Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

választott tagja. Neje: Héregi Apollónia, gyermekei: Kálmán, Kornélia. Dr. lovag Fehrentheil József uradalmi főszámvevő, Tóváros. 1897-ben Máramarosszigeten született. Középiskoláit a máramarosszigeti főgimnáziumban, jogi tanulmányait a kolozsvári és szegedi Ferenc József tudományegyetemen végezte. Működését a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank Rt.-nál Budapesten kezdte meg, 1930 óta a gróf Esterházy uradalom főszámvevője. Háború alatt a 17. tüzérezred kötelékében 1915— 1918-ig különböző frontokon küzdött. Mint hadnagy szerelt le. Az I. és II. oszt. ezüst és bronz vitézségi érem, a Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa. A nemzeti hadseregben 1920—1921-ig szolgált. A tatai kaszinó, a polg. löv. egy., a frontharcos szöv. és a T. A. C. tagja. Neje: Takáts Magdolna, gyermeke: Kunigunda. Feiei Géza asztalosmester, temetkezési vállalkozó, Komárom. 1892-ben Bicskén született. Iskolái elvégzése után kitanulta az asztalos ipart. 1917 óta önálló üzeme van, motorikus erőre berendezve. Temetkezési vállalatát 1920-ban létesítette. 1936 óta az ipartestület elnöke. A városi képviselőtestületnek, a kat. körnek és több helyi kultúregyesületnek tagja. Fekete Boldizsár kereskedő, oki. erdész, Esztergom-Tábor. Szögyénen 1899-ben született. Az erdészeti iskolát Tatatóvároson végezte. Háború alatt az olasz fronton az autós csapattestnél teljesített szolgálatot. A kis ezüst, a bronz vit. érem, a Károly cs.kereszt és a háb. emlékérem tulajdonosa. Tizedesi rangban szerelt le. 1937-ig mint erdész működött. 1937-ben fűszer- és vegyeskereskedést alapított, italmérési és trafik árusítási joggal. A háborúban szerzett betegsége miatt 1922-ben rokkanttá minősítették. Neje: Szalay Marianne, gyermeke: Marianna. Dr. Fekete Ernő ügyvéd, Dorog. Kőrösbökényen 1885-ben született. Egyetemi tanulmányait Nagyváradon, Budapesten és Kolozsvárott végezte. Pályafutását Budapesten kezdte meg, majd Felsögallán és Bánhidán működött. 1935 óta Dorogon folytatja ügyvédi gyakorlatát. A 2. h. gy.-ezred kötelékében Szerbiában, Albániában és Montenegróban harcolt. Súlyos betegen tért vissza. valkházi dr. Fekete Ferenc János körorvos, Tarján. 1901-ben született. Középiskoláit Komáromban a bencéseknél végezte, egyetemet Budapesten és Pécsett hallgatott. Diplomája 1927-ben kelt. Orvosi működését Budapesten az Uj Szt. János-kórházban kezdte el, majd Tarjánban magánorvos, később OTI körzetorvos Kunszentmártonban. 1935-ben Tarján község körorvosának választják meg egyhangúlag s azóta teljesíti ott orvosi hivatását. Neje: dr. Gáspár Erzsébet szülész-nőgyógyász, aki tanulmányait Pécsett végezte s gyakorlatot Budapesten a 730 Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati kórházban szerzett. Fekete István oki. kántortanító, Héreg. Dömösön 1914-ben született. Középiskoláit Nagymaroson és Esztergomban végezte. Oklevelet 1934-ben nyert. Pályafutását 1936-ban Héregen kezdte meg, itt működik ma is mint kántortanító. Édesatyja a háborúban súlyosan megsebesült, mint rokkant szerelt le. A levente egyesület oktatója és a r. k. Szent Imre-énekkar vezetője. Fekete János Hangya üzletvezető, Szőny. 1890-ben Szőnyben született. Iskolái elvégzése után kitanulta a szabóipart. Mint segéd Komáromban és Tóvárosban gyarapította tudását. Később 4 éven át a vasútnál is működött. 1919 óta a helybeli Hangya üzletvezetője. Neje: Móricz Mária. Fekete Lajos ny. pü. szemlész, Komárom. Tiszabecsen 1882-ben született. Iskoláit Budapesten végezte, majd a pénzügyőrség szolgálatába lépett. Háború alatt az 5. gy.ezred kötelékében az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza. Leszerelés után elfoglalta hivatalát Budapesten. 1928-ban nyugalomba vonult. Fekete Mihály fűszer- és esemegekereskedő, Alsógalla. 1903-ban szül. Székesfehérváron, a középiskolák elvégzése után a kereskedelmi pályán fölszabadulva fejlesztette szakismereteit és 1926-ban vette át apósa, Schlégl Mihály által alapított üzlet vezetését, melyet azóta megszakítás nélkül már saját nevén vezet. Az Iparos, és Keresk. Olvasó Körének volt alelnöke és pénztárosa. Bátyja néh. F. Ferenc az olasz froton hősi halált halt a világháborúban. Neje: Schlégl Mária régi vármegyei családból származik, az üzlet vezetésében tevékeny részt vesz. Fekete Rezső ny. árvaszéki elnök, Esztergom. 1873-ban Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban és Székesfehérváron, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályafutását 1898-ban kezdte meg, mint h. anyakönyvvezető. 1902-ben lépett a vármegye kötelékébe. Előbb a központi járási szolgabíróságnál működött, 1905-ben került az árvaszékhez. 1907-ben az alispáni hivatalban aljegyző, később tb. főjegyző. 1927-ben került az árvaszék élére mint elnök és 1937-ben eredményekben gazdag munkásság után vonul nyugalomba. A III. o. polg. érdemkereszt tulajdonosa. Több társadalmi egyesület tagja. Fekete Tibor r. k. oki. tanító, Csolnok. Dorogon 1912-ben született. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte. Működését 1931-ben Csolnokon kezdte meg, megszakítás nélkül azóta is ott működik. A Nemzetnevelés c. lapban több értékes pedagógiai tárgyú cikke jelent meg. Az 1935. évi, az esztergomi héttel kapcsolatos tanügyi kiállításon Csolnok község dombormíívéért aranyéremmel tüntették ki. Leventeoktató, a lövészegyesület titkára, a dalárda karnagya.