Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Herczegh Sándor gazdálkodó, virilis képviselő, Szomód. 1881-ben született Szomód(,n. A gazdasági szaktanfolyamot Tatán végezte el, majd 1909-ben lett önálló gazda, jelenleg 60 magyar holdon mezőgazdasággal és állattenyésztéssel folytat észszerű gazdálkodást. Részt vett a mezőgazdasági kiállításokon. Neje: Seres Erzsébet, gyermekei: Sándor, Erzsébet, férj. Patkó Ferencné, Vilmos ref. papnövendék és Mária. Herczog János gazdálkodó és közs. bíró, Dunaszentmiklós. 1885-ben született Dunaszentmiklóson. Iskoláit szülőhelyén végezte el, majd atyja mellett sajátította el a gazdasági ismereteket. Jelenleg 20 magyar hold földbirtokán gazdálkodik feleségével együtt. 1933 óta a község bírája, Úrbéri birtokosság elnöke, a r. k. egyhk. világi elnöke és a Hangya felügy. biz.-nak tagja. Neje: Bihacker Katalin, gyermekei: Mária, János, András, Katalin, Anna, Erzsébet és Teréz. Herengel János oki. tanító, Vértessomló. 1909-ben született Vértessomlón. 1929-ben Budapesten nyerte tanítói oklevelét, azóta, mint kinevezett tanító Vértessomlón működik. Tényleges katonai szolgálatát a 3. h. I. G. P. század kötelékében töltötte és mint t. zászlós szerelt le. A Polg. Lövész Egylet ilnöke, leventeoktató, tűzoltóparancsnok. Több társadalmi és kultúregyesületnek tagja. Neje: Martini Erzsébet. Heringer János lakatosmester, Bánhida. 1904-ben született Bánhidán. Iskoláinak elvégzése után a lakatosmesterséget tanulta ki és mint segéd Tóvároson, majd az áll. bánhidai kirendeltségnél, Ganznál, MÁV. gépgyárban, stb. fejlesztette szaktudását. 1931 óta önálló mester Bánhidán. Ipartestületi tag, az olvasókör helyettes háznagya, több kulturális és szociális egyesületnek tagja. Neje: Strider Mária, leánya: Márta. Heringer József cipészmester, Bánhida. 1902-ben született Bánhidán. Iskolái után 10 évig bányász volt, majd a cipészmesterséget tanulta ki és mint segéd különböző helyeken gyarapította szaktudását és 1930ban Bánhidán önálló mester lett. Az Iparos és Ker. Körének és az Ipartestületnek tagja. Neje: Tóbiás Anna, leánya: Ilonka. néhai Hernádi (Hecskó) József föbányamester, Esztergom. 1882-ben született Karwinban.Középiskoláit és a bányamesteri tanfolyamot Máhrisch-Ostrauban végezte el. Működési helyei: Merény, Dorog, Salgótarján és Németország. A világháborúban Krakkóba vonult be és 33 hónapot töltött az orosz fronton, mint számvevő-őrmester. 1917-ben mint nélkülözhetetlen bányafőtisztviselőt, hadnagyi rangban felmentették. A kor. érd. ker. és a jub. emlékérem tulajdonosa. 1934-ben szolgálata közben elhúnyt. Cséven a bányamunkás-otthon elnöke volt. H. Ferdinánd, fivére, az orosz fronton hősi halált halt, míg H. Henrik fivére a háborúban szerzett sebesülése következtében halt hősi halált. Özvegye: Wiedlak Stefánia, 48* gyermekei: Gizella, Kozma Lajos tanító neje, Hildegard tanítónő, Ormay György bányamérnök neje és Henriette tanítónő. Hesfelán János ny. m. kir csendőrtiszthelyettes, Komárom. 1884-ben született Székelymosonon. Tényleges katonai szolgálata után Kolozsváron a csendőrség kötelékébe lépett. Működési helyei: Bátos, Csúcsa, Szucsák, Nyíregyháza, Szilágysomlyó, Tatabánya és Komárom, ahol 22 évi szolgálattal 1925-ben nyugalomba vonult. Több dicséretben és elismerésben részesült eredményes működéséért. A róm. kat. kör és a háztulajdonos egy. tagja. Neje: Mészáros Mária, gyermekei: Magda, János és Ernő. Hetzmann Ferenc darálómalom-tulajdonos, Felsőgalla. 1871-ben született Felsögallán. Iskoláit szülőhelyén végezte el, 1902 óta önállóan vezeti szülei birtokát és 1927-ben darálómalom-telepet létesített. 1906-tól 1921-ig községében min törvénybíró működött, jelenleg is több szociális és kulturális egyesületnek tagja. Neje: Nikics Anna, gyermekei: János és Teréz, Varga Antalné. Heubner Károly állatorvos, Bánhida. — 1902-ben Tóvároson született. Középiskoláit Tatán végezte, oklevelét 1927-ben a budapesti állatorvosi főiskolán nyerte. Tóvároson kezdte el működését, 1930-ban Bánhidára került, mint községi állatorvos. A Nep. helyi főtitkára, a Polgári Lövészegyesiilet választmányi tagja, az Országos Állatorvosi Egyesület tagja. Hérics Lajos gazdálkodó, az O. K. H. alelnöke, a Hangya pénztárosa, Nagyigmánd. 1878-ban született Nagyigmándon. 1904 óta önállóan gazdálkodik 32 katasztrális hold birtokán. Saját nevelésű tenyészállataival többízben részt vett mezőgazdasági kiállításokon. A legnehezebb időben képviselte a községet — a kommün alatt, — amikor is közreműködésével sikerült a szélsőséges kilengést megakadályozni, ezzel községének kiváló szolgálatot teljesített. Volt O. K. H. alapító és ig. tag, most alelnök, Hangya alapító, volt közs. elölj., közgyám, 21 év óta a Hangya pénztárosa. Neje: Horváth Julianna, gyermekei: András^ Imre, Lajos, Ferenc, Mária, János, Julianna, Erzsébet. Hilák Ferenc-József nyug. csendörtiszthelyettes, Esztergom. 1878-ban született Borosjenön. Iskolái után hentes- és mészárosmesterséget tanult és mint segéd Arad, Borosjenö, Budapesten és Esztergomban gyarapította szaktudását. 1903-ban lépett a csendőrség kötelékébe. Működési állomásai: Dorog, Bátorkeszi, Esztergom és Csév, ahol 24 évi szolgálattal tisztehelyettesi rangban, 1921-ben nyugalomba vonult. A háború alatt határőrszolgalatot teljesített. Kitüntetései: dicsérő és elismerő okiratok eredményes nyomozásaiért, Károly cs.-kereszt, 12 éves szolg. ker., 1912/13. mozg. emlékérem, 50 éves jub. ker. Jelenleg az esztergomi kvarcbánya üzemvezetője. Neje: Végh Irén, 755