Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

hadnagyi rangban a 85. gy.-ezrednél az olasz és orosz frontokon harcolt, tgyizben megsebtsiiit. A Sign. Laudis, a kis e^ust es bronz vit. érem, a Karoly cs.-ker. és a seb. érem, a magyar és osztrák hab. e. érem tulajdonosa. J\ heiyi keresk. egyesület alapító tagja. Neje: Flegmann Lina, gyermeke: ErzseoetVera. Franki Samu vegyeskereskedő és kocsmáros, Mocsa. 1808-ban bkelen született. Iskoláit Naszályon elvégezve a kereskedői pályára lépett. Szakképzettséget Tatán nyert. Mint segéd Tatán fejlesztette tudását. Katonaéveit a 18. e. ü. osztálynál szolgálta le. 1891-ben megalapította üzletét, melyhez trafikjogot 1893-oan szerzett. Kocsmáját 1905-ben létesítette. Neje: Frank Regina, gyermekei: Sándor, t. hadnagy a háborút vegigküzdötte. Az olasz fronton francia fogságoa esett. A kis ezüst és bronz vit. érem, a Karoly cs.-ker. tulajdonosa, Károly, Ilona, Juliska és Sárika. Frenkel Hermann kántor, Tóváros. Alsószinavéren 1882-ben született. Középiskoláit Huszton, a tanítóképzőt Zentán vegezte. Pályafutását mint kántor Cibakházan és Kunszentmártonban kezdte, 1928 óta Tóvároson az izr. hitközség kötelékében folytatja működését. Háború alatt a 85. gy.-e.nél az olasz fronton harcolt, ahonnan betegen tért vissza. Neje: Braun Franciska, gyermekei: Béla és Piroska. késmárki dr. Frey Vilmos alispán 1883ban Esztergomban született. Régi szepesmegyei családból származik, ahol egyik öse, Mihály, Késmárk város polgármestere, 1614ben 11. Mátyás királytól nyert címeres nemeslevelet, melyet 1615-ben Szepes vármegyében hirdettek ki. Nagyatyja f Frey Vilmos esztergomi lakos, 1848-ban nemzetőrszázados, 1889-ben szept. 20-án nyerte el régi magyar nemességét késmárki előnévvel. Atyja f Frey Ferenc, Esztergom város volt országgy. képviselője. Középiskoláit az esztergomi Szent Benedekrendi és a kassai premontrei főgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi fakultását hallgatta. Tanulmányútjai során megfordult Német-, Francia-, Olaszországban és Svájcban. 1905-ben lépett Esztergom vármegye szolgálatába, 1922-ben a vármegye főjegyzője, 1924-ben pedig Komárom—Esztergom vármegyék árvaszéki elnöke lett. A világháborúban mint tartalékos főhadnagy, majd kapitány vett részt a volt cs. és kir. 13. huszárezred kötelékében. 1916. év augusztusában az orosz harcéren súlyosan megsebesült és emiatt felmentették. A III. o. katonai érdemkereszt kardokkal és sisakkal, a Signum Laudis kardokkal és sisakkal, Károly cs.-kereszt, seb. érem és a II. o. vaskereszt tulajdonosa. Tagja volt a törvényhozásnak. A dorogi választókerület küldötte be az országgyűlésbe a keresztény gazdasági és szociális párt programjával. Komárom és Esztergom k. e. i tte- -r "sw-.- . e. vármegyék alispánjának 1936-ban választották meg. Fried Benő fűszer- és csemegekereskedő, Esztergom. 1894-ben Kürtön született, ahol iskolát is végezte. Majd a a kereskedői pályára lépett és abban szakképzettséget nyert. Mint segéd Tata-Tóvároson és Esztergomban fejlesztette szaktudását. 1922ben lett önálló Esztergomban. A világháborúban a 26. k. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. A fogságból 1918-ban szökés útján tért haza. Neje: Schmiedl Berta, gyermeke: Vera és György. Dr. Friedmann Samu egyetemes orvos, Kisbér. 1899-ben Jóka községben született. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte. Diplomája 1924ben kelt. Orvosi működését Budapesten kezdte el, majd a csepeli Weisz Manfrédgyárban segéd, később alorvos lett. 1927 óta Kisbéren folytat magánorvosi gyakorlatot. A világháborúban a 29. h. gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot. A községi képv.-testület virilis tagja, az izr. hitközség alelnöke. Neje: Kálmán Teréz. Dr. Friedmann Sándor ügyvéd, Tata. — 1901-ben Tatán született. Középiskoláit Tatán, az egyetemet Budapesten végezte. Gyakorlóéveit Szolnokon töltötte. 1930 óta Tatán önálló ügyvédi gyakorlatot folytat. A Tatatóvárosi Kereskedők Körének titkára, az izr. iskolaszék elnöke, a Tac. vezetőségi tagja. Bátyja, F. Hugó, az orosz fogságban szerzett betegségében elhúnyt. Frischmann Márk Márton, az „Aranykakas Bútorház" bútorkereskedés tulajdonosa, Felsőgalla. Nagykanizsán 1893-ban született. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett. Nagykanizsán, Pécsett és Zalaegerszegen fejlesztette tudását, hosszú éveket Budapesten töltött. 1931-ben megalapította Felsögallán önálló bútorkereskedését. Háború alatt a 20. és 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz harctereken küzdött. Egyízben megsebesült. A bronz vitézségi érem, a kor. vaskereszt, a Károly cs.kereszt és a seb. érem tulajdonosa. Tizedesi rangban szerelt le. A frontharcos szövetség tagja. Neje: Lévai Julianna, gyermeke: Lipót-LászIó. Fivére: F. Árpád hősi halált halt. Fritz Antal vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1877-ben Felsögallán született. A jelenleg fennálló üzletét 32 évvel ezelőtt vette át, azóta megszakítás nélkül vezeti. A világháborút a 31. gy.-ezrednél a szerb, montenegrói és olasz frontokon végigküzdötte. Neje: Klein Julianna, gyermekei: Teréz, Júlia és Mária. Frommer Sándor, az Esztergomi Kályhaés Agyagárugyár rt. cégvezetője, főkönyvelő, Esztergom. 1902-ben Orosházán született. Középiskoláit Esztergomban végezte, egyetemet Budapesten hallgatott. 1929-ben lépet a cég kötelékébe mint cégjegyző. A 735