Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

elnöke, a Hangya felügy. bizottsági tagja, volt presbiter, a legeltetési társulat elnöke. Neje: Végh Eszter, gyermekei: Gábor, Er­zsébet és András. vitéz Faragó János r. k. h. ig.-tanító, Bán­hida. 1887-ben Karánsebesen született. Kö­zépiskoláit Karánsebesen, a tanítóképzőt Temesvárott végezte. Oklevelet 1906-ban nyert. Tanítói működését Pozsony-Taksony­ban kezdte, onnan 1913-ban Bánhidára ke­rült, ahol azóta megszakítás nélkül tanít. Az Iparostanonciskolának igazgatója. A világ­háborúban a 39. k. gy.-ezreddel az orosz és olasz fronton harcolt. 34 hónapi frontszol­gálata van. A Signum Laudis, nagy ezüst, kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-kereszt, seb. és háborús emlékérem tulajdonosa. — 1928-ban avatták vitézzé. A Hangyának volt ügyv. igazgatója, az O. K. H. ügyv. igazga­tója, volt levente föoktató h. és népmüve­lés vezető, a Lövészegyesület alelnöke, Testnev. biz. tagja, tankötelesek törzskönyv­vezetője. Neje: Scholtz Márta, gyermeke: Tibor. Faragó László oki. mérnök, Dunaalmás, Budapesten 1905-ben született. A középis­koláit és az egyetemet Budapesten végezte. Oklevelét 1930-ban szerezte. Pályafutását Budapesten kezdte meg. Két évig különféle cégeknél működött. Egy évig Olaszország­ban, Észak-Afrikában, Algírban egy vasbe­ton rt.-nál 3 éven át volt alkalmazva. 1936 óta a dunántúli mész-, tégla- és kőipari rt. mérnöke Dunaalmáson. Farkas Béla MÁV főtiszt, h. állomásfő­nök, Bánhida. Dunaföldváron 1900-ban szü­letett. Veszprémben érettségizett, a vasúti tiszti tanfolyamot Budapesten végezte el. Pályafutását Jutáson kezdte meg. Működési helyei Bpest keleti p.-u., Pécel, Rákosren­dező, Aszód, Kisterenye, Kelenföld voltak. 1933 óta Bánhidán teljesít szolgálatot. — 1934-ben főtisztté nevezték ki. A 31. gy.­ezrednél a háború alatt az olasz fronton küzdött. A háb. e. é. tulajdonosa. Hadapród­őrmesteri rangban szerelt le. A Voge elnöke. Neje: néhai Imrei Gizella 1936-ban elhúnyt, mostohagyermekei Zsigmond, Kálmán és Gizella. K. Farkas Dezső ipartestületi jegyző, Esz­tergom. 1889-ben Vadkerten született. A fő­gimnáziumot Szabadkán végezte. Katonai kötelezettségeinek eleget tett. Jelenleg Esz­tergomban az ipartestület jegyzője. néhai Farkas Elek ny. fővárosi isk. igaz­gató, Esztergom. Náná'n 1857-ben született. A tanítóképzőt Esztergomban végezte. Pá­lyafutását Ebeden kezdte meg. Budapesten 1882—1912-ig tanított, majd nyugalomba vonult. A Lövőház-utcai iskola megalapí­tása az ő érdeme. Mint ipariskolai igazgató hosszú időn át működött. Közművelődési egyesületek vezetője. A Turista Egyesület elnöke, majd díszelnöke volt. 1927-ben húnyt el. özvegye: Tarnóczy Jolán oki. ta­nítónő. néhai Farkas Gyula ny. vármegyei iroda­főtiszt, Esztergom. 1850-ben Esztergomban született. Iskolái elvégzése után a vármegye szolgálatába állott. 42 évi működés után 1914-ben nyugalomba vonul, mely alkalom­mal dicsérő elismerést kapott. 1918-ban el­húnyt. Özvegye: Árendás Mária, gyerme­kei: Mária oki. óvónő, Adél, Margit, Pi­roska oki. tanítónő és Károly vármegyei gyakornok. Farkas János kovácsmester, Ászár. 1900­ban Ászáron született, itt végezte iskoláit is. A kovácsipar kitanulása után mint segéd Kisbéren, Budapesten, Vasdinnyén dolgo­zott. 1925 óta Ászáron önálló kovácsmester. A háború alatt a 4. tüzérezredben az olasz fronton küzdött 6 hónapig. Forradalom után a nemzeti hadseregben teljesített szolgála­tot. A tűzoltó egyesület alparancsnoka. Neje Kastély Ella. Dr. Farkas József ügyvéd, Ács. 1902-ben Ácson született. Középiskoláit Pápán, az egyetemet Budapesten végezte el. Ügyvédi oklevelet 1932-ben nyert. Működését Komá­romban kezdte meg. 4 évig ügyvédjelölt volt, 1932-től önálló gyakorlatot folytat. A Nep. helyi csoportjának titkára. A ref. egyház­község ügyeinek intézője. Neje: Tallián Margit. néhai Farkas József fővárosi el. isk. ig.­tanító, Esztergom. 1862-ben Nánán szüle­tett. A tanítóképzőt Esztergomban végezte. Pályafutását Budapesten kezdte meg a fő­városi iskolában. Itt működött 1917-ben be­következett haláláig. Számos elismerésben részesült. Özvegye: Weninger Beatrix, okL tanítónő és polg. isk. tanárnő. 1857-ben Nagyabonyban született. 40 évig különböző­intézeteknél tanított. 1913-ban nyugalomba vonult. Gyermekei: Oszkár alezredes-orvos,. Irén oki. tanítónő, József dohánygyári fő­tiszt, Jolán és Katalin. Farkas Károly malombérlő, molnármester, Bokod. 1899-ben Bodajkon született. Isko­lái elvégzése után a molnáripart tanulta ki, mint segéd édesapja mellett dolgozott. 1929 óta gr. Esterházy Móric vízimalmát bérli. Háború alatt a 69. gy.-ezrednél az orosz fronton küzdött. A kis ezüst és 2 bronz vit. érem tulajdonosa. A nemzeti hadseregben 1 évet szolgált. Neje: Flatschker Julianna, gyermekei: Juliska, Károly, Magdolna és Éva. Farkas Mihály ny. csendőr törzsőrmester,. Felsőgalla. Szamosújváron 1888-ban szüle­tett, ott végezte iskoláit is. 1909-ben a 63. gy.-ezredhez vonult be. 1912-ben lépett a csendőrség kötelékébe. Működését Seges­váron kezdte meg. 1918-ban menekülnie kellett. Tatabánya, öttevény, Veszprém és Enying voltak szolgálati helyei. 21 évi mun­kásság után 1925-ben nyugalomba vonult. Leánya: Mária Magdolna. Sógora: József Gábor hősi halált halt az olasz fronton. Farkas Pál községi főjegyző, Oroszlány. 1906-ban Dadon született. Középiskoláit 728

Next

/
Thumbnails
Contents