Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ben Magyaróváron született. Középiskoláit Nagyszombatban, egyetemet Bécsben végezte. Oklevelet 1889-ben nyert. Működését Bécsben kezdte meg, majd 1892-ben telepedett le Esztergomban s ettől az időtől kezdve mint önálló gyógyszerész működik. Várm. tvht. bíz. tag volt hosszú időn át, városi képv.-test. tag, az Országos Gyógyszerész Egyesület Budapest-vidéki kerületének tb. elnöke. Neje: Hulinyi Etel, gyermekei: Ödön gyógyszerész, Péter bányatisztviselő és Erzsébet. Kertai József ny. m. kir. csendőr törzsőrmester, Ács. 1884-ben született Hegysuron. Tényleges katonai szolgálata után 1908-ban lépett a csendőrség kötelékébe és Pozsonyban elvégezte a próbacsendőri tanfolyamot, majd fokozatosan törzsőrmesternek nevezték ki. 1933-ban, 25 évi összszolgálattal nyugalomba vonult. Alsókubin, Győr, Sárkeresztúr, Alsólendva, Tatabányán, Trencsénben, Makón és Pozsonyban teljesített szolgálatot és 1920-tól 1933-ig Ácson volt őrsparancsnok-helyettes. A 6, 10 és 20 éves szolg. ker. és a háb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Radványi Anna, gyermekei: József és Sándor, Mostohaöccse: Nagy Béla, az olasz harctéren hősi halált halt. Kertész Lajcs vas és háztartási cikkek kereskedése, Esztergom. 1903-ban született Győrben. Iskoláit Tatatóvároson végezte, utána a „Kühne"-gépgyár kötelékébe lépett és Budapesten kezdte meg működését. 1930ban Esztergomban megalapította a jelenleg is fennálló céget, melynek tulajdonosa. Az 1934-ben rendezett esztergomi „Hét" alkalmával arany éremmel lett kitüntetve. A kereskedelmi társulat tagja, valamint több kultúregyesületnek tagja. Neje: Haber Friderika, esztergomi családból származik. Kerti (Klinger) István gazdálkodó, a Hitelszövetkezet elnöke, Máriahalom. 1885-ben született Máriahalmon. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd szülei birtokán elsajátította a gazdasági ismereteket, jelenleg saját földjén folytat gazdálkodást. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében 1914—1918-ig az orosz fronton harcolt. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. A Temetkezési Egylet pénztárosa. Neje: Locher Mária, gyermekei: István, Mária, Ferenc, Henrik, Erzsébet, Anna és Hedvig. Keszler Antal róm. kat. plébános, Bokod. Nagygyimóton 1882-ben született. Középiskoláit és a teológiát Győrben végezte. 1906-ban szentelték pappá. Pályafutását Mocsán kezdte mint káplán, majd Rábaszentmihályon, Császáron, Kisbéren és Kapuváron tevékenykedett. 1931 óta Bokod község p'ébánosa. A világháború alatt századosi rangban mint tábori lelkész teljesítette hivatását. Az Actio Catholica országos szervezete szociális szakosztályának tanácsosa, az OTT kinevezett tagja. Kégly Béla O. K. H. könyvelő, Máriahalom. Esztergomban született 1884-ben. Iskolái elvégzése után előbb a vármegye kötelékébe lépett, majd Uny községben mint s.-jegyző tevékenykedett. Innen Csolnokra és Sárisápra került, ahol 1924ig működött, amikor nyugalomba vonult. 1933 óta az O. K. H. vezetője. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1920-ban tért haza. Nagy és kis ezüst, bronz vit. érem és Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A Frontharcos csoport alapító tagja és titkára. A Leventeegyesület és a NEP titkára. Volt leventefőoktató. Neje: Tittmann Anna, gyermekei: Erzsébet, Béla, Róza és Irén. nemes Kégly József ny. közs. főjegyző, Nyergesújfalu. 1872-ben született Unyon. Középiskoláinak elvégzése után vármegyei vizsgát tett 1894-ben Hét évig a vármegyénél működött, majd 16 évig Unyon körjegyző, Sárisápon pedig mint főjegyző 18 évig teljesített közigazgatási szolgálatot. 1930ban nvugalomba vonult és Nyergesújfalun telepedett le 40 évi szolgálat után. Neje: Szahó Erzsébet, gvermekei: Erzsébet, Szolári Lajos tokodi aljegyző neje és László dr. Sárisáp aljegyzője. Dr. Kégly László községi aljegyző, Sárisáp. 1906-ban született Uny községben. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1925—1930-ig mint jegvzőgyakornok működött Sárisápon, Csolnokon és Leányváron. 1931-ben lett aljegyző Tokodon, maid Nyergesújfalun és 1933-ban került úira Sárisápra, ahol azóta megszakítás nélkül mint községi aljegyző teljesíti hivatását. A Hangya ügyvezetője, a Tűzoltó Testület parancsnoka és a Legeltetési Társulat jegvzőie. Neie: Batiszfalvi Ida. Kéri István „Hangya"-üzletvezető, Bánhida. 1901-ben született Jászárokszálláson. Iskoláit sziilőhelvén végezte el és a kereskedői pályára lépett. Szakmáját Budapesten fejlesztette, először 1922-ben lépett a Hangya kötelékébe, és Nógrádon, Somogvsámsonon. Versegen, Oroszlányon és 1935 óta Bánhjdán üzletvezető. Hat évig volt az O. K. H. oroszlányi fiókjának h. könyvelője. A B. S. E. tagja. Neje: Héring Juliá, gyermekei: István és Ilona. Kicsindy Géza polgári és egyenruha készítő szabómester. Esztergom. 1885-ben született Kicsinden. Iskoláit szülőhelyén végezte el, maid kitanulta a szabóipart és mint segéd Budapesten és külföldön fejlesztette szakmáját. Esztergomban 1911 óta önálló. A háborúban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt és súlyosan megsebesült, mint 75%-os hadirokkant szerelt le őrmesteri rangban. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Több helyi társadalmi és kultúregyesületnek vezető tagja Neje: Gerendás Emília, gvermek"i: Erzsébet és Tivadar. nemes Kicsindy Kálmán nv. áll. ig.-tanitó, Süttő. 1881-ben született Esztergomban. Tanulmányainak elvégzése után működését 1900-ban Süttőn kezdte meg mint tanító. 777