Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szét. A 14. h. gy.-ezred kötelékében a román és olasz fronton szolgált s mint hadnagy 1918-ban szerelt le. A Szentgyörgymezei Olvasókör tagja annak alapítása óta, jelenleg titkára, a r. k. egyházközség világi elnöke. Felesége Lehner Gizella. Dr. Hegedűs Zoltán m. kir. rendőrkapitány, a kapitányság vezető helyettese, Esztergom. 1885-ben született Gyöngyösön. A Ferenc József tudomány egyetemet Kolozsvárott végezte el, működését a m. kir. határrendörségnél kezdte meg 1909-ben Máramarosszigeten. Háború után, mint határrendörfogalmazó, az államrendőrséghez lett átminősítve, ahol 1923-ban kapitánynak nevezték ki. Magyaróváron, Miskolcon, Cegléden, 9 éve pedig Esztergomban teljesít szolgálatot. Neje: Janotta Auguszta, fia: Zoltán. nemes Heincz Iván ny. m. kir. főfelügyelő, Esztergom. 1876-ban született Nagyszaboson. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte el, működését a gödöllői Koronauradalomnál kezdte meg, mint uradalmi gazdatiszt, 12 év múlva átminősítették a gazdasági, felügyelőségi státushoz és szolgált Besztercén, Ipolyságon, Szentesen és végül 1927—1929-ig, mint főfelügyelő Esztergomban. 37 évi szolgálattal vonult nyugalomba. A háborúban a pápai 7. huszárok kötelékében az orosz fronton harcolt és mint főhadnagy szerelt le. Ezüst és bronz Signum Laudis, Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Neje: Palenyik Margit oki. tanítónő, gyermekei: Ádám, Éva és Frigyes. néhai Heindl Antal kéményseprőmester, Komárom. 1850-ben született Székesfehérváron. Iskolái után a kéményseprő ipart tanulta ki és szakmáját Budapesten és Bécsben gyarapította és mint képzett mester 1881-ben Komárom, 1882-ben pedig a környék kerületét kapta meg iparának gyakorlására. 30 éves jubileuma alkalmával, 1911ben, aranyéremmel lett kitüntetve. Halála után özvegyi jogon felesége vezeti tovább a szakmát fiai sgítségével. Özvegye: Katona Lidia, gyermekei: Lajos, Antal, Etel és Károly. Heinrich Ferenc intéző, üzemfőnök-helyettes, Esztergom. 1895-ben született Livazenyaninoszán. A hadapródiskolát Budapesten végezte el. 1920-ig volt aktív állományban a 9. tábori vadász zászlóalj kötelékében. A háború alatt mint zászlós vonult be és az orosz és olasz fronton harcolt, kétízben megsebesült, 1916-ban pedig orosz fogságba esett, ahonnan 1919-ben jött haza. Kitüntetései: III. o. kat. é. ker., bronz vit. érem, Károly cs.-kereszt, háb. emlékérem, osztrák háb. emlékérem és seb. emlékérem két sávval. Főhadnagyi rangban szerelt le. 1920-ban a gyöngyösi Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nél kezdte meg működését, később Németországban fejlesztette tudását, majd 1931 óta a Hungária Vili. Rt. esztergomi üzemfőnökségénél intézői minőségben telje48 sít szolgálatot. Neje: Vigh Gizella, leánya: Magdolna. Heinzelmann Antal gazdálkodó, csizmadiamester, közgyám, Szomor. 1879-ben született Szomoron. Iskolái után a cipészipart tanulta, Nagykovácson és Gyermelyen fejlesztette szaktudását, majd a 12. komáromi ezredben tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1904-ben önálló cipész- és csizmadiamester lett. Jelenleg ipara mellett 14 hold birtokon gazdálkodik. A háborúban a 31. népf. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, egyízben megsebesült, mint rokkant szerelt le. 1933 óta közgyám. Első neje: néhai Schuszter Rosine, második neje néh. Fischer Erzsébet, harmadik neje néhai Elbert Teréz volt. Gyermekei: János, Antal, Anna és Mária. Heitzmann Mihály úri és női cipészmester, Felsögalla. Szül. 1910-ben Felsőgallán. Iskolái elvégzése után a cipésziparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten és több nagyvárosban fejlesztette szaktudását. 1935-ben lett önálló mester Felsőgallán. Műhelyében elsőosztályú munkákat végez. Az Ipartestület és az Újtelepi Dalárda tagja. Édesatyja: H. Mihály, ny. MÁK. alkalmazott, édesanyja: Edelkraut Teréz. Dr. Hendzsel Zsigmond ref. kántor-tanító, Uny. 1895-ben született Olcsván. Tanítói oklevelét 1916-ban nyerte, államtudományi diplomája 1926-ban kelt. 1920-ig mint pedagógus működött Szatmár megyében és Erzsébetfalván, állami kötelékben. Tényleges katonai szolgálatát az Egyetemi Században töltötte, majd 1923-tól felekezeti tanító lett és 1936 óta Unyon működik. A helybeli szociális, társadalmi és kulturális egyesületeknek vezető egyénisége. Neje: Ugrón Margit, fia: Lajos. A Levente egyesület főoktatója, Tejszöv. elnök, a Polg. Lövészegyesület elnöke, népmüvelődési előadó. Henkel Dezső körjegyző, Baj. 1902-ben született Tatán. Jegyzői oklevelét 1926-ban nyerte Szombathelyen. Tatán kezdte meg közigazgatási működését, mint gyakornok, majd 1926-ban Baj község aljegyzője lett, 1933-tól pedig főjegyzői minőségben teljesít szolgálatot. A Levente Egyesületnek, a Tűzoltó Testületnek, az Iskolaszéknek elnöke, a kaszinó tagja, a postaügynökség vezetője, a Legeltetési Társulat jegyzője, stb. Neje: Janisch Emília, leánya: Gabriella. szepesváraljai Henney Emil műszaki tanácsos, oki. gépészmérnök, Bánhida. 1891ben született Budapesten. Főreáliskolai érettségit Egerben, az egyetemet Budapesten végezte el, diplomát 1913-ban nyert. Működését Kolozsvárott kezdte meg az ipari főfelügyelőségen, mint ipari segédfelügyelő. Két év múlva a diósgyőri vas- és acélgyárba került mérnöki minőségben, majd 7 éves szolgálat után a Ganz Vili. Rt.-nél egy évig, a Phöbus áramfejlesztő telepnél 3 és fél évig, az Angol-Magyar Cérnagyár kötélé753'