Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Nagyszombatban. Iskolái után a katonai pályára lépett a 14. tábori tüzérezred kötelékében. A világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt és az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: nagy ezüst, kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és számos emlékkereszt. 29 évi szolgálattal 1921-ben nyugalomba vonult. Számos elismerésben és kitüntetésben volt része. Neje: Förster Kornélia, gyermekei: Valéria, Mária és Kornélia. A róm. kat. egyházközség tanácstagja. Dr. Hübner Béla fogszakorvos, Komárom. 1903-ban született Komlón. Egyetemi tanulmányait Freiburgban végezte, diplomát a pécsi tudományegyetemen nyert 1928-ban. Egyideig a honvédség kötelékében működött mint főorvos, majd a budapesti fogászati klinikán, jelenleg pedig Komáromban folytat praxist. Az itteni katonai fogászat vezetője. Idey Ferenc róm. kat. tanító, Felsőgalla. Győrben 1880-ban született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Működését Környén kezdte, majd 1922-ben került Felsőgallára, ahol mint r. kat. elemi isk. és iparos tanonciskolái rajztanító tevékenykedik. Népműv. előadó és a r. kat. egyházanács tagja. Neje: Rábay Teréz, gyermekei: Magdolna és Erzsébet. Iharosi Sándor keresk., Esztergom. Szül. 1884-ben Pécsett. Középiskoláit ugyanitt végezte. Iskoláinak elvégzése után a fűszer és csemege szakmát tanulta, melyben mint segéd Magyarország összes nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. 1907-ben telepedett le Esztergomba és 1911-ben lett önálló kereskedő. Élénk részt vesz a város társadalmi életében, több egyesület alapító és választmányi tagja. Részt vett a világháborúban a 26-os gy.-ezredben az orosz fronton, sebesült. 1915-ben fogságba esett, honnan 1918-ban megszökött. Több kitüntetés tulajdonosa, mint 10%-os rokkant szerelt le. Neje: Válya Mária. Alapító tagja a Frontharcos Szöv.-nek, a hadirokkantak számvizsgálója, a r. k. egyháztanács tagja. Imeli György gazdálkodó, községi bíró, Héreg. Szül. 1879-ben Héregen. Iskoláit ugyanitt végezte. Saját földjén gazdálkodik. Részt vett a világháborúban az orosz fronton a 106-os tüzérezred kötelékében 24 hónapi frontszolgálattal. Sógora, Kozár András a világháborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Apja kilenc évig volt a község bírája. Ő maga 1920 óta vesz részt a község vezetésében mint képviselő, 1936 óta pedig a község bírája. A Hangya szövetkezetnek előbb felügyelő biz. tagja, 1929 óta pedig igazgatósági tagja. Legeltetési Társulat és Erdőbirt. választmányi tagja, a róm. kat. egyház pénztárosa. Neje: Kozár Erzsébet, gyermeke: Etel, Török Béla gazdálkodó neje. Imely Ferenc m. kir. jbír. irodafőtiszt, Esztergom. 1890-ben Esztergomban született. Tanulmányait szülővárosában végezte, 762 majd a közigazg. pályára lépett és az esztergomi jb.-on kezdte meg működését mint jb. díjnok. 1926-ban lett irodatiszt és 1934ben pedig irodafőtisztnek nevezik ki. A polgári osztály felügyeletével megbízva. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1918-ban tért haza. Öccse, néhai I. Gyula tart. hadnagy a háborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1918-ban hősi halált halt. Alapító tagja az Esztergomi Football Clubnak és a Kat. Polgári Körnek volt évekig titkára. Neje: Dávid Irén, aki a világháború alatt mint önkéntes ápolónő teljesített szolgálatot, amiért a vörös kereszt díszjelvénnyel tüntették ki. Innocent Viktória kulcsárnő, Bajna. Bécsben született. Iskolái elvégzése után a Metternich Sándor Paulina hercegasszony szolgálatába állott, majd a hercegasszony halála után leányánál, Clementina hercegaszszonynál működik tovább mint kulcsárnő a bajnai Metternich-kastélyban. Édesatyja, néhai I. Viktor szintén a hercegi uradalomban tevékenykedett mint uradalmi számvevő haláláig, 1900-ig. Édesanyja: néhai Schwoy Ludovika. nemes Institoris-Mossoczy Gyula nyug. áll. méneskari alezredes, Esztergom. Szül. Bucsán (Arad m.) 1881-ben. Középiskoláit Esztergomban, a katonai iskoláit pedig Budapesten végezte. Utána a 39. gy.-ezred kötelékébe került, innen előbb a mezőhegyesi állami ménesbirtokhoz, majd pedig az ország összes állami ménesbirtoknál volt beosztása. A világháború alatt a ménesbirtok szolgálatában teljesített szolgálatot. 1919-ben lett őrnagy, 1924-ben pedig alezredes. Hódmezővásárhelyen hét évig parancsnoka volt az állami ménestelepnek. 1933-ban vonult nyugalomba. Kitüntetései: 1908. évi jub. kereszt, háborús emlékérem, a görög Phőnix-rend parancsnoki keresztje. 30 éves szolg. kereszt. Neje: Monti Alojzia, olasz előkelő katonai családból származik. Ivanov Mihály konyhakertész, Esztergom. Szül. Oskova-ban (Bulgária) 1886-ban. Iskoláit Bulgáriában végezte. 1902-ben jött először Magyarországba és Kenyérmezőmajorban tanulta a kertészetet. 1912-ben lett először önálló Táton. A világháborúban Bulgáriában vett részt 1916-ig. 1917ben került vissza Kenyérmezőre és ismét önálló lett. azóta hét hold saját és a kenyérmezői bérleten kertészkedik. A megye legrégibb konyhakertésze, terményeit az esztergomi piacon helyezi el, kertészete két benzinmotoros öntözőgéppel van ellátva. Neje: Markova Milka, gyermekei: János és Márton. néhai dr. Iván Árpád oki. gyógyszerész, Kisbér. Szül. Kassán 1875-ben. Középiskoláit Kisbéren és Sopronban, egyetemet Budapesten végezte. Működését Losoncon kezdte, majd 1923-ban átvette édesanyja Szent Imre-gyógyszertárát Kisbéren. Tagja