Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Pápán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte el. Pályafutását Dad községnél mint gyakornok kezdte meg. Önkéntesi évét letöltve elfoglalta előbbi állását. 1932ben díjnok, 1935-ben Felcsuton h. s. jegyző, Tárnokon h. adóügyi jegyző, majd Oroszlány főjegyzője lett. A polg. lövész egy., a tűzoltótestület, a levente egy., a népműv. bizottság, az óvoda felügy. bizottság elnöke. Farkas Vidor bencés tanár, Esztergom. A györmegyei Kajár községben szül. 1911ben. A bencés gimnáziumot (jyőrött, a theológiát Pannonhalmán végezte, tanári oklevelet Budapesten szerzett. 1935-ben szentelték fel. A bencés gimnáziumban a latin és német nyelv tanára. Fazekas Imre gazdálkodó, Császár. 1891ben Császáron született, ott végezte iskoláit is. Korán árvaságra jutott. 1914 óta önálló. Jelenleg 17 holdon belterjesen gazdálkodik, 2 kat. holdon szőlőt termel. Két év óta a község egyedüli megyebizottsági tagja. A Tejszövetkezet elnöke, a mezőgazd. biz. helyi alelnöke, a függ. kisgazdapárt alelnöke. Neje: Lődi Erzsébet, gyermekei: Imre és Bálint. Fazekas József kisbirtokos, közs. közgyám, Ete. 1902-ben Etén született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett sajátította el a gazdálkodást. 1925-ben önálló lett. Jelenleg 30 holdon gazdálkodik. Szőlőt is termel. 1933 óta közs. előljáró. 1936-ban egyhangúlag közgyámmá választották meg. — Neje: Szaday Erzsébet, gyermekei: Erzsébet és József. Fábián Gyula ig. kántortanító, Szend. 1883-ban Kassán született, ahol tanulmányainak egy részét is végezte. Képzőt Kassán és Eperjesen. Oklevelet 1908-ban nyert. Tanítói működését Sáros megyében kezdte el és 13 év után került Szend községbe s előbb mint felekezeti tanító, majd 1930 óta mint áll. isk. ig.-tanító fejt ki pedagógiai munkásságot. A világháború alatt a 34. gy.ezred kötelékében az orosz fronton szolgált és betegen szerelt le. 1924-töl a helyi Levente egyesület föoktatója, az önkéntes tűzoltó testület parancsnoka, az iskolánkívüli népművelés vezetője, a Nep főtitkára. Neje: Lagler Margit, gyermekei: Miklós, Margit, Anna. Fáil András sütőmester, Felsőgalla. 1909ben született. Régi felsőgallai családból származik. Édesatyja néh. F. Antal kovácsmester, édesanyja Reiner Katalin. 1928-ban lett tanonc a szakmában és abban 1930-ban szabadult fel. Mint segéd Budapesten, Tatán és a bányatársulatnál fejlesztette szaktudását. Önálló 1932-ben lett. Az üzemet édesanyja közreműködésével vezeti. fáji Fáy Irén áll. el. isk. tanítónő, Tárkány, Vasdinnyepuszta. 1916-ban Mezőhegyesen született. Iskoláit Szegeden és Budapesten, a tanítóképzőt szintén Budapesten végezte. Oklevelet 1935-ben szerzett. Pedagógiai működését 1935-ben a vasdinnyepusztai áll. el. iskolában kezdte el, ahol mai napig is tanít. A vöröskereszt egyesület vezetője, valamint a könyvtár kezelője. Fehér Bálint bencés tanár, Esztergom. Kecskeméten 1892-ben született. Középiskoláit Kecskeméten és Győrben végezte, egyetemet Budapesten, theológiát Pannonhalmán hallgatott. 1917-ben szentelték fel. Tanári működését Győrben kezdte el, majd Tihany, Sopron, Bakonybél, Pannonhalma volt tanári működésének helye. 1936 óta Esztergomban a bencés gimnázium latin, történelem és gyorsírás tanára. Irodalmi munkája a Cicero: „De signis", 1930-ban jelent meg. komáromi Fehér Erzsébet ny. állami tanítónő, Piszke. Komáromban született. A képzőt az Angolkisasszonyoknál végezte. Pályafutását 1907-ben Cibakházán kezdte meg. 1914—1928-ig Piszkén tanított. 19 évi összszolgálattal nyugalomba vonult. Háború alatt háborús novellákat írt. Kisebbfokú gazdasági iskolát vezetett. Elvégezte a vöröskereszt tanfolyamot és a háború idején kórházakban egészségügyi működést fejtett ki. Gyakran tartott értékes népművelési előadást. Kézimunka kiállításokon ezüstérmet és díszoklevelet nyert. Nővérei: Mária oki. tanítónő, Katalin szigorló orvos. Fehér György órás, ékszerész és látszerész, Esztergom. 1890-ben Cserhátszentivánon született, ott végezte iskoláit is, majd otthon gazdálkodott. A 60. gy.-ezredhez bevonult, háború alatt az orosz fronton súlyosan megsebesült, mint 80%-os rokkant szerelt le. Háború után tanulta ki az órás szakmát. Iparának kitanulása után tudását Budapesten fejlesztette. 1922 óta önálló üzlete van. Az ipartestület tagja. Neje: Vichor Erzsébet. Dr. Fehér Gyula felsőházi tag, pápai prelátus, esztergomi nagyprépost, a Ferenc József rend lovagja, Esztergom. 1858-ban Abonyban született. Középiskoláit Szolnokon, Budapesten és Esztergomban, a teológiát Bécsben végezte. 1880-ban Esztergomban áldozópappá szentelték. Pályafutását Esztergomban kezdte meg mint káplán. 1884—1885-ig papneveidei tanár, 1908-ig belvárosi plébános, 1930-ig prelátus, kanonok volt. 1930-tól nagyprépost, a káptalan feje. A vármegyei bizottság örökös tagja, Esztergom képv. testületének tagja. Az iskolaszék elnöke. 1930 óta felsőházi tag. Fehér Kálmán kisbirtokos, községi képviselő, Ács. 1895-ben Ácson született. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott. 1923-ban önálló lett. Ma 100 hold földön gazdálkodik. Háború alatt az 5. huszárezrednél az orosz, oláh és olasz frontokon harcolt, majd a 33. repülőszázad megfigyelője lett. Egyízben megsebesült. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A község képviselőtestületének 729