Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

volt a községi képv.-testületnek, a dalárdának és a tűzoltó testületnek volt elnöke. Neje: Klecár Irén, gyermekei: Rózsi, Szerdahelyi László oki. gyógyszerész neje, Zoltán oki. mezőgazdász, Valéria, Komáromy Ferenc banktisztviselő neje, Margit gyógyszerész-gyakornok, Árpád középisk. tanuló. Iván Pál szőlőbirtokos és kocsmáros, Dunaalmás. Szül. Neszmélyen 1879-ben. Iskoláit Neszmélyen végezte. Előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd a Barcza-család szőlőbirtokán kilenc évig vincellér volt. 1910-ben lett önálló, három hold saját szőlőn gazdálkodik és 14 holdat pedig szakértelemmel kezel. Kocsmáját 1933-ban nyitotta meg, ahol saját termésű borait árusítja. Azonkívül a szőlőhegy tövében 1935ben „Vadvirág" néven falusi nyári mulatót létesített, amely az úri közönségnek kedvelt kirándulóhelye. Az üzleteket a család tagjai vezetik. Részt vett a 31. h. gy.-ezredben a világháborúban s mint tizedes szerelt le. Neje: néhai Boros Julianna meghalt 1917ben. Gyermekei: Pál, Lajos, Júlia, Mózes Mihályné, Lídia és Mária. ivánkai Ivánkay Kálmán oki. gazdász, földbérlő, Bana. 1893-ban Zalarécsén született. Középiskoláit Pozsonyban és Sopronban, gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Működését Sárszentmiklóson atyja bérletén kezdte, majd 1921-ben jött Banára s azóta bérli jelenlegi gazdaságát. Gabonaneműeken kívül foglalkozik lentermeléssel is. Fajtiszta tehenészete, sertés, valamint igásló és baromfi tenyésztő telepe van. Baromfi kiállításon többízben vett részt és több kitüntetést is nyert. A világháborúban a 40. tüzérezredben az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. II. o. ezüst vit. érem, Károly cs.-ker. tulajdonosa. Élénk részt vesz a megye és a község életében. Volt vármegyei th. biz. tag nyolc éven keresztül, községi virilis képviselő. Járási mezőgazd. biz. tag, a r. kat. egyház világi elnöke, a Leventeegyesületnek és a Polgári Lövészegvletnek volt, a Tűzoltó Testületnek pedig jelenleg elnöke. Neje: Benes Josina, gyermekei: Kálmán, József, Imre, Gábor, Gyula, Josina, Mária és Terézia. idősb. Izsáki József gazdálkodó, Tata. 1874-ben született Tatán. Iskoláit ugyanitt végezte. Előbb atyja mellett, majd később önállóan, kb. 25 hold saját és bérelt földön gazdálkodik. Élénk részt vesz a község életében, hat évig volt községi képv.-test. tag, Hangya felügy. biz. tag, a ref. egyház presbitere, a temetkezési egylet választmányi és a gazdakör tagja. 37 évig aktív tagja volt a ref. énekkarnak. A világháborúban az 5-ik huszárezredben szolgált, a forradalom leveretése után tagia volt a nemzeti hadseregnek is. Neje: Sebestyén Éva, gyermekei: István, Erzsébet, József, Júlia, Sándor és János. Izsó Sándor gazdálkodó, községi bíró, Bajna. Szül. 1892-ben Bajnán. Korán árvaságra jutott és 1921-ben lett önálló gazda. Tevékeny részt vesz a község vezetésében is, 1928 óta bírája községének. Az egyház ügyeiben is részt vesz mint egyháztanács tag és a róm. kat. népkör választm. tagja. A Legeltetési Társaság és az Erdőbirtokosság elnöke. A világháborúban a 6. vártüzérezredben a szerb, román és olasz fronton harcolt s mint főtüzér szerelt le. Károly cs.kereszt és a Ferenc József-emlékérem tulajdonosa. Neje: Kovács Mária. néhai nemes Jacoby Gábor főmérnök, Esztergom. Körmenden 1874-ben született, középiskoláit Szombathelyen, egyetemet Budapesten végezte. Mint oki. mérnök a Mezőtúri Ármentesítő Társulatnál kezdte meg pályafutását, majd Nagybecskerek város főmérnöke lett. 1911-ben vonult nyugalomba és telepedett le Esztergomban, ahol a főkáptalan kötelékébe lépett és mint főmérnök teljesített szolgálatot haláláig, 1928-ig. Neje: Prigl Ella. Gyermekei: Ella, férj. Oxenfeld Jánosné, Károly és György. Jakab Ferenc gazdálkodó, Tata. 1895-ben született Tatán. Iskolái elvégzése után előbb atyja mellett, majd később önállóan gazdálkodik. Részt vett a világháborúban mint az 5-ös huszárezred tagja, az olasz és az orosz fronton harcolt, ahol meg is sebesült és fogságba esett. 22 hónapi fogság után megszökött és újra kiment az olasz frontra. Tekintélyes polgára a megyének, törv.-hat. biz. tag, községi képv.-test. tag, a mezőgazd. biz. elnöke, a gazdakör felügy. biz. elnöke. Tejszöv. felügy. biz. elnöke, a vármegyei központi választmány tagja. Bátyja: dr. Jakab János a helybeli kegyesrendi gimnázium helyettes igazgatója. Jakatics Ferenc igazg. kántortanító, Kisbér. Győrben 1888-ban született. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában, ezenkívül több szaktanfolyamot is végzett Győrben, Iglón, Pozsonyban és Budapesten. Működését Dunaszerdahelyen kezdte, ahol 15 évig mint tanító és ipariskolai igazgató működött. Hazafias magatartása miatt a csehek kiüldözték 1923-ban és akkor került Kisnémedire, Tóalmásra és 1928-tól Kisbérre, ahol azóta mint iskolaigazgató és kántortanító teljesíti hivatását. A világháborúban a 19. k. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1920-ban tért haza. Fogsága alatt az orosz kommunisták halálra ítélték, mert 5000 honfitársát megakadályozta abban, hogy az orosz vöröshadseregbe lépjen. A Kat. Tanítóegyesület alelnöke, a várm. Tanítóegyesület választm. tagja. A Frontharcos csop. tagja, az egyházközség jegyzője és a róm. kat. egyháztanács tagja. Az Actio Catholica sajtószakosztály elnöke és a várm. Testnev. Tanács bizottságának tagja. Neje: Kardos Erzsébet, gyermekei: József és István. Jaksa Sándor MÁG nyugdíjas, Kömlőd. Szül. 1868-ban Sárbogárdon, iskoláit ugyan763