Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

helyi kulturális és szociális egyesületek tagja. Neje: Porgesz Ella, aki régi esztergomi családból származik, gyermekeik: Judit és Ferenc. Fuchs Tamás temetőfelügyelő, Esztergom. 1864-ben Zayogrocon született. Iskoláit és a kertészeti tanfolyamot Losoncon végezte, ott szerezte gyakorlatát is. Losoncról Bécsbe, majd Tiszalökre került, ahol a br. Vayuradalom főkertésze lett. Később Budapest főváros kertészetéhez, 1887-ben Esztergom város szolgálatába állott. Eleinte mint segédkertész teljesített szolgálatot. Fokozatosan temetőfelügyelővé léptették elő, mely minőségben ma is működik. Neje: Czilek Matild, öt gyermeke van. vitéz nemes Futó Sándor havidíjas altiszt, Bánhida. Nagyécsen 1886-ban született. Iskolái elvégzése után kitanulta a molnáripart, melyben fel is szabadult. Katonai szolgálatra a gr. Nádasdy 9. huszárezredhez vonult be. Itt ténylegesítették, majd 1913-ban Budapestre, az I. honv. tüzérezredhez helyezték át. A háborút az orosz, oláh és olasz frontokon küzdötte végig, egyízben súlyosan megsebesült. A nagy és kis ezüst, a bronz vit. érem, a Károly cs.kereszt, a seb. érem, a háborús emlék érem, a 60 éves jub. érem, az 1912—13-as mozg. érem tulajdonosa. Mint tiszthelyettes szerelt le. Neje: Sári Regina. Ifj. Füle István gazdálkodó, vm. tvht. biz. tag, Bajót. 1880-ban Bajóton született, itt végezte iskoláit is. Gazdasági szakismereteit édesatyja mellett sajátította el. Önálló gazda 1908-ban lett. A világháborúban 47 hónapot szolgált a 14. h. gy.-ezred, a 4. h. gy.-ezred és a 20. h. gy.-ezred kötelékében, az olasz és orosz fronton harcolt. Egyszer megsebesült és mint őrmester szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A vm. tvht. bizottságának 1925 óta tagja. A Hangya elnöke és ügyvezetője 1935 óta, a helyi mezőgazd. biz. elnöke, frontharcos szöv. helyi vezetője, 6 évig volt levente főoktató, a Nep. helyi csoportjának elnöke. Neje: Gách Borbála, gyermeke: Tibor. Fülei Imre ny. máv. üzemi altiszt, Komárom. Pákozdon 1882-ben született, ott végezte iskoláit is. Működését Komáromban 1902-ben mint irodai beosztott kezdte meg. 1936-ban vonult nyugalomba. Szolgálat közben 1905-ben jobb kézfejét elvesztette. Rokkantan teljesítette tovább a szolgálatát. A r. k. egyházközség tagja. Bátyja, F. Ferenc, a harctéren szerzett betegségében elhúnyt. Neie: Geczinger Margit. Fülöp Ferenc MÁV főintéző, áll. főnök, Ács. 1887-ben Siebenhirten-ben született. Középiskoláit Magyaróvárott, Győrött és Esztergomban végezte. 1911-ben lépett a Máv. kötelékébe Kismartonban és MosonMagyaróváron teljesített szolgálatot. 1933ban került Ácsra mint állomásfőnök. Az Uri Kaszinó elnöke 1937 óta, a közs. képv. test. tagja, a r. k. egyházközség vál. tagja. Neje: Seitter Teréz, gyermekei: Ferenc, Béla, Sándor, József és János. Fülöp László gazdálkodó, Gyermely. — 1862-ben Gyermelyen született, ott végezte iskoláit is. A gazdálkodást édesapja mellett sajátította el. 20 éves korától 3 évet a 9. huszár ezr.-nél töltött el. Leszerelés után a pü. őrség szolgálatába állott. 3 év elteltével átvette a gazdaság vezetését, melyet önállóan apja halála, 1895 óta vezet. Jelenleg 22 h. földön gazdálkodik. A legeltetési társulat felügyelőbizottságának tagja, a ref. egyház presbitere. Neie: Baranyai Etel, gyermekei: Jolán, férje Tóth György adóügyi jegyző, Etel, férje Végh Dezső gazd. Füredi József ny. m. kir. csendőrőrmester, Neszmély, Dunaalmáson 1875-ben született. Iskolái elvégzése után kitanulta a mészáros- és hentesipart, majd bevonult katonának. 2 év elteltével a 11. huszárezredtől a csendőrség kötelékébe lépett. 10 évi működés után, betegsége miatt, 1907-ben nyugalomba vonult. Jelenleg 17 és fél kat. hold földön gazdálkodik. Tekintélyes polgára a községnek. néhai Füstöss Gyula községi főjegyző, Esztergom. Neuhofon 1877-ben született. Középiskoláit Újvidéken végezte. Önkéntes évének leszolgálása után pályafutását Komáromszentpéteren kezdte meg. Később Kürt jegyzője lett. 1900-ban Esztergomban a megye szolgálatába lépett, ahonnan Nagysápra főjegyzővé választották meg. Itt működött 1932-ben bekövetkezett haláláig. A nagysápi plébánia és az új tanítói állás megszervezése az ő érdeme. A népművelődési bizottság, az O. K. H. és az iskolaszék elnöke, a törv. hatósági bizottság tagja, a polg. lövészegylet főlövészmestere volt. Özvegye: cecei Mátéffy Ilona, gyermekei: Ilona, férje dr. Mihály János, "Mária és Gyula. felsőeőri Gaál Gergely róm. kat. kántortanító, Epöl. 1896-ban Felsőőrön szül. Középiskoláit Felsőőrön végezte, tanítói képesítését 1919-ben nyerte el. Csöngén kezdte el működését, onnan Teskándra, Tardosra, Bajótra és 1929-ben Epölre került, azóta megszakítás nélkül tanít a községben. A világháborúban a 18-as h. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, mint 50%-os rokkant szerelt le. Levente főoktató, az iskolán kívüli népművelés vezetője, a Szívgárda munkálataiban is részt vesz. Neje: zalaszentgróti Farkas Piroska oki. tanítónő, 1929 óta tanít a községben, megelőzőleg Bajóton működött. Gyermekei: László és Gergely. Dr Gaál György róm. kat. plébános, Dág. 1908-ban Kaposváron született. Középiskoláit szülővárosában, theológiát és egyetemet Rómában végezte és 1931-ben szentelték pappá. Filozófiai doktorátust 1928-ban, theológiai doktorátust 1932-ben a Gergelyegyetemen Rómában nyerte el. Budaőrsön kezdte el kápláni működését, onnan Eszter736