Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Schultz Katalin, gyermekei: Éva, vitéz Kö­vessy Béla alezredes neje és János. Hauszknecht Mátyás gazdálkodó, közs. bíró, Máriahalom. 1891-ben született Mária­halomban. Régi helybeli családból szárma­zik. Iskoláit szülőhelyén végezte el, 1923­ban lett önálló gazda, jelenleg 19 holdas birtokán gazdálkodik. A világháborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében 52 hónapig tel­jesített frontszolgálatot. A kis ezüst vit. é., bronz vit. é., és a Károly cs.-kereszt kitün­tetések tulajdonosa. Frontharcos szöv. tagja, iskolaszéki tag, stb. Neje: Faul Róza, gyer­mekei: Ádám, Cecília, Mátyás és Teréz. Hanzmann József hentes- és mészáros­mester, Komárom. 1888-ban született Wien­ben. A polgári és kereskedelmi iskoláit szü­lőhelyén végezte el, majd szülei üzletében kitanulta a hentes és mészáros ipart. 1908­ban tényleges katonai szolgálatának tett eleget, majd megnyitotta jelenleg is fennálló üzletét Komáromban. Üzlete fővárosi ní­vójú. A világháborúban a 24. nehéz tarack­üteg kötelékében a szerb fronton harcolt, ahol súlyosan megsebesült. A bronz vit. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. é. kitünteté­sek tulajdonosa. A Húsiparosok Szövetsé­gének elnöke, képv. test. tag, egyházi pres­biter és a Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Juracsek Franciska, gyermekei: József, Ilona és Aranka. Havas Ernő főjegyző, Dömös. Tápiósá­pon született. Tanulmányait Pécsett végezte el. Mint közigazgatási gyakornok kezdte meg pályáját, majd 10 évig segédjegyző volt Baranya és Torontál megyében. Alagra került, ahonnan 1919-ben Csolnokra, később Tokodra helyezik, ahol 1929-ig adóügyi jegyző és 1929-től Dömös község megvá­lasztott főjegyzője. Neje: Marton Erzsébet, gyermekei: Emil és Kornélia. Havas Ferenc ny. közs. jegyző, Tata. 1863-ban született Tatán, ősrégi eredetű tatai család leszármazottja. Iskoláit szülő­helyén és Rákospalotán végezte el, szak­vizsgát 1894-ben tett. Kecskéden mint se­gédjegyző kezdte meg működését, ahonnan 1888-ban Tatára került jegyzőnek és 44 évi közigazgatási működéssel 1926-ban nyuga­lomba vonult. Több társadalmi és kulturális egyesületeknek vezető egyénisége. Néhai neje: Janics Mária-Ilona, aki 1927-ben hunyt el. Gyermekei: Zoltán-Ferenc plébános, Olga tanítónő és Adél tanítónő. néhai Havas Sándor lakatosmester, sod­ronykészítő, Esztergom. 1888-ban született Nyergesújfalun. Középiskoláit Esztergom­ban végezte el, majd szülei mellett kitanulta a lakatosipart. Atyja halála után 1914 óta önállóan vezette az esztergomi üzemet. A cég több kiállításon és tárlaton vett részt gyártmányaival, legutóbb Budapesten okle­véllel és ezüst éremmel lett kitüntetve. 1930­ban elhúnyt, azóta özvegye vezeti az üze­met. A háborúban a 26. közös gy.-ezred kö­telékében az orosz és olasz fronton harcolt, 752 ahol súlyosan megsebesült és mint 75%-os hadirokkant szerelt le. Özvegye: Szollár Margit, gyermekei: Margit és Sándor. Havasi Sándor róm. kat. kántortanító, Dad. 1903-ban Győrben született, Győrött végezte a tanítóképzőt. Működését Csák­váron kezdte el, 1926-ban került Dadra. A Népművelés ügyvezetője, az ifjúsági egye­sület és a faiskola vezetője. Neje: Veiland Janka, gyermekei: Mária és Imre. Havrillay Géza cukorgyári fővegyész, Ács. 1902-ben született Félszerfalván. Középis­kolái után Branschweigban végezte a cukor­ipari szakiskolát, cukortechnikai oklevelét 1922-ben nyerte. Az ercsi cukorgyárban kezdte meg működését mint vegyész, ahol 7 évig volt, majd az ácsi gyárhoz került fővegyészi minőségben és azóta ott teljesít szolgálatot. A kaszinó, a Polg. Lövész Egy­let, az Ácsi Sport Club tagja. Neje: StágI Jolán, leánya: Mária. Háda József ny. szfőv. isk. igazgató, Nyer­gesújfalu. 1875-ben született, Nagyberegen. A tanítóképzőt Sárospatakon és Nagykö­rösön végezte. Működését Kistárkányban kezdte meg, mint rendes tanító, több mű­ködési helye után 1906-ban Budapestre ke­rült, ahol 1912-ben igazgatónak nevezték ki és 28 évi pedagógiai szolgálattal 1925­ben nyugalomba vonult. 1936-ban Nyerges­újfalun telepedett le. Számos szakcikke je­lent meg tanügyi lapokban, a „Nemzeti Is­kola" című lapnak felelős szerkesztője volt. Gyermekei: Sándor, Hona, Mária, Magda, József és Miklós. József fia a Ferencváros footbal csapatának népszerű kapuvédője, európai hírű, többszörös válogatott. Hegedűs János ny. ig. kántor-tanító, Esz­tergom. 1857-ben született Esztergomban. 1876-ban nyerte tanítói oklevelét. Működé­sét Szölgyénben kezdte meg, majd Szőnybe került, ahol 1927-ben nyugalomba vonult, összesen 51 évi pedagógiai szolgálattal. Neve szorosan összefügg Szőny község fej­lődésével, megalapította a Hangyát, Hitel­szövetkezetet, és igen sok társadalmi és kul­turális egyesületet, melyeknek vezető egyé­nisége volt. A községi képv. test.-nek 1881 óta tagja. Eredményes munkásságáért a Pro Eclesia Et Pontifice pápai kitüntetést nyerte. A minisztérium és a püspökség a Wodiáner-díjjal jutalmazta és elismerésben részesítette. Neje: Zibrinyi Vilma, gyerme­kei: Ilona, Doma István ny. táblabíró neje, Margit és László dr., járásbírósági elnök, aki 7 és fél évig volt orosz fogságban. Hegedűs Sándor ny. ig.-tanító, Esztergom. Tanulmányait Esztergomban, szülővárosá­ban végezte, ahol 1874-ben született. Okle­velet 18 éves korában nyert s pedagógiai működését Szőnyben kezdte 1892-ben, ké­sőbb Neszmélyen tanító és 1901-től Eszter­gomban működött. Előbb a szenttamási is­kolában, majd 1924-től mint igazgató-tanító Szentgyörgymezőn 1929-ig, nyugalomba vo­nulásáig. A világháborúban is kivette a ré-

Next

/
Thumbnails
Contents