Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dr. Felber Gyula plébános, érseki főszentszéki bíró, Esztergom. 1890-ben Mosonban •született. Tanulmányait Pozsonyban, Esztergomban végezte. Teológiát és filozófiát Rómában hallgatott, két doktorátust szerzett. 1915 okt. 28-án szentelték pappá. Pályafutását Balassagyarmaton kezdte meg mint főgimn. hittanár, ahol 1918-ig működött. 1918—1933-ig Esztergomban a teológián előbb filozófiát, majd egyházjogot adott elő s 1933 óta Esztergom város belvárosi plébániájának vezetője. 1929 óta érseki főszentszéki bíró, a plébános-jelöltet vizsgázó bizottság tagja, a Szent István Akadémia tagja. A Pázmány Péter Tud.Egy. bekebelezett doktora. A rk. belvárosi olvasókör és a földmíves ifj. egy. elnöke. A városi képviselőtestület tagja, volt vm. tvht. biz. tag. Irodalmi téren önálló munkáival és a helyi lapokban közölt cikkeivel is kiváló érdemeket szerzett. Feledi Auguszta csecsemővédőnő, Dorog. Középiskoláit Esztergomban, a védőnőképzőt Budapesten végezte. Gvakorlatot Esztergomban a Stefánia kötelékében szerzett, majd a tanfolyam sikeres elvégzése után Dorogra került. 1926 okt. 15-től mint kinevezett védőnő működik s áll az egészségvédelem szolgálatában. Fellner Pál, a tatai kerület országgyűlési képviselője. 1893-ban szül. Budapesten. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s a háború kitörésekor az orosz frontra került, majd a román fronton is harcolt. Számos kitüntetés tulajdonosa. Tanulmányutat tett az európai országokban, majd átvette a család vállalatának, "a Leipziger-cégnek és a cég érdekkörébe tartozó ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknak vezetését. A szesz-, cukor- és papíripar termelési és értékesítési viszonyainak megszervezésében nagy szerepe volt. 1931-ben az egységes párt programjával választották meg. Beszédeit általános érdeklődés kíséri. Mint a nagyipar képviselője, mindig kiemelte az ipar és mezőgazdasági ágak között fennálló kölcsönhatást és hogy a két tényező szorosan összefügg. Kerületében a községek modernizálásán sokat fáradozott, különösen a kultúra fejlődése érdekében. Meghonosította a tatatóvárosi szabadtéri játékokat, amelyek országos viszonylatban is igen nagy sikert arattak és idegenforgalmi szempontból is igen jelentős eredménnyel jártak. Tagja a vármegve törvényhatóságának, alelnöke a M. Gyáriparosok Orsz. Szöv.-nek s tagja több nagy vállalat igazgatóságának. A 1935. évi választásokon ismét a tatai kerület küldötte be a Házba a Nemzeti Egység Párt programjával. Fentős Ferenc községi főjegyző, Csév. 1895-ben Zalavégen született. Középiskoláit Nagyváradon végezte s utána a közigazg. pályára lépett Zalaszentgrót községben. Innen a világháborúba került. A szerb, •orosz és román fronton harcolt a 20. h. gy.ezred kötelékében s mint hadnagy szerelt le. A nagy ezüst, kis ezüst vitézségi érem, seb. érem, Károly cs.-kereszt, német hadi emlékérem és a háborús emlékérem tulajdonosa. A háború után Zalakoppány községben h. aljegyző lett, majd 1921-ben Győrben elvégezte a közigazg. tanfolyamot és 1922-ben Tokodra került s. jegyzőnek. 1935. augusztus 1-én Cséven h. jegyző s u. e. év szept. 19-étől mint főjegyző ténykedik. Az összes községbeli egyesületek vezetője, azonkívül mint képzőművész, jelentékeny sikerrel vett részt a keszthelyi kiállításon, ahol díjat nyert. Neje: Szláma Julianna. néhai dr. Ferenczy György ügyvéd, Esztergom. 1883-ban a zalamegyei Kiskomáromban született. Középiskoláit Keszthelyen, egyetemet Budapesten végezte. Ügyvédi működését Nagykanizsán kezdte meg, ahol a háború kitöréséig ténykedett. A világháborúban a 48. k. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és 1915. ápr. 17-én hősi halált halt mint főhadnagy. A Signum Laudis és a III. o. katonai érdemkereszt kitüntetések tulajdonosa, özvegye Schönbeck Ilona 1916-ban telepedett le Esztergomba, aki anyai ágról régi esztergomi család leszármazottja. Gyermeke: György, légügyi ellenőr. Féderer Samu fűszer-, liszt- és vegyeskereskedő, Felsögalla. 1892-ben Ebécken született. Iskoláit Balassagyarmaton végezte. majd a kereskedelmi pályára lépve szabadult föl a szakmában és Balassagyarmaton fejlesztette szaktudását. 1926-ban került Felsőgallára, ahol saját erejéből alapította meg ma is fennálló üzletét, melyet nejével közösen vezet. Volt virilis községi képviselő, a Keresk. és Iparosok Olvasó Körének tagja. A világháborúban az orosz fronton a St. Pölteni távíróezred kötelékében teljesített szolgálatot. Neje: Katz Rózsi. Dr. Fésűs Géza járási és városi állatorvos, Esztergom. Dévényen 1903-ban született. A pozsonyi r. k. főgimnáziumban érettségizett, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el. Oklevelet 1928-ban nyert. Pályafutását mint magánállatorvos Kocson kezdte meg. 1929-ben Lengyeltótiban mint gyakornok az állam szolgálatába lépett. 1930-ban Bodvaszilas járási, 1933-ban Esztergom járási és városi állatorvosává nevezték ki. Az állatorvosi egyesület és a NEP tagja. Fieber Alfréd cukorgyári üzemvezető. Ács. Selleticen 1883-ban született. Középiskoláit Znaimban, a cukoripari szakiskolát Brauschweigben végezte. Működését Kruspachban kezdte meg. Innen a petőházai, mezőhegvesi és a gödingi cukorgyárakhoz került. 1913-ban az ácsi cukorgyárnál mint adjunktus, 1924 óta mint üzemvezető teljesít szolgálatot. A háború alatt a 99. gy.-ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. 1917ben súlyosan megsebesült, mint tart. rokkant hadnagy szerelt le. Kitüntetései a kis 731