Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

meke: Vilmos, nagyvállalkozó, t. főhadnagy. Gyula fia a háborúban szerzett sebesülése következtében hősi halált halt századosi rangban, több kitüntetés tulajdonosa volt. Gyula fiának gyermekei: Gyula és Károly. Gyula unokája diszkoszdobásért aranyérmet nyert Budapesten. Keresztesi Gyula postamester, Baj na. Derecskén született 1905-ben. Középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. Pályafutását mint magántisztviselő kezdte Cegléden, később Dombováron és Mezőtúron tevékenykedett. 1928-ban került a postához, mint kiadó Bárándon, Zsámbékon, Törökszentmiklóson és Izsákon működött. 1935 óta Bajnán postamester. Neje: Czomba Ilona, akinek édesatyja volt Bajna postamestere, gyermeke: Tibor. Keresztény Gyu'a íizemvezető-mérnök, oki. gépészmérnök, Bánhida. 1900-ban született Léván. A műegyetemet Budapesten végezte el, diplomát 1923-ban nyert. Működését a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt.-nél kezdte, majd a Magyar-Brown Boveri műveknél folytatta, 1929 óta pedig a bánhidai erőműtelep vezető-mérnöke. A háború alatt az érsekújvári 12/137. tábori tüzéreknél szolgált és mint hadapródjelölt tűzmester szerelt le. Háromízben tartott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében és a rádióban előadást. A község képv.test. vir. tagja, az Elektrotechnikai Egyesület tagja és a Hungária Jacht Club választmányi tagja. Szakirodalmi művei közismertek. A kerámiai ipar terén a kerámiai anyagok kipróbálásánál új eljárásokat javasolt, melyeket el is fogadtak. A vitorlázó sportnak a megye területén való meghonosítása érdekében tevékeny propagandát fejt ki, és célja a tatai tónak a vitorlázó sportra való felhasználása, amely idegenforgalmi szempontból is jelentős tényező lenne. Neje: Csilléry Hedvig oki. gyógyszerész. Kerényi Izsó fűszer- és vegyeskereskedő, Esztergom. 1876-ban született Köteleken. Iskoláit Öcsödön végezte el, utána a fűszeres szakmát tanulta ki és szakmáját Hódmezővásárhelyen fejlesztette mint segéd. Önálló 1906-ban lett Öcsödön, 1912-ben pedig Esztergomba telepedett le és megnyitotta jelenleg is fennálló üzletét. A háborúban a 14. honvédek kötelékében mint népfölkelő az orosz fronton harcolt és megsebesült. Mint 80%-os hadirokkant szerelt le. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Fivére: Klein Simon az orosz és olasz harctéren szerzett betegsége következtében hősi halált halt. Neje: Deutsch Berta, gyermekei: Erzsébet, Margit, dr. Steiner László ügyvéd neje és Klári, dr. Schwarz Pál orvos neje. Kerényi Rezső Szt. István-el. isk. tanító, Esztergom. 1886-ban született Kisölveden. Esztergomban nyerte tanítói oklevelét 1905ben. Rimócon kezdte meg működését, majd több vidéki helye után 1925-ben a Szent István-iskolában rendes tanítóvá nevezték 776 ki, és azóta is itt teljesít pedagógiai szolgálatot. A „Galánta és Vidéke" című lapban ír szépirodalmi cikkeket. Számos i dalmi munkájával nyert pályadíjakat. A 1 borúban a 26. gy.-ezred kötelékében orosz és olasz frontokon harcolt és meg besült, mint t. hadnagy szerelt le. Kitür tései: Sign. Laud., Károly cs.-kereszt, w rösker., bronz é., háb. e. é. és seb. e. é. Neje: Sztrezsó Erzsébet. Kerner Alajos közs. főjegyző, Ászár. 1891ben született Szombathelyen. A közigazgatasi tanfolyamot szülőhelyén végezte el. Mint jegyzőgyakornok Szenden kezdte meg működését, majd Nagyigmándon adóügyi, Kisigmán'don vezető jegyzőnek választották meg. 1929-től 1935-ig Vérteskéthelyen vezető jegyző és 1935 júl 5. óta Ászár megválasztott főjegyzője. 1914-ben a 76. gy.-e. kötelékében Krakkó alatt orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban szökés útján tért haza. Működéséhez fűződnek Vérteskethelyen kis tejgyüjtőállomás megszervezése, egy mélyfúrású kút létesítése, Önk. Tűzoltó Test. teljes újjászervezése, Levente egyesület és Polg. Lövész egylet részére lőtér létesítés. Ászáron községház és jegyzőlak építése, 3 hónapos téli gazd. szaktanf. bevezetése, az O. K. H. fiók létesítése, községe kulturális és szociális fejlődése érdekében tevékenykedik. Számos társadalmi és kultúregyesületnek vezető egyénisége. Neje: Bősz Áurélia, gyermekei: Emilia, Lajos, András és Cecília. Kernstcck Károly festőművész. Budapesten 1873 dec. 23-án született. Édesanyját, Kelndorfer Máriát két hetes korában vesztette el. így került Nyergesújfalura nagyszüleihez, ahol nyolc éves koráig nevelkedett. Már korán, gyerekéveiben megismerte és megszerette a magyar falut és a Dunát, amelyekről később egész sorozat különös hangulatú képeket festett. (Hajóvontatók, Dunai táj, Cigányok a víz partján, stb.) Középiskoláit Budapesten végezte és az érettségi után Párisba ment a festőakadémiára. Ami a gyereknek Nyergesújfalu volt, az lett az ifjúnak Páris. A század körüli Páris határozta meg egész jellemének és ízlésének kialakulását, Páris tanította meg a szabadság szeretetére és ez vonult végig művészetének minden mozzanatán. 1896-ban állított ki először a ,,Sálon des Beaux Arts"ban, amit számos sikeres kiállítás követett különböző világvárosokban. így Bécs, Berlin, München, Lipcse, Düsseldorf, Köln, Róma, Velence, New-York, St. Louis, St. Francisko a nevezetesebbek. A budapesti Szépművészeti Múzeumban, a hercegprímási képtárban és számos külföldi köz- és magángyűjteményben találhatók festményei. A nyári hónapokat nyergesújfalusi műtermében szokta tölteni. A község saját szülöttjének tekinti. Kerschbaummayer Károly oki. gyógyszerész, gyógytártulajdonos, Esztergom. 1865-