tagja. A bánhidai Turul-emlékmű létesítése fűződik nevéhez, amit 1897-ben kezdeményezett. Kis Benő gazdálkodó, a ref. egyház presbitere, gondnoka, Gyermely. 1871-ben szül. Gyermelyen. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott és 1900-ban lett önálló gazda, jelenleg 24 katasztrális holdon folytat gazdálkodást, állattenyésztéssel is foglalkozik. A község fejlesztésében nagy szerepet vitt, egyideig mint bíró és közgyám, 16 év óta a ref. egyház presbitere, három év óta gondnoka, több szociális egyesületnek vezető tagja. Neje: Baranyai Eszter, gyermekei: Etel, Molnár Józsefné, Béla és Eszter. Dr. Kiss Ernő orvos, Esztergom. 1909-ben született Budapesten. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Pályafutását a budapesti Vörös kereszt kórházban kezdte mint segéd, majd alorvos. Szakorvosi képesítését a budapesti fül-, orr-, gége-klinikán szerezte 1937-ben. Kórházi működése alatt Budapesten magángyakorlatot is folytatott. 1937 szept. 1-én nyitotta meg szakorvosi rendelőjét Esztergomban. Rendelője a legmodernebb gépekkel van korszerűen berendezve. Német orvosi szakkönyvek fordításával is foglalkozik, azonkívül több szakcikke jelent meg orvosi lapokban. A dorogi és tokodi bányatárspénztárak szerződtetett szakorvosa. Kiss Gyula ref. lelkész, Kisigmánd. Hetényben 1902-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Működését Veszprém megyében kezdte meg mint s.-lelkész, majd Tapolcafőn, Mihályházán, Papkeszin, Környén és Bánhidán mint missziós s.-lelkész tevékenykedik. 1931 óta mint Kisigmánd rendes ref. lelkésze teljesíti hivatását. A ref. ifjúsági egyesület alapítója és vezetője. Állandó isk. kívüli népművelési előadó. Testvére: néhai K. Imre tart. hadnagy az orosz fronton 1917-ben hősi halált halt. Kiss Gyula városi temető-kezelő, Komárom. 1876-ban született Gután. Iskolái után a cipésziparban nyert szakképesítést és 1901—1914-ig mint önálló cipészmester működött, 1925 óta pedig a városi temető kezelője. A háborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, és bár kezén-lábán megsebesült, csak a háború végén szerelt le. Öt évig Komáromban a pályafenntartásnál dolgozott. Neje: Balázs Mária, gyermekei: Gyula és Ilona, Vigh Dezsőné. Nevelt fia: Haris László három évig harcolt a háborúban és mint fegyvermester az ott szerzett betegsége következtében 1936-ban meghalt, két árvát hagyva maga után. Kiss Gyula ny. hajóskapitány, Kisbér. 1877-ben született Kisrépényben. Budapesten érettségizett, majd a hajóstiszti tanfolyamot végezte el. 1897-ben lépett a MFTR kötelékébe, ahol 1904-ben kapitánynak nevezték ki és 40 évi szolgálattal 1935-ben nyugalomba vonult. A világháború alatt a MFTR-nél teljesített katonai szolgálatot. Kitüntetései: a koronás arany érdemkereszt a vit. érem szalagján kardokkal, német becsületrend érem kardokkal, I. o. bolgár Vöröskereszt hadi ékítménnyel, Károly cs.-ker., háb. e. é., 1908-as jub. kereszt és osztrák háb. e. é. A helybeli kaszinó, a Vasúti és Hajózási Club tagja, a H. O. G. E. választm. tagja stb. Neje: Fazekas Gizella, leánya: Borbála, Ivanits Ferenc m. kir. gazd. ellenőr neje. Kiss Imre r. kat. tanító, Csép. 1911-ben született Sopronban. Középiskoláit és a képzőt Győrben végezte. Oklevelét 1932-ben nyerte. Pedagógiai működését 1935-ben Kisbéren kezdte, majd 1936 óta Csép községben teljesíti hivatását. A Lövészegyesület vezetője, népművelési ügyvezető. Kiss István gazdálkodó, Tarján. 1900-ban született Tárjánban. Iskolái után atyja mellett sajátította el a gazdasági ismereteket. 1924 óta önállóan gazdálkodik, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. A háború alatt a 31. gy.-ezred kötelékébe bevonult, de mint nélkülözhetetlent felmentették. Fivére: K. Sándor a háborúban hősi halált halt. A ref. egyház presbitere, az 0. K. H. felügyelő biz. tagja stb. Neje: Kemenczki Mária, fia: Sándor. Kiss Istvánné szül. Hochfellner Mária oki. közs. szülésznő, Kisbér. Vasdinnyén született. A bábaképző tanfolyamot Budapesten 779