Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kében 1929-ig működött, azóta a bánhidai erőműtelepen teljesít szolgálatot. 1932 óta főmérnök, 1937 óta műszaki tanácsos. A bánhidai közs. képv. test. virilis póttagja, a M. A. C. tagja, a Magyar Sakk Szövetség tanácstagja, stb. Neje: nemesócsai Szelle Margit, régi komáromi nemesi család sarja, gyermekei: László és Éva. Id. Henzer Ferenc földbirt., Tata. 1866ban született Tatán, ősrégi megyei eredetű család sarja. Iskoláinak elvégzése után atyja birtokán gazdálkodott, majd annak halála után a családi birtokot egyedül vezeti. 36 évig közgyám volt, 1894-től városi képviselő, a Tejszövetkezet megalapítója, a Gazdakör és a r. k. egyházközség volt tanácstagja. Neje: Giber Anna, gyermeke: Grujber József főgimn. tanár (neje első házasságából), Ferenc, Márton és János. Ifj. Henzer Ferenc gazdálkodó, Tata. 1893-ban született, Tatán. Iskoláit szülőhelyén és Budaőrsön végezte el, majd atyja mellett sajátította el gazdasági ismereteit. Jelenleg 55 holdas földbirtokán gazdálkodik. A háborúban az 5. huszárezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt. Több helybeli szociális egyesületnek tagja. Neje: Nikics Terézia, gyermekei: József Ferenc és Etel. Henzer István v. nemzetgyűlési képviselő, vendéglős, gazdálkodó, Tata. 1872-ben született Tatán. Középiskoláit szülőhelyén végezte el, majd atyja mellett gazdálkodott. Jelenleg a családi birokot vezeti, 1905 óta saját házában vendéglője van. Többízben résztvett a mezőgazdasági kiállításokon terményeivel és tenyészállataival. A tatai kocsi szépségversenyen lovaival aranyserleget nyert. A kommün alatt a bolsevisták bebörtönözték és csak váltságdíj ellenében bocsájtották szabadon. 1894 óta tevékeny részt vesz a község vezetésében és fejlődésében. 1920-ban az első nemzetgyűlés képviselője lett. Mint városi képviselő ma is állandóan a gazdák érdekeit védi. A helybeli Hangya megalapítója és elnöke. Neje: Pácz Anna, leánya: Margit, dr. Csorna László községi orvos neje. Henzer Márton gazdálkodó, Tata. 1897ben született Tatán. Szülőhelyén végezte el iskoláit, később szülei mellett gazdálkodott, jelenleg 50 holdas birtokán folytat gazdálkodást és állattenyésztést. A tatai kiállításon tehenével Il-ik díjat és pénzjutalmat nyert. A háborúban az 5. k. huszárezred kötelékében az olasz és román fronton harcolt, ahol megsebesült. A kis ezüst vit. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. emlékérem kitüntetések tulajdonosa. Nagybátyjai: H. Mihály és Ferenc hősi halált haltak. Több kulturális és szociális egyesületnek működésében vesz részt. A Tejszövetkezet felügy. biz. tagja, a Hangya igazg. tagja, a Tatai Takarékpénztár vál. tagja, stb. Neje: Grujber Erzsébet, gyermekei: László, István és Márton. Hepner András műkertész, Esztergom. 1884-ben született Uj gyarmaton. Iskolái után a kertészipart Budapesten tanulta ki gr. Karátsonyi Jenő uradalmában. Szakmáját számos magyar városban és Berlinben fejlesztette. 1930-ban lett önálló kertész, amikor megalapította mintakertészetét. — 1928-ban a Faluszövetség kiállításán aranyérmet nyert, az esztergomi kiállításon pedig ezüstérmet és díszoklevelet nyert. A háborúban a 26. közös gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és egyízben megsebesült, mint tizedes szerelt le. A bronz vit. é.

r Károly cs.-kereszt, jub. emlékérem és a seb. emlékérem kitüntetések tulajdonosa. Neje: Holicskó Klára, gyermekei: Mária, Anna és Kató. Herbert Jáncis vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1902-ben született Felsőgallán. Atyja 30 évig volt a község közgyámja. Iskolái után 13 évig külföldön volt és mint autószerelő működött Párisban, a Renault gyárban. Üzletét 1936-ban alapította, melynek jelenleg is tulajdonosa. Neje: Hegedűs Erzsébet, leánya: Ilonka. Herczeg József képesített virágkertész, Tata. 1908-ban született Tatán. Középiskolái után a virágkertészetet tanulta és Tatán fejlesztette szaktudását. A jelenlegi kertészetet még édesapja alapította az 1900-as évek elején és felszabadulása után ö vette át a kertészet vezetését. A Polg. Olvasókör és a Dalárda tagja. Neje: Quell Margit, aki önálló hölgyfodrász. Atyja a ref. egyház presbitere volt. A kertészetet modernizálta,, csatornafűtéssel szerelte föl saját tervei szerint. Herczegh Lajos m. kir. államrend. detektív-csoportvezető, Esztergom. 1887-ben született Nyitraegerszegen. Iskolái után a v. m. kir. határrendőrséghez került és a soproni, valamint a gyékényesi kirendeltségekhez nyert beosztást. 1918-ban Bpestre, a belügymin. határrendőr alosztályába helyezték,, ahol a forradalomig működött. Ellenforradalmi érzelmei miatt a bolsevisták letartóztatták és hosszú ideig a Parlament pincéjébe volt elzárva. 1920-ban a belügyi nyomozó csoporthoz került, melynek kötelékében Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Szikszón végzett fontos nyomozásokat. 1920 okt.. Esztergomba helyezték, ahol eredményes bűnügyi nyomozásaiért 1933-ban a detektívcsoport élére nevezték ki. 1937-ben a belügymin. a IX. fiz. o.-ba léptette elő. Szolgálata közben feletteseitől többízben részesült dicséretben és elismerésben. A mai napig is Esztergomban teljesít szolgálatot, mint csoportvezető. Herczegh László gazdálkodó, Tóváros.. 1903-ban született Tatán. Régi tatai családból származik, atyja H. Dániel, 24 évig voltTata bírája. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott és 1932-ben lett önálló gazda. 18 saját és 10 hold bérleten folytat gazdálkodást. Neje: Garbacz Erzsébet.. 754