Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ron szül. Középiskoláit Budapesten és Esz­tergomban végezte, u. o. a teológiát is, 1925-ben szentelték föl. Budaörsön kezdte meg működését 1925-ben, 1928-ban a Bpest­felsővízivárosi, majd a belsővízivárosi plé­bániához lett beosztva, 1936-ban pedig Leányvárra került. A helyi vallásos és kul­turális egyesületek tagja, a dorogi központi választmánynak, valamint a munkásotthon választmányának is lagja. Dániel Fülöp s.-jegyző, oki. gazdatiszt, földbirtokos, Tát. Mogyorósbányán, 1902­ben született. Középiskolákat Esztergomban, közgazdasági egyetemet Budapesten, jegyzői tanfolyamot Székesfehérváron végzett. Mű­ködését 1933-ban az unyi körjegyzőségnél kezdte meg mint s.-jegyző, 1934-ben Kesz­tölcre, 1935-ben Tátra került. A földmívelés­ügyi min. 111. körzetének gazdasági tudósí­tója, tűzoltóparancsnok, a legeltetési társu­lat jegyzője. Dávid Lajos ny. postafelügyelő, Ács. — 1874-ben született. Középiskoláit Brassóban végezte. 1900-ban mint gyakornok Dicső­szentmártonban a posta kötelékébe lépett. Brassóban mint tiszt, ill. főtiszt 20 évig mű­ködött. Postatiszti szakvizsgát 1906-ban tett. Főtiszti minőségben Keszthelyre kerül, ahol 1922-ben felügyelővé nevezték ki. Kaposvár, Zalaegerszeg és Komárom voltak további állomáshelyei. 31 évi szolgálattal 1932-ben nyugalomba vonult. Neje: Dombay Emilia, gyermekei: Lajos, István és Ferenc. Dávid Tamás áll. el. isk. igazg.-tanító, Sárisáp. 1888-ban született Csíkszentsimon­ban. Csíksomlyón nyert oklevelet 1909-ben. 1925 óta Sárisápon tanít és 1926 óta igaz­gatója az iskolának. A világháborúban a 82. gy.-ezred kötelékében szolgált az orosz fron­ton, ahol 1915-ben fogságba esett. 1921­ben csere útján tért haza. A Nep. helyi csoportjának elnöke, a Népmüvelés ügyve­zetője, a Frontharcos Szövetség helyi cso­portjának elnöke, községi képv. test. tag, rk. egyházközség gondnoka, az Ifj. Vörös­kereszt Egyesület elnöke. A magyarosítás és népnevelés terén kifejtett eredményes munkásságáért a vármegye részéről dicsérő elismerésben és pénzbeli jutalomban része­sült. Neje: Bálintffy Ilona bányatársulati óvónő, gyermekük: Dénes. Dávidházi István gazdálkodó, Tata. 1882­tien Tatán született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett gazdálkodott. 1906-ban ön­álló lett. Jelenleg 34 m. holdon belterjes gaz­dálkodást folytat. A világháborúban részt­vett, bevonult a 12. ho. gy.-ezredhez és már 1915-ben orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Neje: Sárközi Julianna, gyermekei: Mária és János. N. Dávidházi József gazdálkodó, Tata. 1862-ben Tatán született, ott végezte isko­láit is, maid édesapja mellett gazdálkodott. 1897 óta önállóan gazdálkodik. Saját neve­lésű állataival kiállításon (tehene és lova) dijat nyert. A ref. egyházközs. presbitere. 714 Neje: Sebestyén Julianna, aki már elhúnyt, gyermekei: Erzsébet, József, János, Lajos. vitéz Deák János főjegyző, Szomor. Bu­dapesten 1897-ben született. Középiskolái el­végzése után a 17. gy.-ezred kötelékében az orosz és az olasz fronton harcolt. Mint had­nagy szerelt le. A nagy és kis ezüst v' érem, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1927-ben vitézzé avatták. Működését m 1 jegyzögyakornok Győrött végezte le. 1923 K Ászár adóügyi jegyzője, 1933-ig Vér .. somló vezető jegyzője volt és 1933 ót :i szomori körjegyzőség vezetője. A levt re egyesület, a polg. lövészegylet, a tejs elnöke. Neje: Práger Ilona, gyermekei: ( és Irma. Deák Imre Hangya üzletvezető, Ács. — Nagvmirdón 1903-ban született. Iskolái el­végzése után 1922-ben a csendőrség kötelé­kébe lépett. 1929-ben saját kérelmére lesze­relt. Kereskedelmi működését a gvőri Han­gya kirendeltségnél kezdte meg, Í930 óta az ácsi anvaszövetkezet vezetőie. 1935-ben az Iparoskör pénztárnoka. 1936-ban elnöke lett. Neje: Radits Margit, gyermeke: Gyula. Deák József ref. lelkész, Ete. 1885-ben született Etén. Tanulmányait Pápán és Deb­recenben végezte. A biharmegyei Nagyszán­tón kezdte meg működését és 1914-ben ke­rült Étére, ahol azóta a ref. egvház vezetőie. A községi képviselőtestület tagia, volt vár­megyei th. biz. tag, a keresztvén ifj egvlet elnöke, volt egvházmegvei számvevő. Mű­ködése alatt épült a kultúrház, a második ta­nítói lak. TemnlomrenovÁlás és a harang­hozatalban tevékeny munkásságot fejtett ki. Régi etei családból származik, atvia f Deák Ferenc volt. Neje: néhai Szemes Zsuzsanna 1933-ban halt meg. Gyermeke: Ildikó. Deák lózsef nv. csendőr törzsőrmester, Ács. Izsákon 1884-ben született, ott végezte iskoláit is. Katonai szolgálata leteltével 1908-ban a csendőrséghez került. Az orosz és román frontokon végigharcolta a világ­háborút. A nagv ezüst, a bronz vit. érem, a koronás ezüst és vas érd. kereszt tulaj­donosa. Fokozatosan törzsőrmesterré lép­tették elő. 1928-ban 35 évi betudott szolgá­lattal nyugalomba vonult, melv alkalom­mal elismerésben részesült. Neje: Nagy Margit, gyermekei: József. Magdolna. Ilona, Ferenc, Árpád, Margit, Emma és Béla. nemes Decsv István gazdálkodó, bérlő, vegyeskereskedő, Bana. 1881-ben Banán született. Iskolái elvégzése után apia mellett tanult gazdálkodni. 1910-ben 40 hold bér­leten önálló lett, jelenleg 180 holdon gaz­dálkodik, amellett gabonakereskedéssel is fo"la!kozik. 1931-ben vegveskereskedést ala­pított. A háborúban 40 hónapig részt vett. Volt 6 évig elöljáró, 2 évig törvénybíró, a ref. egyház presbitere és volt gondnoka. Neje: n°mf>s Vörös Lidia, gvermekei: Ist­ván, Kálmán, Árpád és Zoltán. néhai nyáregyház! Demény Gyula nyug. vármegyei ir. főtiszt, Esztergom. Magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents